Kultúra

1956: Szuez és a forradalom

Schmidt Mária: Hatvan éve megtanultuk, hogy csak propagandaeszközök vagyunk

A szuezi válság és Magyarország 1956 címmel nemzetközi konferenciát rendeztek pénteken a Magyar Nemzeti Múzeumban, a tanácskozáson a szakértők a magyar forradalom és szabadságharc, valamint a szuezi válság összefüggéseit vizsgálják.

A Veritas Történetkutató Intézet és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága által rendezett tanácskozás megnyitóján Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára kiemelte: 1956-ra elsősorban a magyarok kiállása miatt emlékezünk, de ekkoriban zajlott a hidegháború is.

A mostani konferencia hozzájárulhat a valóság megismeréséhez a magyar forradalom és a szuezi válság kapcsolatát illetően - vélekedett az államtitkár.

Megjegyezte: az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmával szerte a világon tartanak ehhez kapcsolódó eseményeket, történészkonferenciákat.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy az 1956-os események az egész világpolitikát befolyásolták, 1956-ot követően megváltozott a világ. A szuezi válság nagy hullámot keltett akkoriban, és fontos megvizsgálni, milyen hatást tett a magyar történelemre - mondta.

Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke felidézte: miközben 1956 végén a szuezi válságból nemzetközi konfliktus lett, Moszkvában döntöttek a magyarországi intervencióról. A mostani konferencia segít több ország szempontjából is megérteni, mi történt a világban ebben az időszakban - közölte.

A szervezők tájékoztatása szerint a konferencián hazai és külföldi szakértők magyar, brit, francia, egyiptomi és izraeli szempontból vizsgálják meg, volt-e összefüggés 1956 két világpolitikai jelentőségű eseménye, a magyar forradalom és szabadságharc, valamint a szuezi válság között.

Schmidt Mária: Hatvan éve megtanultuk, hogy csak propagandaeszközök vagyunk

A magyarok és a szovjet megszállás alatt élő népek azt értették meg 1956-ban, hogy a Nyugat, különösen az Egyesült Államok "nem fog ügyük mellé állni, mert csak propagandaeszközként tekint rájuk" - mondta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, az 1956-os emlékév kormánybiztosa egy pénteki budapesti konferencián. Schmidt Mária kifejtette, az Egyesült Államoknak nem volt érdeke a második világháború végén kialakult jaltai érdekszférák határainak módosítása, "különösen ha azt egy kis állam kezdeményezi, harcolja ki magának", és nem a nagyok megállapodásának eredménye. Hozzátette: a Szuezi-csatornánál indított brit-francia-izraeli akció az Egyesült Államok és a Szovjetunió érdekeit is sértette, ezért együttes erővel visszavonulásra kényszerítették őket, Moszkva nukleáris fenyegetése pedig rádöbbentette az európai államokat, hogy "az Egyesült Államok támogatása nélkül nem szállhatnak szembe a szovjetekkel".

A "szuezi kalandból" a britek azt a következtetést vonták le, hogy "soha nem lépnek az amerikaiak előzetes engedélye nélkül, amit a mai napig be is tartanak, és amit különleges kapcsolatnak becéznek; a franciák azt, hogy az angolok gyengék és megbízhatatlanok, és ezért a németek felé fordultak, szövetségükből nőtt ki az Európai Unió, melyben az első évtizedekben a francia politikai irányítás és a német gazdasági fölény uralkodott" - mondta a kormánybiztos.

A hatvan évvel ezelőtt történtekből Schmidt Mária szerint "Egyiptom jól megjegyezte, mire számít az a nép, amelyik szovjet fennhatóság alá kerül", ugyanakkor a szovjet beavatkozás elmaradása megkímélte Moszkvát attól, hogy a kommunisták "valódi természete az ázsiai és afrikai népek előtt is végleg lejáratódjon". Mint mondta, sok magyar gondolja ma is úgy, hogy 1956-ban a Nyugat azért nem adott se diplomáciai, se katonai segítséget, mert elterelte a figyelmüket a katonai válság, míg Egyiptomban úgy tartják, hogy a szovjetek a magyar forradalom miatt tudtak csak késlekedve reagálni, a világ pedig a magyarországi történések miatt nem figyelt rájuk.

A magyarok a szovjet megszállást és a rájuk kényszerített kommunista terrorrendszert akarták lerázni magukról, az egyiptomiaknak a britek gyámkodásából lett végérvényesen elegük - idézte fel, párhuzamként említve, hogy míg Budapesten "a pöffeszkedő Sztálin", addig a közel-keleti államban a Szuezi-csatorna építőjének "diadalt sugárzó emlékművét" döntötték le.