Külföld

Wilders: Az iszlám a Hollandiát célzó legnagyobb fenyegetés

Megkezdődtek a választások az országban

Mohamed prófétát hadúrnak és pedofilnak, az iszlámot pedig erőszakos vallásnak nevezte Geert Wilders, a bevándorlásellenes, holland Szabadságpárt (PVV) elnöke a nagyobb pártok vezetőinek a holland parlamenti választások előestéjén, kedden tartott televíziós vitában. Az országban szerda reggel nyíltak meg a szavazóhelyiségek, az elemzők szoros versenyre számítanak.

Megkezdődtek a választások
Megkezdődtek a parlamenti választások Hollandiában, szerda reggel országszerte megnyíltak a szavazóhelyiségek. A választásokon 28 párt verseng a parlament alsóházának 150 helyéért, 13 millió választásra jogosult állampolgár adhatja le a szavazatát. Hollandiában nincs parlamentbe jutási küszöb. Az urnákat este 9 órakor zárják, a szavazóhelyiségből távozó választók nyilatkozatai alapján végzett első felmérések (exit poll) eredményei ezt követően jelennek meg. Az előzetes eredmények szerda éjszaka vagy csütörtök hajnalban várhatók, a hivatalos végeredményt azonban csak március 21-én teszik közzé. A választópolgárok hagyományos szavazólapon, papíron adják le a voksukat, a szavazatok számlálását pedig kézzel, illetve kizárólag olyan számítógépekkel  végzik, amelyeket nem csatlakoztatnak az internetre, hogy így akadályozzák meg az esetleges külföldi beavatkozási kísérleteket."Az iszlám a Hollandiát célzó legnagyobb fenyegetés. Az országunk jövője a tét, az iszlám és a szabadság nem férnek meg egymás mellett" - jelentette ki Wilders a NOS közszolgálati csatorna által közvetített vitában, "söpredéknek" nevezve a rotterdami török konzulátusnál néhány napja kitört csetepaté török résztvevőit.
Wilders emellett "ócska, woodstocki szövegnek" minősítette a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) jelmondatát, amely szerint "Hollandia mindannyiunké". A pártvezér leszögezte, ezt olyanok találhatták ki, akik "túl sokat vízipipáztak", Hollandia ugyanis nem mindenkié, noha a hollandok mára másodrendű polgároknak érzik magukat a saját országukban.
Mark Rutte holland miniszterelnök, a liberális konzervatív Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért (VVD) vezetője az Európai Unió és Törökország között tavaly létrejött migrációs egyezmény sikerét méltatta a menekültáradat feltartóztatásában.
Mint mondta, "nem szándékolt következményekkel, társadalmi feszültségek kialakulásával járhatna", ha túl nagy tömegben fogadnának be menekülteket.
Lodewijk Asscher, a PvdA vezetője azzal vágott vissza Wildersnek, hogy a Szabadságpárt mindössze tízezer dühös Twitter-bejegyzést tud kínálni a szavazóknak, de megoldásokat nem.
A holland-török hátterű Denk párt első embere, Tunahan Kuzu kedden lemondta a részvételét az esti vitában, amiért a szervezők Jan Roost, a jobboldali populista Hollandiáért (VNL) párt vezetőjét is meghívták.
Roos a vitán a török államfő, Recep Tayyip "Erdogan ölebének" nevezte Kuzut, távolmaradását pedig "gyávaságnak, a demokrácia semmibevételének".
Jesse Klaver, a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) kormányfőjelöltje kijelentette, hogy az országnak olyan új vezetésre lenne szüksége, amely több könyörületet mutat a háború és erőszak elől menekülők iránt. A 30 éves pártvezér kiemelte, hogy cinikusnak tartja Ruttét, amiért védelmébe vette az EU-török migrációs egyezményt, amely szerinte "nem megoldás, pusztán mentség, hogy félrenézhessünk".
A közvélemény-kutató intézetek felméréseit átlagoló legutóbbi adatok szerint a szerdai parlamenti választások nyomán a jelenlegi kormányfő vezette VVD 24-28 képviselői helyet szerezhet meg a parlament 150 fős alsóházában, míg a főként muzulmánellenes megnyilvánulásairól ismert Geert Wilders pártja, a PVV 19-22 mandátumra számíthat.
Bár magas a bizonytalanok aránya, jelen állás szerint a kereszténydemokraták (CDA) 19-21, a liberális D66 17-19, a környezetvédő Zöld Baloldal (GroenLinks) 16-18, a szocialisták 14-16, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) 10-12, a Keresztény Unió (CU) pedig 5-7 helyhez jutnának a törvényhozás alsóházában.
Az élbolyban meglehetősen kis különbség van a pártok között, egyesek szerint végül bármelyikük győzhet, a kormányalakításhoz azonban még koalíciót is kell kötnie a nyertesnek, szakértők szerint legalább három másik politikai csoportosulással.