Jópofa dalok életről, halálról, rock and rollról

– Az újbudai A38 hajón ma tartják a Sárarany című, első szólóalbuma lemezbemutatóját, de két héttel ezelőtt már a Duna Televízió Szerencseszombat című műsorában megmutatta, mire számíthat a közönség. Milyen visszajelzéseket kapott az albummal azonos című dal?

– Néhány barátom látta a felvételt, de a szakmai visszajelzés még várat magára. Számomra újdonság, hogy tévében mutatok be egy új dalt. A kiváló zenei producer, Vastag Gábor, „Vasti” az adás miatt az ötperces dalból egy három perc húsz másodpercest vágott. Zenebarát módon nyúlt bele, így nem csorbult.

– Mit takar a sárarany kifejezés?

– Az albumon szereplő dalok szövegeit Valla Attila jegyzi, aki ismert név a szakmában, hiszen még táncdalénekeseknek is írt szöveget, többek között Cserháti Zsuzsának a Hamu és gyémánt című lemezt. A címadó dal is az ő érdeme. A fogalom valami olyasmire utal, hogy porból lettünk, porrá leszünk, tehát a sárarany egyszerre pozitív és negatív kicsengésű. Azt mutatja, egyszerre milyen gyönyörű és visszás az emberi lét, de a feldolgozatlan aranyra is utal. A szépért, a jóért meg kell küzdeni, semmi nem hullik csak úgy az ölünkbe.

– Miért vágyott szólólemezre, ha ötvenöt évig nem érzett késztetést arra, hogy önálló albuma legyen?

– Nagy igazság, hogy nem a szólólemez teszi az előadót. De a „klasszikus” szólómuzsikusok és köztem van egy aprócska különbség. Történetesen az, hogy az elmúlt három évtizedben tucatnyi formációban játszottam, azokkal többnyire feldolgozásokat csináltunk, amelyek szinte egytől egyig angol nyelvűek voltak. Nagy ritkán énekeltem magyarul. Van bennem egyfajta önbizonyítási vágy, hogy igenis meg tudok csinálni egy frankó kis anyagot, ami magyar nyelven szól. Valla Attila nagy segítséget jelentett, először az instrumentális alapokat mutattam meg neki, aztán az általam elképzelt témákat, történeteket. Végül ezekből jópofa dalok születtek lányokról, kalandokról, életről, halálról, jóról, rosszról és rock ‚n’ rollról. Persze, némi társadalomkritika is van a dalokban. A közönség a tradicionális blues és rock ‚n’ roll által ismert meg, de most tettem egy kisebb elmozdulást...

– Csak nem popalbumot készített?

– Nem teljesen, de megpendítettünk egy rockos-popos vonalat. Az egyik formációm, a Muddy Shoes zenészeit is meghívtam a lemezre, mellettük Gyenge Lajos és Ganxsta Zolee dobol, Pulius Tibor és Nagy Ádám gitározik egy-egy dalban. Az utóbbi hozott egy új dalt, de a basszusos Mester Tamás is megörvendeztetett egy szerzeménnyel, amelyet Charlie-val és Voga Vikivel közösen éneklünk. Nagy és Mester „csak” a zenéjét írta az említett daloknak, a szövegek ugyancsak Valla munkáját dicsérik.

– Ön nem írt dalszövegeket?

– Csak egy-két sort, inkább ötleteket adtam. Zeneszerzőként, gitárosként, valamint énekesként vagyok feltüntetve.

– Az albumkészítés során gerincbetegség döntötte le a lábáról, hónapokig nem tudott dolgozni, a barátai koncertet szerveztek a megsegítésére a Kobuci Kertben, amit májusban nagy sikerrel tartottak meg. Milyen betegséggel küzdött?

– Túlterheltem magamat: csaknem kétszáz koncertem volt tavaly, néha erősítőt is cipeltem. Decemberben megfáztam, aztán az ráment az ízületeimre. Begyulladt a kikopott hatos, hetes nyaki csigolyám. Januárban már fájdalmaim voltak, de azt hittem, csak elfeküdtem. Végül bekerültem az ORFI-ba, ahol megállapították, hogy idegbecsípődésem van. Ezután a sok fekvéstől tüdőembóliám alakult ki. Két hétre a sürgősségire kerültem, mert minden lélegzetvételnél szúrt a tüdőm. Még nem vagyok tökéletes,
de fényévekkel jobban vagyok, mint néhány hónapja.

– A két hónapja, kilencvennyolc évesen elhunyt Tabányi Mihály harmonikaművésszel 1993-ban dolgozott együtt, akkor a Palermo Boogie Gang formáció Red Hot Blues című albumára hívták zenélni. A legendás zenész halálakor több ezren osztották meg a koncertfelvételt, amelyen a Shake Your Moneymaker című dalt adják elő közösen. Milyen emlékeket őriz Tabányiról?

– A Palermo a legtöbb esetben tánczenét játszott. A szájharmonikás Szabó Tamás fejében született meg az ötlet, hogy jó lenne Tabányi Mihályt megnyerni egy közös munkára. Anyuéktól már hallottam Tabányiról, hiszen a második világháború körül már ismert volt, aztán emigrált, karriert csinált Nyugat-Európában és Amerikában is. Voltak villái Franciaországban és az Egyesült Államokban, mi „csak” Budán látogathattuk meg: az autók szerelmese volt, valaha egy rakás állt a garázsában. Akkor, amikor elhívtuk ezt a virtuóz játékost, már hetven felett járt, de profi volt. Akárcsak B.B. King, akinek a ’96-os budapesti koncertjén mi voltunk az előzenekar. A blues amerikai nagyágyúját a sajtótájékoztatón Nemes Nagy Péter, a blues-rock szakértője kérdezte: „B.B. King úr, hogyhogy még nincsen felesége?” Az öregnek volt humora, mert hetven akárhány évesen így felelt: „Hát, mert még nem találtam meg.”

– Három évvel ezelőtt a rock ‚n’ roll amerikai pionírja, Chuck Berry tiszteletére zenekart hozott létre, viszont mostanában alig lép fel az a formáció. Miért?

– A Fekete Jenő és a Chuck Berry Rock ‚n’ Rollers él és virul, de egyeztetési okokból idén csak két-három fellépésünk volt. A 2016-os alapítás előtti években Berry még fellépett, de nem értem, mi vitte rá arra, hogy nyolcvanöt évesen is színpadon legyen. Tavaly Paul McCartney koncertjén jártunk Krakkóban, a két és fél órás fellépésén bizony kiénekelte, amit kellett. A nyolcvanas Jerry Lee Lewis tavaly még koncertezett, a bluest is éneklő Van Morrison és Tom Jones pedig továbbra is fergetegesen tolja.

– Önnek mit hoz a jövő?

– A Muzikum Klubban lesz egy második albumbemutató szeptember 27-én. És hogy látom-e magamat nyolcvanévesen a színpadon? Remélem, ott leszek. Annak, akinek a zene hivatás, eszébe sem jut elmenekülni a sorsa elől.