Külföld
Vegyes fogadtatás az új EU-szankcióknak
Csehországnak fenntartásai vannak az újabb EU-szankciókkal szemben
Csehországnak fenntartásai vannak az újabb EU-szankciókkal szemben
A kabinet szerdai ülését követően felhatalmazást adott Sobotkának, hogy tárgyalásokat folytasson az EU-szankciókról, illetve tiltakozzon a Brüsszel által előterjesztett egyes lépésekkel szemben a cseh gépipari export védelme érdekében.
Prágát elsősorban az úgynevezett kettős felhasználású, azaz polgári és katonai célokra is hasznosítható termékek és technológiák oroszországi kivitelére vonatkozó további korlátozások aggasztják.
"Ellenzem a kettős felhasználású termékek cseh exportjának bármiféle korlátozását, különösen a polgári felhasználású szerszámgépekre vonatkozóan, mivel ez teljességgel értelmetlen" - mondta Jan Mladek szerdán.
A CTK cseh hírügynökség értesülései szerint egyébként az Európai Bizottság által kidolgozott újabb szankciók a már korábban elfogadott büntetőintézkedések részleges szigorításának tekinthetők, és elsősorban a hadiipart érintik.
Ausztria kiáll a konfliktus békés rendezése mellett
Werner Faymann osztrák kancellár és Reinhold Mitterlehner alkancellár egyaránt kiállnak az ukrán válság békés rendezése mellett, és elfogadhatatlannak tartják Vlagyimir Putyin orosz elnök terjeszkedő politikáját - írta a Die Presse című osztrák lap szerdai kiadásában.
Az EU-tag, de semleges Ausztria kancellárja még előző napi rádiónyilatkozatában közölte, hogy kormánya sem az Ukrajnába küldött fegyverszállítmányokkal, sem a NATO tervezett katonai beavatkozásával nem ért egyet.
Heinz Fischer osztrák államfő már júliusban arról beszélt, hogy az Oroszország elleni EU-szankciók fontosak és szükségesek, de a helyzetet elsősorban párbeszéddel kell megoldani. Az osztrák közszolgálati rádióban egy a napokban elhangzott interjúban arra figyelmeztetett: amennyiben Oroszország bevonul Ukrajnába, a nemzetközi közösségnek józanul, felelősségteljesen és határozottan kell reagálnia.
Az Oroszország elleni esetleges további szankciókról beszélt Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter az osztrák nagyköveti konferencián. "Egyre nehezebb dolgunk lesz, de most a békéről és az európai értékekről van szó, amelyeket meg kell védenünk Ukrajnában is" - jelentette ki.
Faymann osztrák kancellár korábban azt mondta: egészen egyértelmű, hogy a válságnak "kényelmetlen" gazdasági következményei vannak Ausztriára nézve. Az osztrák kormány szeptember 10-én ül össze, hogy az ukrán válságnak Ausztriára, az osztrák termelőkre gyakorolt hatásait és az osztrák gázellátás kérdését megtárgyalják. Az E.ON igazgatótanácsának elnöke, Johannes Teyssen a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági lapnak ugyanakkor úgy nyilatkozott: sem az orosz, sem az európai félnek nem áll érdekében, hogy a gázellátás kérdését a konfliktus részévé tegye, és leállítsa az Európába érkező gázszállítást.
Az osztrák agrárágazat és Andrä Rupprechter mezőgazdasági miniszter is már rögtön az orosz embargó bevezetése után megkongatta a vészharangot. Több európai államhoz hasonlóan a hazai termékek fogyasztására szólítottak fel, és munkacsoportot hoztak létre a termelői export támogatására.
Oroszország augusztus 7-én teljes embargót vezetett be a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, a baromfi, a hal, a sajt, a tej, a tejtermékek behozatalára az Európai Unióból , az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából. Az intézkedés egy évre szól.
Brüsszel másfélszeresére növeli az agrárpromócióra fordítható összeget
A bizottság közleménye szerint Brüsszel abban bízik, hogy miután társfinanszírozásról van szó, ez összességében további 30 millió euróval emeli majd meg az uniós agrárszektor promócióját, amelyre így az idén 60 millió helyett kétszer annyi, 120 millió euró juthat uniós és saját forrásokból.
"A promóciós programok azon középtávú eszközök közé tartoznak, amelyek enyhíthetik az orosz embargó piaci hatásait, segíthet a termelőknek, hogy új vevőket találjanak termékeiknek" - vélekedett Dacian Ciolos.
Az orosz embargó mind arányait tekintve, mind abszolút értékben Litvániát és Lengyelországot érinti a legérzékenyebben. Vilnius tavaly 1,374 milliárd euró értékben értékesített élelmiszert az orosz piacon, amelyek közül 922 millió eurót, a teljes összeg kétharmadát érinti az embargó. A lengyel agrárium 1,267 milliárd euró értékű exportot bonyolított le Oroszországgal, amelyből a szankciók 840 millió euró értékű termékre vonatkoznak, a teljes Oroszországba irányuló agrárexport szintén csaknem kétharmadára.
Az EU a promóciós programok költségének felét állja, a többit a tagállamoknak vagy ágazati, illetve szakmaközi szervezeteknek kell fedezniük. Brüsszel azt is közölte: előnyben részesítik azokat a termékeket, amelyeket eredetileg az orosz piacra szántak. A biztos bízik abban, hogy a legtöbb ilyen terméket el lehet adni más piacokon, ezért meggyőződését hangoztatta, miszerint az Oroszország által bevezetett embargó hatását középtávon elsősorban az orosz fogyasztók érzik majd meg, és nem az európai termelők.
A bizottság ugyanakkor tisztában van azzal, hogy rövid távon az orosz intézkedések súlyos nehézségeket okoznak. Brüsszel számára az elsődleges veszélyt az jelenti, hogy az orosz piacra szánt termékek letörik az árakat az uniós piacon, és globális áresést váltanak ki, ezért több rendkívüli intézkedést is hozott, hogy az Európai Unió "nyakán maradó" zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek ne menjenek tönkre.
Brüsszel adatai szerint az orosz embargó az Európából Oroszországba irányuló mezőgazdasági export 43 százalékát érinti, amely a tavalyi adatok alapján 5 milliárd euróra tehető. A brüsszeli adatok szerint Magyarország tavaly 266 millió euró értékben exportált élelmiszert Oroszországba, ebből pedig a mostani embargó 77 millió euró értékű terméket érint, vagyis a kivitel 28 százalékát.
Forrás: dpa, CTK, Reuters, MTI