Washington a katonai hadműveletek korlátozására szólította fel Erdogant

Erdogan szerdán azt kérte Donald Trump amerikai elnöktől, hogy vagy az amerikai katonák vagy a Népvédelmi Egységek (YPG) kurd milícia fegyveresei vonuljanak ki az észak-szíriai Manbídzs térségéből - közölte Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter csütörtökön Isztambulban a Karin Kneissl osztrák külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján.

Cavusoglu elmondta: a Manbídzsot ellenőrző YPG rendszeresen átlő arra a 2000 négyzetkilométeres területre, amelyet a török haderő az Eufráteszi Pajzs fedőnevű hadművelet keretében tisztított meg az Iszlám Állam dzsihadistáitól 2016 augusztusa után. A török tárcavezető megjegyezte, hogy Manbídzs városát 90 százalékban arabok lakják. Cavusoglu leszögezte, hogy ha az YPG folytatja a provokációt, Törökország "megteszi a szükséges lépéseket". Manbídzsban az YPG mellett amerikai erők is állomásoznak.

Cavusoglu hangsúlyozta, hogy az esetleges manbídzsi beavatkozás nem az Egyesült Államok, hanem a szíriai kurd milícia ellen irányul, amelyet Ankara a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tart. Hozzátette: a szíriai rezsim is tisztában van vele, hogy az YPG célja az ország felosztása, ezért Ankara nem gondolja, hogy a szíriai kormányerők együttműködnének a kurd fegyveresekkel.

A török diplomácia vezetője arról is beszélt, hogy Németország elhalasztotta a döntést a Törökországnak eladott harckocsik fejlesztéséről. Cavusoglu úgy vélte, hogy Németországban sok PKK-szimpatizáns él, a politikusok közül többen is támogatják a PKK-t, amely pedig nyomást gyakorol a német kormányra.

Karin Kneissl a közös sajtótájékoztatón azt mondta, hogy "részben aggodalommal követi" az afríni török hadművelet fejleményeit. Mindazonáltal hangsúlyozta, hogy törökországi látogatásának a kétoldalú kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlesztése volt az elsődleges célja. Hozzátette, hogy a találkozó a vártnál jobban sikerült és nagyon produktív volt.

Arra az újságírói kérdésre, hogy Ausztria változtat-e Törökország európai uniós csatlakozásával kapcsolatos "merev hozzáállásán", Kneissl azt válaszolta: erre az ügyre csak röviden tért ki török kollégájával, nem ez volt a megbeszélés kiemelt témája, de mindkét fél tudja, hogy nézeteltérései vannak.

Bécs és Ankara között a 2016-os török puccskísérlet óta feszült a viszony, amely többször éles szóváltásba torkollott. Az osztrák vezetés a megtorló török kormányzati intézkedések miatt először Törökország európai uniós csatlakozási tárgyalásainak leállítását követelte, majd 2017 tavaszán, az elnöki rendszer bevezetéséről szóló török népszavazás kampányidőszakában nem szívesen látott vendégnek minősítette Erdogant. Ausztriában mintegy 360 ezer török származású ember él, közülük 117 ezren török állampolgárok.

Afrín körzet kurd vezetése csütörtökön felszólította a damaszkuszi kormányt, védje meg az ország határát Törökország offenzívájával szemben. "Felszólítjuk a szíriai államot, teljesítse Afrínnal kapcsolatos kötelességét, s védje meg a Törökországgal közös határát a török megszállókkal szemben ... illetve telepítsen fegyveres erőket az afríni térség határainak biztosítására" - olvasható a kurd hatóság honlapján közzétett dokumentumban.

Az al-Majadín libanoni televízióban közölt részletek szerint a kurdok által autonómnak kikiáltott körzet vezetése kiemelte: a török hadsereg hadművelete "veszélyt jelent Szíria területi egységére, s a civil lakosság szenvedését okozza".

"Ankara agressziójának célja kiszakítani egy szeletet Szíriából. Afrín elválaszthatatlan részét képezi a köztársaságnak, s mi felhívjuk a szíriai hadsereget, védje meg a várost és térségét a hitszegő támadással szemben" - jelentette továbbá a damaszkuszi rezsimhez közel álló televíziós csatorna.