Külföld
Világszerte ünnepelnek
Oroszországban milliók vonultak az utcára, Törökországban feszült a hangulat
Az isztambuli rendőrség könnygázt és gumilövedéket vetett be a május 1-jei tüntetéseken - mondták el szemtanúk hétfőn.
A hatóságok több mint 200 tiltakozót állítottak elő Törökország legnépesebb városában.
"Összesen 207 embert vettek őrizetbe" - írta közleményében Isztambul kormányzója, hozzátéve, hogy mintegy 40 Molotov-koktélt, 17 kézigránátot, 176 petárdát és falragaszokat koboztak el a tiltakozóktól.
A munka nemzetközi ünnepén a múltban is rendszeresek voltak a megmozdulások Törökországban, amelyek többször végződtek erőteljes rendőri fellépéssel.
Az idei tüntetések a várakozások szerint visszafogottabbak lesznek, miután a szakszervezetek bejelentették, hogy meg se próbálnak gyűlést összehívni a Taksim térre, a kormányellenes tiltakozások hagyományos helyszínére. A Taksim tér 2013-ban hetekig címlapokon volt a Recep Tayyip Erdogan jelenlegi török államfő, akkori kormányfő elleni tüntetések miatt.
A rendőrség nagy erőkkel van jelen Isztambul-szerte, a levegőből több helikopter figyeli a várost.
Mecidiyeköy környékén az egyenruhások könnygázzal és gumilövedékkel oszlatták fel a tömeget, amely a Taksim térre akart vonulni.
"Taksim a miénk és az is marad!" - kiabálták a tiltakozók.
Törökországban szinte tapintható a feszültség azóta, hogy Erdogan hajszállal ugyan, de megnyerte az alkotmány módosításáról és elnöki jogosítványai kiterjesztéséről tartott április 16-i népszavazást.
Jogvédő csoportok és egyes nyugati országok bírálják Ankarát, mert a tavalyi sikertelen puccskísérletet követően jelentősen korlátozta a szólásszabadságot és az alapvető polgári jogokat.
Párizsban az elnökjelöltek ellen tüntettek
Több ezren tüntettek a görög parlament előtt
Athénban több ezren gyűltek össze a parlamentnél, hogy tiltakozzanak a példátlan megszorító intézkedések ellen, amelyekkel a csődtől akarják megmenteni az országot. A főváros központjában két menetet indítottak, miközben egy szállodában a kormány megbízottjai újabb tárgyalásokat kezdenek a hitelezők képviselőivel a pénzügyi szigor fenntartásáról. A megállapodás a mentőprogram folytatásáról már közel áll, vasárnapra várják a megkötését. Várhatóan benne lesz a nyugdíjak további csökkentése és új adóemelés. Hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak Párizsban, miközben a két politikus, a szuverenista Marine Le Pen és a centrista Emmanuel Macron volt szocialista gazdasági miniszter is nagygyűléseken folytatja a kampányát.
Amikor 2002-ben a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje, az akkor még a pártalapító Jean-Marie Le Pen személyében először jutott be a francia elnökválasztás második fordulójában, május 1-jén a szakszervezetek egységesen a szélsőjobboldal ellen tüntettek és a hagyományos politikai pártok által meghirdetett úgynevezett köztársasági front nevében arra kérték a franciákat, hogy tartóztassák fel a Nemzeti Frontot és a konzervatív Jacques Chiracra szavazzanak, aki 82 százalékos támogatottsággal meg is nyerte az elnökválasztást. A szakszervezetekkel együtt akkor mintegy 1,3 millióan tüntettek Párizsban.
Előkerültek a Molotov-koktélok
Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.
Tizenöt évvel később nem érezhető hasonló szakszervezeti egység, a szervezetek megosztottak abban a kérdésben, hogy melyik elnökjelöltet támogassák vasárnap.
A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán Macron támogatását kérte a tagjaitól, és "a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója" ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek. Egy másik szakszervezet, a Force Ouvriere pedig semmilyen üzenetet nem küldött a tagjainak. Ugyanakkor ez utóbbi négy szervezet közösen vonult fel a munka ünnepén, hogy tiltakozzanak "a szociális hanyatlás ellen, amely teret nyit a szélsőjobboldalnak".
Marine Le Pen szerint "a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik". A szuverenista jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával. A Nemzeti Front programjában szerepel a volt gazdasági miniszter által fémjelzett liberalizációs törvény eltörlése, amely ellen tavasszal hónapokig tüntettek a szakszervezetek.
Varsóban is tüntettek
A varsói felvonuláson a dolgozók összefogására szólítottak fel a szakszervezetek az országot irányító konzervatív kormány ellen. A menetet a lengyel általános szakszervezeti szövetség és a 2015-ben az összes parlamenti helyét elvesztő Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) szervezte. Az SLD részéről Sebastian Wierzbicki azt hangsúlyozta, hogy a baloldalnak nem csak a munkások jogait kell megvédenie, hanem oda kell figyelnie a polgári jogokra és az emberi méltóság tiszteletben tartására is.
A nap folyamán mindkét elnökjelölt nagygyűlést tart Párizsban, az első fordulóban alulmaradt kilenc jelölt választóinak megszólítására.
Marine Le Pen az elmúlt héten elsősorban a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon táborát célozta meg, ő volt ugyanis az egyetlen politikus az első forduló estéjén, aki nem szólított fel Macron támogatására. Egy vasárnapi interjúban Mélenchon viszont már egyértelműen azt kérte mintegy 7 millió támogatójától, hogy ne támogassák a Nemzeti Frontot, ugyanakkor Macront sem kívánta támogatni.