Külföld

Zeman Brüsszel beavatkozásáról, Duda az Északi Áramlat károsságáról, Kiska az EU megosztása ellen beszélt

„Úgy vélem, hogy az Európai Unió beavatkozási kísérletei a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok, és csak felesleges feszültséget keltenek az Európai Unióban”

Milos Zeman cseh államfő a visegrádi országok belügyeibe történő brüsszeli beavatkozásról, Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök az Északi Áramlat-2 gázvezeték káros mivoltáról beszélt azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet a négy visegrádi ország államfője tartott a szlovákiai Csorbatón folytatott kétnapos megbeszéléseik után. Andrej Kiska szlovák elnök ugyanakkor az Európai Uniónak a szélsőségességgel szembeni védelmét sürgette.

V4 Államfői csúcstalálkozó 21081012
Andrej Kiska szlovák elnök (j2) sajtótájékoztatón beszél, mellette Áder János magyar (j3), Andrzej Duda lengyel (b), valamint Milos Zeman cseh köztársasági elnök (j) a visegrádi országok (V4) államfői találkozója második napján a szlovákiai Csorbatón (Strbské Pleso), a Magas-Tátrában 2018. október 12-én.

"Úgy vélem, hogy az Európai Unió beavatkozási kísérletei a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok, és csak felesleges feszültséget keltenek az Európai Unióban" - jelentette ki Zeman.

A cseh államfő példaként a migrációs problémát említette, amelyben Brüsszel és a V4-ek véleménye eltér egymástól.

"Közös (visegrádi) siker, hogy a migránskvóták lekerültek a napirendről, és Nyugat-Európa lényegében elfogadta álláspontunkat, hogy a migránsoknak a helyszínen, származási országaikban kell segíteni" - fejtette ki.

"Találkozónk megerősítette a V4-ek összetartását, amely rendkívül fontos, ha sikert akarunk elérni az EU-ban. Egyenként gyengék, közösen erősek vagyunk" - hangsúlyozta a cseh elnök. Zeman a visegrádi szolidaritás jó példájának minősítette, hogy a cseh parlament határozatban állt ki Magyarország mellett, bírálva az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést.

Andrzej Duda, lengyel köztársasági elnök szerint az Északi Áramlat-2, nem gazdasági, hanem politikai projekt, amely káros Európa számára.

"Nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi, hanem politikai jellegű beruházásról van szó" - mondta Duda.

Úgy vélte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték egyetlen energiaszállítót "helyez kiemelt, előnyös helyzetbe" és ez "függő helyzetbe hozza Európai Uniót a Gazprommal, ténylegesen Oroszországgal szemben".

"Oroszország nagyon agresszív politikát folytat az EU-val szemben, károkat okoz és veszélyes, mert legfőbb célja a szervezet felbomlasztása" - szögezte le Andrzej Duda.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a témával kapcsolatban Andrej Kiska szlovák elnök is.

"Álláspontunk világos: az Északi Áramlat-2-nek soha nem kellett volna megépülnie, hiszen a létező gázvezeték is csak 50 százalékban van kihasználva" - mutatott rá a politikus. 

Kijelentette: az északi földgázvezeték megépítésével "Oroszország nagyon erős fegyvert kap a kezébe, hogy zsarolhassa Ukrajnát". Kiska múltbeli tapasztalatokra hivatkozva azt állította, hogy "Oroszországnak nem lehet hinni", mert ígéreteit, kötelezettségeit rendszerint megszegi.

Áder János magyar államfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a földgázvezetékek kérdésében ne alkalmazzon kettős mércét. Emlékeztetett arra, hogy a múltban volt egy Déli Áramlat nevű energiavezeték projekt is, de az végül nem valósult meg, mert felépítését megvétózták - kíváncsian várja, hogy a brüsszeli döntéshozók hogyan foglalnak majd állást az Északi Áramlat esetében. A magyar vezető azt is hangsúlyozta, hogy az energetikai források diverzifikációja szükségességének kérdésében már évek óta egyetértés van a visegrádi országok között.

Milos Zeman cseh elnök bizonyos értelemben elhatárolta magát a nyilatkozatoktól kijelentve, hogy az Északi Áramlat-2 ügye nem volt témája a csorbatói tanácskozásnak.

 Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió rendkívül sikeres projekt, de szükség van a védelmére, mert Európában növekszik az idegengyűlölet, a szélsőségesség és a nemzeti egoizmus.

"Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül sikeres projekt, amely azonban védelemre szorul. A visegrádi országoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek hozzájárulni Európa egységesítéséhez" - mondta Kiska.

A szlovák elnök kifejezte meggyőződését, hogy az olyan viták helyett, mint például az EU régi és új tagjaira osztása, egymás jobb megismerésére, megértésére van szükség, s Brüsszelnek is jobban meg kellene ismerkednie az egyes tagállamok konkrét helyzetével. 

"Szükség van arra, hogy meghallgassuk egymást, jobban megismerjük egymást, empátiával viszonyuljunk egymáshoz" - szögezte le Andrej Kiska. 

A jövő évi európai parlamenti választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy népszerűsíteni kell, mit is hozott az egyes visegrádi országoknak, lakosságnak az EU-tagság.

Az államfői találkozón - fejtette ki a szlovák vezető - az időszerű európai helyzet megvitatása mellett fontos téma volt a gazdaság korszerűsítése, a robotozáció, az automatizáció, és a vállalkozói környezet fejlesztése, valamint a szegénység elleni küzdelem.

A vállalkozó környezettel foglalkozva Kiska bírálta Nyugat-Európát, amely az alacsonyabb költségek érdekében előszeretettel helyezi keletre termelési kapacitásait, de már nem a kutatásokat. "Ezen a helyzeten változtatni kell" - húzta alá az idei visegrádi elnöki találkozó szlovák házigazdája.