Külföld
Villany és gáz biztosan jöhet Romániából
Vannak még nehéz kérdések a kétoldalú kapcsolatokban, de a két ország egyre inkább függőségi viszonyba kerül egymással
Ésszerű együttműködésre van szükség Magyarország és Románia között, a vitákat ésszerű mederben kell tartani, hogy meg lehessen oldani őket – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap Budapesten. A politikus tárgyalt Bogdan Aurescu román külügyminiszterrel, majd a megbeszélésüket követő közös sajtótájékoztatón kiemelte: Magyarország elkötelezett amellett, hogy a kisebbségekkel kapcsolatos vitákat európai módon, az európai értékeknek megfelelően kell rendezni, európai megoldást kell találni rájuk – tudósított a távirati iroda.
A magyar miniszter kifejtette: nem szabad véka alá rejteni, hogy vannak nehéz kérdések a kétoldalú kapcsolatokban. Közép-Európában a szomszédos országok viszonya sok érzékeny kérdéssel párosul, de egymásra vannak utalva, és minél sikeresebbek a szomszédjai, Magyarország is annál sikeresebb lehet.
Emlékeztetett: 2011 óta nem ülésezett a magyar–román kisebbségügyi vegyes bizottság, de most megállapodtak abban, hogy mihamarabb összehívják a bizottság ülését. Magyarországnak fontos a határon túli magyar nemzeti közösség és a hazánkban élő román közösség is – tette hozzá. A magyar miniszter arról is beszámolt, hogy nyáron megteremtik a gyorsforgalmi összeköttetést a két ország között, továbbá hamarosan összekötik a két ország villamosenergia-hálózatát. Nemsokára összekötik Magyarország és Románia gázvezetékeit is, és ezzel lehetőség nyílik a gázszállításra Románia felől.
Bogdan Aurescu kiemelte: a kétoldalú kapcsolatokban a legfontosabb a párbeszéd, pragmatikus módon kell megbeszélni a nézeteltéréseket. Az érzékeny kérdésekre megoldást kell találni, valamint újabb együttműködési lehetőségeket kell keresni. A kisebbségek ügyének rendezéséhez is nyitottság kell – mondta.
A román politikus ugyanakkor kijelentette: Bukarest szerint az autonómia támogatása elfogadhatatlan, a restitúciós folyamatot illetően pedig átfogó jogszabálycsomag rendelkezik a kérdésről, amely nagyon összetett. Szijjártó Péter azzal reagált erre, hogy „jó lenne, ha felgyorsulna a visszaszolgáltatási folyamat”.
Ugyanakkor a karrierdiplomata Aurescu fontosnak nevezte, hogy hazánkban a „demokratikus ellenzék képviselőivel is találkozzon”, ezért ennek jegyében egyeztetett Tóbiás József MSZP elnök-frakcióvezetővel. Közösen tartott sajtótájékoztatójukon a szocialista vezető a magyar kormányt bírálta. Mint közölte, a problémákat nem üzengetéssel, nem ultimátumokkal, hanem párbeszéddel, intézményesített keretek között kellene megoldani.
Bogdan Aurescu kijelentette: Románia stratégiai partnerének tekinti Magyarországot.
Hat évtizedes a magyar ENSZ-tagság
A világ országai előtt álló kihívások, köztük a terrorizmus terjedőben vannak. Az Iszlám Állam fenyegetés az egész civilizált világra, ellene csak összefogással, az ENSZ hatékonyságának erősítésével lehet eredményesen fellépni. Erről a külgazdasági és külügyminiszter beszélt csütörtökön egy budapesti ENSZ-konferencián. Magyarországnak kiemelt fontosságú az ENSZ-tagság, amely külpolitikánk szerves része. A globális kihívások mellett fontos a keresztény közösségek védelme a világ bármely pontján – hangsúlyozta Szijjártó Péter az ENSZ megalakulásának hetvenedik, a magyar tagság hatvanadik évfordulója alkalmából a tárca által szervezett rendezvényen. Felszólalt Martin Nesirsky, az ENSZ bécsi Információs Szolgálatának igazgatója is, aki szerint büszkének kell lenni az ENSZ elmúlt hetven évére, s a tagságunk idejére. (MH)