Külföld
Visszavágott Oroszország a Nyugatnak
Kitiltatta hazájából a nemkívánatos személyeknek számító európai uniós vezetőket és politikusokat Vlagyimir Putyin elnök
Vlagyimir Putyin „elegánsan későn” reagált a Moszkva ellen hozott amerikai és uniós szankciókra (Fotó: Reuters/Alexei Nikolsky)
Oroszország péntek este nyilvánosságra hozta saját szankciós „tiltólistáját”. A Moszkvában nem szívesen látott nyugati politikusok névsorában szerepel Guy Verhofstadt, az Európai Parlament liberális frakciójának vezetője, Stefan Füle korábbi bővítési biztos, Bruno Le Roux, a francia szocialisták parlamenti frakcióvezetője, Nick Clegg, az előző brit kormány miniszterelnök-helyettese. Nem kívánatos személy Oroszországban mostantól Daniel Cohn-Bendit, az Európai Zöldek társelnöke és Rebecca Harms, az Európai Zöldek EP-frakciójának társelnöke is. Ezen kívül a listán egy sor lengyel és baltikumi politikus szerepel a névsorban. Magyar nevek nincsenek a dokumentumban. Az Ukrajnában tárgyaló Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter „nem túl okos döntésnek” nevezte a moszkvai lépést.
Oroszország diplomáciai értelemben „elegánsan későn” reagált az ellene hozott amerikai és uniós
szankciókra. A mostani kétoldalú tárgyalások a szankcióháborúról viszont nem haladnak a „megfelelő ütemben”, a Kreml alighanem ezért érezte szükségesnek a „feketelista” közlését.
Aligha független ettől, hogy az orosz és a francia elnök, valamint a német kancellár „újabb intézkedéseket fontolgat” annak érdekében, hogy a délkelet-ukrajnai konfliktusban egymással szemben álló felek betartsák a tűzszünetet. Vlagyimir Putyin, Francois Hollande és Angela Merkel a délkelet-ukrajnai tűzszünet szigorú betartását, és a régióban létező feszültség kiterjedésének megakadályozását szolgáló, az eddigi intézkedéseket kiegészítő lépéseket vitatta meg.
A francia elnöki hivatal közleménye szerint Francois Hollande elnök és Angela Merkel német kancellár a minszki egyezményben foglaltak gyors végrehajtására kérte Vlagyimir Putyin orosz elnököt a kelet-ukrajnai konfliktus rendezése érdekében.
A két nyugat-európai ország vezetője „a tűzszünet teljes tiszteletben tartásában, a nehézfegyverek használatának beszüntetésében, a foglyok elengedésében, valamint a szakadárok ellenőrzése alatt álló övezet és Ukrajna egyéb területei közötti gazdasági kapcsolatok helyreállításában” vár el előrelépést - közölték Párizsban.
Moszkvai álláspont szerint az ukrán kormány- és szabadcsapatok sértik meg folyamatosan a tűzszünetet és a minszki megállapodásban foglaltakat, szerintük a szakadár területek képviselői számos bizonyítékkal támasztották alá a vádakat.
Ami biztos, mind a szakadár területeken, mind a környező ukrán zónában folyamatos a csapaösszevonás, ami nem felel meg a minszki békeszerződés egyetlen előírásának sem. Kijev nem titkolja, hogy az elmúlt „békehónapokban” sikerült feltöltenie a „fronton” lévő csapatokat, és továbbra is stratégiai célként kezeli a „megszállt területek” visszaszerzését. A minszki békemegállapodásban leírt önálló nyelvhasználatról, kisebbségi önrendelkezésről Kijev kínosan hallgat.
Odessza humora
Van egy város a világban, ahol görögök, oroszok, ukránok, románok, tatárok, zsidók és mindenki más hihetetlenül jól él együtt. Kifigurázzák egymás gyengéit. Sajátjukat ugyanúgy, mint másokét. A saját persze, mást is jelent, a hazát. Ha ma Odesszában népszavazást tartanának, hogy mely ország polgárai lennének, érdekes lenne a végeredmény. De hagyjuk az egészet, ez nem Moszkváról szól. Maradjunk az odesszai humornál: Miheil Szaakasvilit nevezte ki szombaton Odessza megye kormányzójává Petro Porosenko ukrán államfő, aki azt várja a volt grúz elnöktől, hogy vezetése alatt sikerül hatékonyan felvenni a harcot a korrupcióval. S ez nem vicc. Grúziában Szaakasvilit korrupcióért körözik. Most lehet kacagni…