„Vegyen részt Oroszország a maláj gép katasztrófájának felderítésében!”

Nyilatkozatában a holland kormány arra kérte Oroszországot, hogy tevékenyen vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében. 

A Malaysian Airlines légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó gépét Kelet-Ukrajna felett lőtték le 2014. július 17-én. A fedélzeten tartózkodó mind a 298 utas - köztük 196 holland és 27 ausztrál -, valamint a teljes legénység életét vesztette. Oroszország végig tagadta, hogy köze lett volna a gép lelövéséhez. 

Az orosz külföldi katonai hírszerző ügynökség (GRU) embere az az ügynök, aki mások mellett felelőssé tehető a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépének négy évvel ezelőtti, Ukrajna feletti lelövéséért - közölte az oknyomozó újságírókból álló Bellingcat brit tényfeltáró platform pénteken. Az Orion vagy Andrej Ivanovics fedőnevű ügynökről van szó, akit szerintük a valóságban Oleg Ivannyikovnak hívnak.

A megállapítás szerint a nyilvántartásokban több álnéven szereplő tiszt az utasszállító megsemmisítése idején az orosz hírszerző ügynökségnek dolgozott. 2014 első felében helyezték Kelet-Ukrajnába, és legalább 2015 elejéig ott teljesített titkos szolgálatot mint az orosz katonai alakulatok, az oroszbarát szakadárok és magánhadseregek tevékenységének koordinátora. 
Ivannyikov felügyelte a fegyverek beszerzését és szállítását az orosz-ukrán határszakaszon, és ezt a funkciót töltötte be a maláj repülőgép lelövése idején is - közölték.

A jelentéstevő újságírók szerint a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz hadsereg magas rangú tisztje is - közvetlenül vagy közvetetten - részt vett, aktív szerepet kapott és vállalt az utasszállító gép megsemmisítését célzó katonai tevékenység irányításában.

A Bellingcat szerint az orosz katonai hírszerző tiszt pontos szerepének megállapításához egy korábban már ismertetett - a Delfin fedőnevű Nikolaj Fedorovicsról szóló - jelentésben említett telefonbeszélgetés elemzése vezetett el. A beszélgetés két szereplője az egyik telefonhívás alkalmával név szerint is említést tett egy Buk-Telar rakétáról, valamint pontos földrajzi megjelölésekkel részletezték a katonai szállítógép orosz-ukrán határon átívelő mozgását, a rakétakilövő telepítésének helyét, majd visszaszállítását. Az elhangzott kijelentések szerint a rakétarendszer Ukrajna felett elhaladó repülőgépek lelövését célozta, azok helyének és idejének pontosítása nélkül. Az utasszállító 2014. július 17-i lelövését megelőző napon azonban a két ügynök között lezajlott beszélgetésben elhangzott, hogy "megvan a Buk-rakétánk, hogy lelőjük őket a pokolba".

A Bellingcat a gyűjtött adatok alapján (egyebek mellett a vizsgálat során felhasznált hanganyagok elemzése alapján) arra a következtetésre jutott, hogy a feltárt részletek azt bizonyítják, hogy az orosz tiszt a maláj gép lelövését végző rakéta telepítésében meghatározó szerepet játszott.

A jelentés megállapításai új információkat szolgáltatnak arról is, hogy a szomszédos országokban végzett különleges műveleteiben Oroszország beveti a külföldi katonai hírszerző ügynökséget (GRU) és annak tisztjeit - tették hozzá.

Több mint valószínű, hogy az ukrán hadseregé volt az az 1986-ban gyártott Buk rakéta, amely a "holland nyomozók" szerint 2014. július 17-én Ukrajna felett megsemmisítette a malajziai légitársaság utasszállító repülőgépét, az orosz fegyveres erőknél az ilyen korú eszközöket a tragédia idejére leselejtezték - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca felhívta a figyelmet arra, hogy a holland nyomozók, az orosz bűnrészességet bizonyítandó, bemutatták a gépet eltaláló rakéta hajtóműburkolatának egy épen maradt darabját, amelyen olvasható az eszköz sorozatszáma. Ebből kiderült, hogy a rakétát 1986-ban a Szovjetunióban gyártották. Mivel az ilyen típusú fegyverek szavatossága az orosz védelmi minisztérium szerint 15 évig tart, az 1986-os évjáratú Bukokat leselejtezték az orosz hadseregnél, és újakat állítottak hadrendbe helyettük.

A moszkvai katonai tárca rámutatott, hogy 1991-ben, a Szovjetunió szétesésének évében Ukrajnának mintegy 20 Buk légvédelmi rakétaüteg jutott, és azóta Oroszország a területén gyártott rakétákból nem szállított újabbakat a másik utódállamnak. "A holland nyomozóbizottság szándékosan elhallgatta a bemutatott, 1986-ban kibocsátott rakétahajtómű eredetét, és ennek egyetlen oka az, hogy - több mint valószínű - az ukrán fegyveres erők tulajdona" - hangoztatta a védelmi tárca.

Az MH17-es járat tragédiájának ügyében vizsgálódó nemzetközi szakértőcsoport tagjai csütörtökön közölték, hogy egy orosz katonai egység rakétája lőtte le az Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó repülőgépet Kelet-Ukrajna felett. A Buk-Telar rakéta az oroszországi Kurszkban állomásozó 53. légvédelmi dandártól származik. Mint elmondták, a rakéta nem sokkal a támadás előtt érkezett Kelet-Ukrajnába Oroszországból, ahová a Boeing 777-es lelövése után vissza is vitték a kilövőállást. A nyomozók nem nevezték meg a feltételezett elkövetőket. 

Csütörtökön a holland kormány közölte: Hollandia és Ausztrália szerint Oroszországot felelősség terheli a maláj gép lelövésében. Hága egyúttal arra kérte Moszkvát, hogy vegyen részt a repülőgép katasztrófájának részleteit feltáró tárgyalásokban a felelősök elszámoltathatósága érdekében.

Az orosz védelmi tárca válaszul csütörtökön azt közölte, hogy az orosz fegyveres erők "egyetlen légvédelmi rakétarendszere sem haladt át soha az orosz-ukrán határon". Az orosz külügyminisztérium kifogásolta, hogy a szakértőcsoport előzetes jelentését "nem támasztják alá bizonyítékok", és rámutatott, hogy a testület figyelmen kívül hagyta a Moszkva által rendelkezésére bocsátott anyagok jelentős részét, egyebek között orosz rádiólokációs megfigyelés által rendelkezésre bocsátott, "meghamisíthatatlan és megmásíthatatlan" adatokat.

Vlagyimir Putyin elnök azt hangsúlyozta, hogy Oroszország csak akkor ismerheti el a nyomozás eredményét, ha abban teljes értékűen maga is részt vehet. Kifogásolta, hogy Oroszországot kizárták a nyomozásból, ellentétben Ukrajnával, amely megsértette a nemzetközi szabályokat azzal, hogy nem zárta le a konfliktusövezet feletti légteret. 

Petro Porosenko ukrán elnök utasította pénteken a kijevi külügyminisztériumot: haladéktalanul tegyen javaslatokat arra vonatkozóan, miként csatlakozhat Ukrajna a holland és az ausztrál kormány által indítandó nemzetközi jogi eljáráshoz, amely Oroszország felelősségét fogja vizsgálni a malajziai utasszállító repülőgép négy évvel ezelőtti tragédiájával összefüggésben.

A holland és az ausztrál kormány pénteken bejelentette, hogy Oroszországot közvetlen felelősség terheli az Ukrajna szakadár ellenőrzés alatti keleti részében 2014. július 17-én lelőtt gép katasztrófájáért. A két ország az előző nap nyilvánosságra hozott nemzetközi vizsgálóbizottsági szakvélemény alapján jogi lépéseket tesz a felelősség megállapítására.

Hollandia és Ausztrália döntése "szervesen kiegészíti" azt keresetet, amelyet Ukrajna indított az ENSZ-bíróságon Oroszország ellen a terrorizmus támogatásának tilalmáról szóló egyezmény megszegése miatt - vélekedett a Facebook közösségi oldalon közzétett bejegyzésében Porosenko elnök.

Az államfő szerint ez egy rendkívüli fontosságú lépés azon az úton, amely elvezethet ahhoz, hogy Oroszországot jogilag felelősségre vonják nemzetközi kötelezettségei sorozatos megsértéséért.

Porosenko felhívta egyúttal az egész civilizált világot, hogy csatlakozzon azokhoz az erőfeszítésekhez, amelyek az utasszállító lelövésében szerepet játszók felelősségre vonására irányulnak, miként azt előírja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2014. július 21-i, 2166-os számú határozata. 

Mindenki számára tragédia az Ukrajna felett 2014 júliusában elhaladt maláj utasszállító repülőgép lelövése, a katasztrófa felelőseit el kell számoltatni - jelentette ki Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára pénteken.

Stoltenberg arra reagált, hogy Hollandia és Ausztrália bejelentette: Oroszországot felelősnek tartják a tragédiáért. A főtitkár felszólította Moszkvát: vállalja felelősségét, és működjön együtt az elszámoltathatóság érdekében kifejtett erőfeszítésekben.

Stef Blok holland külügyminiszter aláhúzta, a nemzetközi vizsgálócsoport megállapításai egyértelműen bizonyítják, hogy közvetlen kapcsolat van a repülőgép lelövésére használt rakétarendszer telepítése és az orosz hadsereg között. A maláj gép megsemmisítése helyrehozhatatlan szenvedést okozott, amely jóvátételt követel - tette hozzá. Kijelentette: a két ország arra kéri Moszkvát, ismerje el felelősségét, és teljes mértékben működjön együtt a nyomozókkal a teljes igazság megismerése és az igazságszolgáltatás céljából.

Julie Bishop ausztrál külügyminiszter - Blokéval párhuzamosan - Canberrában tett nyilatkozatában kijelentette, hogy a bemutatott bizonyítékok ismeretében az egyetlen levonható ésszerű következetés Oroszország közvetlen felelőssége a katasztrófában. Mint elmondta, Ausztrália és Hollandia tájékoztatta Oroszországot a nemzetközi jog szerinti felelősségéről. Hozzátette: arra kérték Moszkvát, konstruktívan vegyen részt a tényfeltáró munkában, és keresse a jóvátétel lehetőségeit. 

Mark Rutte holland miniszterelnök pénteken délután tett nyilatkozatában kijelentette, Oroszország részben felelős az utasszállító gép tragédiájáért és arra szólította fel Moszkvát, működjön együtt a nemzetközi vizsgálócsoporttal. Rutte hangsúlyozta, Moszkvának tárgyalnia kell a jóvátételről is, ugyanis a nyomozások "meggyőzően bizonyították" Oroszország felelősségét. 

Nem orosz légelhárító rakéta lőtte le 2014-ben Délkelet-Ukrajna fölött a malajziai utasszállító gépet - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken a Szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon.

"Természetesen nem" - felelt Putyin az erre vonatkozó kérdésre.

"Ismétlem, több verzió is létezik, egyebek között olyan verzió, hogy ez az az ukrán hadsereg rakétája vagy repülője volt, és így tovább. De megismétlem, nincs semmi, ami végleges következtetésként bizalmat ébresztene bennünk, és ilyesmi nem is lesz, amíg nem vehetünk részt teljes értékűen a vizsgálatban" - mondta.