Háborúból a borvidékre

A 16. CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál szervezői a korábbi évek sikeresnek bizonyult hagyományait folytatják a szep­tember 13. és 21. között megrendezésre kerülő eseményen, ezért idén is bemutatnak tizenhat, A-kategóriás fesztiválon debütált játékfilmet. A versenyszekció összetételét tegnap délután közölték: Tóth Barnabás filmrendező Akik maradtak című második világháborús, szerelmet körbejáró játékfilmjének a bemutatóját Miskolcon tartják, a rövidfilmekkel ismertté vált alkotó korábban egyetlen játékfilmet (Rózsaszín sajt, 2009) készített. A spanyol Rodrigo Sorogoyen politikai thrillere, A rendszer, valamint Bruno Dumont francia filmrendező Jeanne című szokatlan zenei betétekkel színesített Szent Johanna-adaptációja mellett az idei Sundance fesztivál sikerfilmje, a brit Joanna Hogg rendezése, a Szuvenír is szenzációnak ígérkezik. Az utóbbi egy 1980-as években játszódó szerelmi pszichodráma, amelynek Tilda Swinton Oscar-díjas amerikai színésznő, illetve huszonkét éves lánya, Honor Swinton Byrne a főszereplője.

Ugyanakkor a filmművészeti tren­dek változásai, valamint az előző évek tapasztalatai alapján minden évben vannak kisebb-nagyobb módosítások a mustra életében: hazánk legrangosabb filmes seregszemléjén először versenyeznek egészestés kreatív dokumentumfilmek, az újonnan létrehozott CineDocs szekció tizenegy alkotás vetítését biztosítja.

„A nemzetközi és hazai filmművészetben egyre erősödő tendencia az, hogy olyan egészestés, moziba szánt dokumentumfilmek jelennek meg kiváló kvalitású alkotóktól, amelyek egy-egy történetet, vagy emberi sorsot mélyebb összefüggé­seiben mutatnak be. Kiváló példák erre a versenyprogramban szereplő alkotások, amelyek között legnagyobb örömünkre három magyar film premierje is nálunk lesz.

Ez a Balázs József roma zongoraművész sorsát bemutató Csillagfény távolság, az arisztokrata vadász–író Kilimandzsárón tett, 1964-es expedícióját körbejáró Vadonvilág – Gróf Széchenyi Zsigmond nyomában, illetve a Kossuth-díjas Almási Tamás filmrendező tokaji borvidékről szóló munkája, a Folyékony arany” – árulta el Bíró Tibor fesztiváligazgató, aki annak a huszonöt éve működő Cine-Mis Kft.-nek az ügyvezető igazgatója, amely 2006 óta a miskolci Művészetek Házának moziját üzemelteti. A hazai közönség számára a CineDocs vetítésein debütáló alkotások között szerepel két Oscar-díjas filmalkotó nagy várakozásnak örvendő munkája is. Az amerikai Ron Howard Pavarotti című dokumentumfilmje, amely szinkronosan érkezik a magyar közönség elé, a néhai Luciano Pavarotti olasz tenor leg­emlékezetesebb karrierállomásai bemutatása mellett a művész összetett lelkét térképezte fel. A rendező a június óta az amerikai és angol mozikban is megtekinthető filmjét „a hang, a titkok, a legenda” kulcs- szavakkal érzékeltette. Az oknyomozó dokumentumfilmjeiről ismert brit Asif Kapadia az egykori argentin futballcsillagról forgatott Diego Maradona címmel őszinte alkotást, amely a cannes-i filmfesztiválon debütált.

A szervezők továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a fiatal filmes alkotókat felvonultató CineNew­Wave szekcióra, de az ott bemutatkozó filmek címsorát csak a hónap végeztével közlik.

Az, hogy a CineFest filmtörténeti programja, a CineClassics Gábor Miklós és Bessenyei Ferenc korszakos színművészek pályafutását állítja a középpontba, nem titok. „Két-három filmet vetítünk születésük idén esedékes 100. évfordulója alkalmából, ezek között van a Keserű igazság, amelyet 1956 után betiltottak, s csak harminc évvel később, a rendszerváltoztatást megelőzően mutatták be. Várkonyi Zoltán filmje, amelyben Bessenyei és Gábor a főszereplő, már csak azért is figyelemre méltó, mert megtudhatjuk belőle, mi volt az, amit a korábbi rendszer nem tolerált” – árulta el Muszatics Péter, a programsorozat kurátora. Hozzátette, vetíteni fognak egy másik Várkonyi rendezést, az Egy magyar nábob című filmet, meglátása szerint a Jókai-adaptáció Kárpáthy Jánosa Bessenyei egyik legnagyobb alakítása. A két művészre szakmai kerekasztal-beszélgetéssel, illetve

a Miskolci Nemzeti Színház épületének szomszédságában álló Színháztörténeti és Színészmúzeumban kiállítással is emlékeznek. Muszatics a program-összeállítás nehézségeiről szólva általánosságban elmondta, hogy vélhetően külföldi klasszikust is láthatnak a nézők, de az elmúlt években felment a filmek vetítési díja, amely bizonyos filmforgalmazók esetében az ár megtriplázódását jelenti. Mint kifejtette, az árnövekedés okát abban látja, hogy világszerte egyre több filmfesztivál működik.

Bíró Tibor tájékoztatása szerint a tavalyi esztendőben mintegy tizenötezer néző látogatott el a filmvetítésekre és a kapcsolódó programokra. A fejlődést jól példázza az, hogy kezdetben a Művészetek Háza egyetlen mozitermében zajlottak a vetítések, most viszont három termet tölt meg a közönség, s akárcsak tavaly, úgy idén is újabb kétszáz fős termet kell bevonniuk a vetítési helyszínek körébe. „A fesztivál vonzerejét abban látom, hogy két szekciókban is kizárólag magyarországi premiereket vetítünk, a hazai és nemzetközi filmkínálat legfrissebb alkotásait.

A bemutatott filmek közül később néhány megjelenik a hazai mozi kínálatban, de többségüket a magyar néző csak itt és most láthatja” – közölte a fesztiváligazgató. Az, hogy a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége (FIPRESCI) idestova kilencvenéves fennállása óta most először tartja magyar területen, méghozzá a miskolci fesztiválon, az éves közgyűlését, ugyancsak segítheti a korábbi sikerek túlszárnyalását.