Kultúra

Drámák a Csigaházban

Szabó Magda nemrég kiadott első kisregénye sok szempontból csiszolatlan, stílusával, atmoszférateremtő erejével mégis magával ragadó történet

Igazi irodalmi szenzáció volt tavaly év végén a Szabó Magda hagyatékából előkerült Csigaház című kisregény kézirata, amely két kockás borítójú iskolai füzetben rejtőzött „Csigaház, 1944, Sz.M.” felirattal.

Drámák a Csigaházban
Az író most is érzékletesen ábrázolja figuráit
Fotó: MH

A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent kötet nemcsak azért kuriózum, mert eddig még csak nem is volt fogalmunk a létezéséről és nem olvashattuk, hanem azért is, mert az irodalomtörténetben átírja Szabó Magda pályakezdését. Eddig ugyanis úgy tudtuk, hogy költőként indult, s első verseskötete Bárány címmel jelent meg 1947-ben. A Csigaházat viszont korábban írta.

Szabó Magda, aki a lélek, a női sorsok és az emberi kapcsolatok ismerője és elemzője, most is érzékletesen ábrázolja figuráinak jó és rossz jellemvonásait, és éles szemmel vázolja fel izgalmas, hús-vér hőseit. Az önéletrajzi ihletésű, mozaikos szerkezetű regény Bécsben játszódik 1939-ben, az Anschluss után. Igaz, az olvasást nehezíti, hogy a sok név és karakter kezdetben „lóg a levegőben”, később azonban összeállnak a mozaikdarabkák. S oldalról oldalra lehetünk tanúi, amint rátalál saját hangjára, kidolgozza írói módszerét.

A történet szerint a Csigaház nevű panzióba érkezik Budapestről Júlia, a fiatal, zaklatott lány, aki rajtakapta mostohaanyját, Dollyt szeretőjével, Dorner András ügyvéddel, aki sebészprofesszor apja, vagyis Kemenes András barátja is egyben. A történteket pedig még inkább árnyalja, hogy a lány azt hitte, az ügyvéd ő miatta jár hozzájuk. Júlia abban reménykedik, hogy a Csigaházban menedéket és nyugalmat talál, ám a panzióban különös szerelmi és politikai viszonyok dúlnak. Idegenek jönnek-mennek, kérdezősködnek, a bécsi Burgon már horogkeresztes zászló leng. A háború fenyegetettsége ott lebeg a sorok között.

Az impulzív, kissé kusza kezdet után Júlia elbeszéléséből bontakozik ki a fő történetszál, a bonyolult szerelmi sokszög. Majd szép lassan megismerjük a panzió lakóit is: Toni, a Csigaház mindenese és motorja. Gyakorlatiasan egyengeti a panzió anyagi ügyeit, valamint érzelmi ügyekben is jártas. A lakók között van Wachtl úr, aki „figyelmes volt és pontos fizető, bizonyos mértékben kedves is Tonihoz, ha jókedve volt, elárasztotta a Csigaházat virággal a virágtelepéről”, ugyanakkor kétes vendégeket fogad. Megismerjük Edmund von Graffot, egy elszegényedett arisztokrata család utolsó leszármazottját. És izgalmas még Schoberné, a nagyvilági életet élő, kikapós szépasszony karaktere is, aki irtózik attól a fajta szegénységtől, amelyet az ember gyermekként él meg, s amely elől felnőttként menekülni akar, bármi legyen is az ára – és mint ismeretes, Szabó Magda későbbi írásainak ugyancsak visszatérő témája a szegénység.

Kemenes professzor és Pater Matthias a regény két kulcsfigurája. Kemenes András azért, mert jelleme hihetetlen emberi tartásról, öntudatról, udvariasságról és higgadtságról tanúskodik, amikor Dorner Andrással a jövőről értekezik csendesen, „nyugat-európai formák között”, illetve amikor húsz évvel fiatalabb feleségével lezárják házasságukat. „Haragudni kellene, kiabálni tudni, felháborodni: ez mind könnyű eset lenne. Arra van orvosság. De erre mit rendeljen magának, erre a tompa fájásra, a csalódásnak erre a mindent megsemmisítő átélésére, az öregségre és az egyedüllétre. Irtózatos pillanat: átlépni a férfikorból az öregségbe.” – igazán megható mondatok ezek. Szabó Magda már ekkor mesteri módon, ugyanakkor néha nagyon is fájón, őszintén tárja fel az emberi lélek mélységeit, s közben egy pillanatig sem ítélkezik. Pater Matthiast pedig azért mondhatjuk a regény másik kulcsfigurájának, mert ő fogalmazza meg – egy lelki beszélgetés során Júliának – a regény kulcsmondatát: „Az ember mindent tud, ha befelé hallgat.”

A szerelmi és politikai szálakból összeszőtt kisregény sok szempontból csiszolatlan és elnagyolt. Így nem ér fel a Freskó, Az őz, Az ajtó, A pillanat vagy a Für Elise kiforrott írói világához, stílusával, atmoszférateremtő erejével és megfigyelőképességével mégis magával ragadó történet, amelyben rengeteg egyéni és társadalmi dráma sűrűsödik.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom