Külföld

Washington: Nem meglepő Moszkva Iránból indított légicsapásai

Az Egyesült Államok továbbra is részt vesz az aleppói humanitárius válság megoldásában

Washington szerint szerencsétlen, de nem meglepő, hogy Oroszország egy iráni támaszpontról indított légicsapásokat szíriai dzsihadista fegyveresek ellen.

Az amerikai kormány álláspontját közlő Mark Toner külügyi szóvivő hozzátette: az iráni Hamadán légitámaszpont orosz igénybevétele nem akadályozza Washingtont abban, hogy Moszkvával együttműködve vegyen részt az aleppói humanitárius válság megoldásában, vagy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet szíriai fegyveres csoportjai elleni harcban.

Toner elmondta: az amerikai tisztségviselők még mindig nem kötötték meg a Kremllel a tervezett együttműködési megállapodást, és ennek okaként azt hozta fel, hogy Moszkva folyamatosan bombázza a Washington megítélése szerint mérsékelt és általa, valamint szövetségesei által támogatott szíriai lázadókat. Hozzátette, az Egyesült Államok megvizsgálja, hogy az orosz lépés nem sértette-e meg az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2231-es határozatát, amely megtiltja harci repülőgépek ellátását, eladását és szállítását Iránnak.

Mark Toner megerősítette azt a korábban, a Kreml által nyilvánosságra hozott információt, miszerint az amerikai diplomácia vezetője, John Kerry telefonon egyeztetett orosz kollégájával, Szergej Lavrovval. A külügyi szóvivő hangsúlyozta: az orosz-iráni együttműködés ellenére folytatódnak az amerikai-orosz egyeztetések Oroszország és az Egyesült Államok közös katonai akcióinak lehetőségéről az IÁ ellen.

Chris Garver ezredes, amerikai katonai szóvivő még Toner nyilatkozata előtt azt mondta Bagdadban, hogy Washingtont az orosz légicsapások megindítása előtt Moszkva - a repülésbiztonságról érvényben lévő közös megállapodás értelmében - a megfelelő időben informálta. Garver is megerősítette, hogy az Iránból indított légicsapások "nem érintik a koalíciós hadműveleteket sem Irakban, sem Szíriában".

Az amerikai kormány álláspontját rendre visszhangzó Szabad Európa rádió kommentárja ezzel kapcsolatban egyrészt emlékeztetett arra, hogy Moszkva és Teherán januárban katonai együttműködési megállapodást írt alá, másrészt felhívta a figyelmet arra: az 1979-es iráni iszlám forradalom óta először fordult elő, hogy Teherán lehetővé tette egy külföldi országnak támaszpontjai használatát katonai hadműveletek céljára.

Újra élő pajzsként használta a civileket az ISIS

Több mint száz szíriai dzsihadistának hagyták a mérsékelt lázadók, hogy gépjárműveken elhagyják az észak-szíriai Manbídzs várost, mert élő pajzsként civileket vittek magukkal - közölte az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista szervezet elleni amerikai vezetésű nemzetközi koalíció szóvivője Bagdadban kedden, amikor video-sajtóértekezletet tartott a washingtoni védelmi minisztériumba meghívott újságíróknak.

    Az IÁ harcosai 2014 eleje óta tartották ellenőrzésük alatt a stratégiai jelentőségű várost. Az arab és kurd harcosokból álló, az Egyesült Államok támogatta Szíriai Demokratikus Erők (SZDE) nevű mérsékelt lázadócsoport augusztus 6-án űzte ki onnan a őket, a dzsihadisták gépkocsikon menekültek, de a járművekben voltak túszul ejtett civilek, illetve olyan lakosok, akik el akartak menekülni a városból, és önként tartottak a szélsőségesekkel. Az SZDE harcosai nem támadták ezeket a járműveket, hogy elkerüljék a civil áldozatokat.

A nyilatkozó amerikai katonai szóvivő azt mondta: nem tudni, hogy a mérsékelt lázadók előre megállapodtak-e az IÁ-val szabad elvonulásukban. Az SZDE már korábban is felajánlotta az IÁ-nak, hogy manbídzsi harcosai biztonságosan elvonulhatnak, de akkor visszautasították ezt. A szóvivő szerint elképzelhető, hogy az elmenekült dzsihadisták egy része már Törökországban van, de a többiek bizonnyal szétszéledtek Szíriában. A nemzetközi koalíció azonban igyekszik nyomon követni ezeket a fegyvereseket. Ilyen céllal egy hadművelet van folyamatban - tette hozzá, de részleteket erről nem mondott a siker érdekében. A dzsihadisták nagyon sok pokolgépet hagytak Manbídzsban - jegyezte meg.