Külföld
Váltságdíjat követel az Iszlám Állam
A dzsihadisták több mint húsz millió dollárt kérnek asszír túszaik elengedéséért
Kino Gabriel, a Szíriai Asszír Katonai Tanács (CMSS) nevű felkelőszervezet egyik parancsnoka elmondta, hogy az asszír keleti egyház és a dzsihadisták közötti tárgyalásokat felfüggesztették, miután az IÁ előállt pénzbeli követelésével. Gabriel hangsúlyozta, hogy ez az összeg túlzás, és most arra várnak, hogy az IÁ mondjon ennél kevesebbet, és mielőbb folytatódhasson a párbeszéd. A parancsnok hozzátette, hogy a túszok többségét a Törökországgal és Irakkal határos el-Haszake kormányzóság Saddádi régiójában tartják fogva, amely terület a dzsihadista szervezet irányítása alatt áll.
Az asszírokat február 23-án rabolták el. A túszok pontos számáról eltérő információk láttak napvilágot. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű londoni emigráns szervezet szerint az IÁ 220 embert ejtett foglyul, akik közül 28-at engedett szabadon, míg asszír források úgy tudják, hogy 373 asszírt hurcoltak el a dzsihadisták, és közülük 23-at engedtek el.
Szíriában az asszírok nagy része az el-Haszake régióban él, de megtalálni a közösség tagjait Irakban és Törökországban is. A szíriai polgárháború 2011. márciusi kirobbanásakor még 200 ezer asszír élt a közel-keleti országban, számuk mára 15-20 ezerre csökkent.
Az asszír keleti egyházhoz tartozó hívek nesztoriánus keresztények, akiket a 431. évi efezusi zsinat elítélt, eretnekségnek minősítve vezetőjük, Nesztoriosz konstantinápolyi püspök tanítását, aki tagadta az istenség és emberség egységét Krisztusban.