Külföld
Washington szoros kapcsolatot tart európai szövetségeseivel az INF-szerződés ügyében
Moszkva át akarja venni az Egyesült Államok szerepét a Közel-Keleten az amerikai védelmi miniszter szerint
"Szembe kell néznünk a valósággal, de ez nem jelenti azt, hogy felhagyunk a fegyverkezés korlátozásával. A fegyverkezés korlátozása azonban nem létezhet csak papíron, tettekre is szükség van" - jelentette ki Mattis arab vezetők előtt az évenként megrendezett manámai konferencián.
Donald Trump amerikai elnök alig egy héttel korábban jelentette be, hogy az Egyesült Államok felmondja az 1987-ben megkötött szerződést, mert szerinte Oroszország megsérti azt. A The New York Times című napilap már egy nappal a bejelentés előtt azt írta: a Trump-kormányzat régi szándéka a kilépés a szerződésből, és nemcsak Oroszország miatt, hanem mert a betartása akadályozza Washingtont olyan új fegyverek telepítésében, amelyekkel ellensúlyozhatja Kína növekvő közepes hatótávolságú fegyverzetét.
A bejelentésre válaszul Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán figyelmeztette Washingtont, hogy országa kénytelen lesz célba venni azokat az európai országokat, amelyek olyan amerikai fegyvereket fogadnak be, amelyek megsemmisítéséről a most felmondott egyezmény rendelkezik. Oroszország tagadja, hogy megsértette volna a szerződést, sőt az Egyesült Államokat vádolja ugyanezzel.
Az amerikai védelmi miniszter arról is beszélt szombaton, hogy Oroszország szíriai katonai sikerei és Bassár el-Aszad szíriai elnökkel való szövetsége révén át akarja venni az Egyesült Államok szerepét a Közel-Keleten, de szerinte ez nem fog sikerülni. Leszögezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is támogatja térségbeli partnereit, amelyek "a stabilitást választják a káosz helyett". Megismételte azt a washingtoni vádat, hogy Irán - szintén Bassár el-Aszad szövetségese - meg akarja ingatni a térség stabilitását.
Mindazonáltal leszögezte, hogy az olyan súlyos incidensek, mint Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró isztambuli meggyilkolása, aláássák a Közel-Kelet stabilitását, és hogy az Egyesült Államok további intézkedéseket hoz a felelősök ellen az eddigieken felül. Hozzátette, hogy az eset nem befolyásolja a szaúdi-amerikai viszonyt.
Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a héten bejelentette, hogy visszavonják 21 szaúdi állampolgár amerikai vízumát, illetve közülük senkinek nem adnak ezután amerikai tartózkodási engedélyt.
Szaúd-Arábia - a nyugati országok stratégiai szövetségese a térségben - a héten fogadkozott, hogy mindenkit felelősségre fog vonni, akinek bármi köze volt az újságíró meggyilkolásához.
A szaúdi abszolút monarchiát élesen bíráló Hasogdzsi október 2-án tűnt el, miután bement az isztambuli szaúdi főkonzulátusra, hogy a közelgő esküvőjéhez szükséges dokumentumokat intézze. Szaúd-Arábia csak a múlt szombaton ismerte be, hogy Hasogdzsi meghalt a főkonzulátus épületében. Az első szaúdi magyarázat szerint az újságíró dulakodás közben vesztette életét, a szaúdi főügyész azonban később közölte, hogy ez egy előre megtervezett gyilkosság volt. Török sajtóbeszámolók szerint brutális módszerekkel ölték meg Hasogdzsit.
Ádel al-Dzsubeir szaúdi külügyminiszter a szombati konferencián bejelentette, hogy a Hasogdzsi meggyilkolásában bűnrészes embereket Szaúd-Arábiában fogják bíróság elé állítani, de a nyomozás az ügyben még sokáig fog tartani. "Médiahisztériának" nevezte azt, ami az újságíró megölése körül történik.
Pénteken jelentették be Törökországban, hogy az isztambuli főügyészség kezdeményezi a újságíró meggyilkolásával kapcsolatban Szaúd-Arábiában őrizetbe vett 18 gyanúsított kiadatását.