Külföld
Uniós vezetők: Felelősségvállalás és szolidaritás
Megszületett a megállapodás, Nagy-Britannia különleges státust kap
Elkészült az új megállapodástervezet a brit uniós reformigényekről
Az Európai Tanács csúcstalálkozóján létrejött megállapodás különleges státust biztosít Nagy-Britannia számára az Európai Unióban - közölte David Cameron brit kormányfő a Twitteren pénteken éjszaka.
Cameron azt írta, hogy támogatásáról fogja biztosítani az egyezséget a szombatra tervezett londoni kabinetülésen. A brit miniszterelnök szerint az, hogy egy szervezet "frusztráló", nem azt jelenti, hogy ott is kell hagyni. A brit emberek nagyobb biztonságban lennének az unióban, mint azon kívül - mondta Cameron
Cameron a kormánya uniós reformigényeiről a csúcstalálkozón létrejött megállapodás nyomán arra fogja buzdítani a lakosságot, hogy támogassák Nagy-Britannia európai uniós tagságát a közelgő népszavazáson.
A brit kormányfő ezt péntek éjszaka tartott sajtótájékoztatóján közölte Brüsszelben. Mint mondta, az uniós vezetők által jóváhagyott egyezség megteremti az "élni és élni hagyni" elve alapján működő Európai Uniót.
Cameron kijelentette: országa tartósan kivonta magát az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. Hozzátette, Nagy-Britannia "soha nem fog csatlakozni az euróövezethez", Londonnak viszont "teljes beleszólása" lesz az egységes európai piacba.
A brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat.
Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről olyan megállapodás született, amelynek értelmében az újonnan érkezők esetében azonnali hatállyal lefaragnak az összegből. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes.
A megállapodás értelmében Nagy-Britannia kimarad az EU-integráció mind szorosabbra vonásának törvényileg kötelező folyamatából. Emellett ki fogják mondani, hogy az Európai Unióban "egynél több" fizetőeszköz létezik, London pedig különleges biztosítékokat kap arra, hogy egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ.
A Twitteren üzent Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki szerint kifizetődő volt a hónapokon át tartó kemény munka, ugyanis az egyezmény Nagy-Britannia és a huszonhét másik tagállam számára egyaránt tisztességes.
Megvan az egyezség Nagy-Britannia uniós reformigényeiről, a tagországok állam- és kormányfői egyhangúlag támogatják a megállapodástervezetet - közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. ugyancsak a Twitteren.
A csütörtökön kezdődött brüsszeli tanácskozás középpontjában a londoni kormány reformigényei álltak, amelyekről nehéz és hosszú tárgyalások után született meg az egyezség az ülés résztvevői között. Az uniós vezetőknek számos ponton komoly engedményeket kellett tenniük, hogy tető alá hozhassák a kompromisszumot.
David Cameron legtöbb vitát kiváltó követelését illetően az első információk szerint olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában akár hét éven át is korlátozhatnák az unióból érkező munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat.
Hosszú tárgyalások után elkészült az új megállapodástervezet Nagy-Britannia uniós reformigényeiről, amely hamarosan az EU-tagországok állam-, illetve kormányfői elé fog kerülni - közölte Joseph Muscat máltai miniszterelnök pénteken késő este.
Orbán Viktor: A kitűzött célokat elértük
Megvédtük a legfontosabb európai elvet: egyetlen uniós polgárt sem lehet egy másikkal szemben hátrányosan megkülönböztetni. Az angol követelésekkel kapcsolatban elért eredményeket a visegrádi országok közösen készítették elő, közösen képviselték és közösen érték el - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az ET csúcstalálkozóját követően tartott sajtótájékoztatóján.
Elmondta: a szociális jogszabályok témájában folytatott vitában az unió 27 tagországának komoly sikere az, hogy a szabad munkavállalás lehetősége mindenhol, így Nagy-Britanniában is továbbra is fennáll. Közös siker, hogy a szabad munkavállalás semmilyen jogcímen nem akadályozható meg - jelentette ki Orbán Viktor.
A tárgyalások sikerét bizonyítja, hogy diszkriminációtól mentes ellátásban részesülhetnek a munkavállaló magyarok. Amiért eddig fizettek, azt a tárgyaláson elért eredményeknek köszönhetően továbbra is megkapják. Az ingázókra vonatkozó jogszabályok is megváltoztathatatlanok maradtak - hangsúlyozta a miniszterelnök.
"A tervezet legfőbb pontjai kompromisszumot tükröznek, mindenkinek engednie kell egy kicsit. De úgy gondolom, ez alapjául fog szolgálni egy jó egyezménynek, legalábbis remélem" - mondta a kormányfő.
Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök azt írta a Twitteren, hogy "végre úton van" az új megállapodástervezet.
Bennfentes források szerint az utolsó szűk körű egyeztetések zajlanak a találkozó plenáris ülésének hosszú órák óta húzódó megkezdése előtt. Jelenleg az Európai Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament elnöke folytat tanácskozást.
Zárónyilatkozatot fogadott el az ET a migránsválság kapcsán
Az Európa Tanács által elfogadott zárónyilatkozat szerint a nyugat-balkáni útvonalon érkező menekültáradat továbbra is súlyosan aggasztó, kezeléséhez összehangolt fellépésre van szükség, fel kell hagyni a migránsok más uniós országokba való továbbküldésének gyakorlatával, fel kell hagyni a koordinálatlan, egyoldalú intézkedésekkel. Gyors és összehangolt fellépésre van szükség - döntött az ET.
A nyilatkozat leszögezi: végre kell hajtani a menekültek szétosztásáról hozott döntést, a menedékkérők viszont nem választhatják meg szabadon, hogy melyik tagállamban akarnak menedéket kérni. Világossá teszi a dokumentum azt is: a külső határokon meg kell tagadni a belépést azoktól, akik nem tesznek eleget a beutazási feltételeknek, és menedékkérelmet sem akarnak benyújtani az adott országban.
Mintegy fél tucatszor halasztották el az európai uniós csúcstalálkozó pénteki munkaülésének kezdetét. Havasi Bertalan sajtófőnök ezzel kapcsolatban közölte: Orbán Viktor péntek délelőtt a visegrádi országok (V4) csúcstalálkozója keretében egyeztetett a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnökkel, majd később külön-külön tárgyalt a bolgár és a horvát kormányfővel.
A közlemény szerint az EU-török cselekvési terv teljes körű, gyors végrehajtása továbbra is elsődleges feladat a migránsáradat megfékezése, valamint az emberkereskedők és az embercsempész-hálózatok felszámolása szempontjából.
Törökország tett ugyan lépéseket az akcióterv végrehajtása érdekében, a többi között a szíriai menekültek munkavállalásának lehetővé tétele és az unióval folytatott adatcsere terén, de továbbra is túl sok migráns érkezik Törökországból Görögországba - állapították meg az EU állam- illetve kormányfői. A Törökországból az unió területére jogellenesen belépők számát csökkenteni kell, amihez a török félnek is végre kell hajtania a cselekvési tervet - húzza alá a zárónyilatkozat.
Hollande: Schengen vége Európa vége
A belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet vége Európa végét jelentené - mondta Francois Hollande. A francia államfő szerint a migránsválság miatt veszélyben lévő schengeni megállapodás vége Európa végét jelentheti abban az értelemben, hogy az véget vetne az európaiak szabad áramlásának
Hollande a brit reformelképzelésekkel kapcsolatban kifejtette, hogy „megteszi, amit kell”, hogy az Egyesült Királyság az EU tagja maradjon, de London nem akadályozhatja, hogy a többi ország mélyítse együttműködését. Így London nem kaphat vétójogot az euróövezet döntéseinél, hiszen Nagy-Britannia nem használja a közös pénzt. Hozzátette: nem vonatkozhatnak külön szabályok London pénzügyi központjára, a Cityre.
„Kész vagyok segíteni az Egyesült Királyságnak, hogy az EU-ban maradjon” - mondta a francia államfő, de hozzátette, hogy „nem minden áron”.
Vétót helyezett kilátásba Alekszisz Ciprasz
Nevük elhallgatását kérő illetékesek pénteki közlése szerint Alekszisz Ciprasz ezzel a felvetéssel az uniós vezetők csütörtökön kezdődött csúcsértekezletének nyitónapi munkavacsoráján állt elő. Ciprasz állítólag arra szeretne garanciát, hogy a március 6-ra tervezett EU-Törökország csúcstalálkozóig egyetlen uniós tagállam sem fogja egyoldalúan lezárni a határait, máskülönben nem fogadja el a mostani tanácskozás konklúzióit.
A tagállamok vezetői leszögezik: elkötelezettek, hogy a schengeni övezet valamennyi tagja újra maradéktalanul alkalmazza a schengeni határellenőrzés szabályait.
A zárónyilatkozat megállapítja, hogy a menekültek személyazonosságának megállapítása, regisztrációja és ujjlenyomatuk nyilvántartásba vétele, valamint a belépők és az úti okmányaik biztonsági ellenőrzése szempontjából egyre hatékonyabban működnek az unió segítségével létrehozott tranzitzónák.
A nyilatkozatban az uniós vezetők arra az álláspontra helyezkednek, hogy fel kell gyorsítani az európai határ- és parti őrség létrehozását; a politikai megállapodásnak még ebben a félévben meg kellene születnie a miniszterek tanácsában a tagállamok között, hogy az új védelmi rendszer a lehető leghamarabb működni kezdhessen.
Elmaradt a brit kabinetülés
David Cameron eredetileg rendkívüli kabinetülést hívott össze péntek délutánra, hogy a Downing Streeten megtárgyalják az EU-csúcson elhangzottakat, ez azonban elmaradt a brüsszeli tárgyalások több órás csúszása miatt. Egybehangzó londoni sajtóértesülések szerint a péntek esti londoni kabinetülés napirendjén akár a brit EU-tagságról tervezett népszavazás időpontjának kitűzése is szerepelhetett volna, ha Brüsszelben csúcsszinten sikerült volna időben megállapodásra jutni a brit reformigényekről.
A vártnál is nehezebben haladt a tárgyalás Nagy-Britannia uniós reformigényeiről
Fitch Ratings: Bármi lesz a referendum eredménye, az EU meggyengül
A hitelminősítő szerint ha a britek többsége a kilépésre voksolna, az máshol is biztatást adna az EU-ellenes erőknek, és nehezítené az uniós döntéshozatalt olyan ügyekben, amelyekben a tagállami és az EU-érdekek nem esnek egybe. Ha a brit választók a bennmaradásra szavaznak, az viszont az EU-hoz fűződő viszonyrendszer újratárgyalására ösztönözhetne más tagállamokat, különösen akkor, ha az uniós közvélemény úgy értékeli, hogy a brit kormány által kezdeményezett újratárgyalási folyamat eredményei javították Nagy-Britannia EU-tagságának feltételeit, és erősítették a brit szuverenitást - áll a Fitch elemzésében.
Bár a tárgyalásokon történt némi előrelépés, még nem sikerült megállapodni Nagy-Britannia uniós reformigényeiről - közölte David Cameron a csúcstalálkozó pénteki zárónapján délután.
Cameron tájékoztatása szerint hajnalba nyúlóan, reggel 5 óráig tárgyalt kormánya követeléseiről, egyelőre azonban nem sikerült egyezségre jutni.
"Mint mondtam, csak akkor kötök megállapodást, ha megkapjuk, amire Nagy-Britanniának szüksége van" - hangsúlyozta a kormányfő.
Tusk új megállapodástervezetet készít Nagy-Britannia uniós reformigényeiről
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke új megállapodástervezetet készített Nagy-Britannia uniós reformigényeiről, miután kétoldalú egyeztetéseket folytatott több tagállami vezetővel - közölték diplomáciai források az uniós állam-, illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának pénteki zárónapján délelőtt.
"Tuskon áll, hogy kidolgozza a kompromisszumos javaslatot, és meggyőzzön mindenkit" - mondták nevük elhallgatását kérve nyilatkozó illetékesek.
Az európai tanácsi elnök reggel 7 órakor hagyta el az előző napon kezdődött csúcstalálkozó helyszínét.
Más források beszámolója szerint a hajnalba nyúló tárgyalásokon eddig egyik főbb vitás pontot sem sikerült rendezni.
Angela Merkel német kancellár péntek délelőtt hangsúlyozta, országa készen áll a kompromisszumra annak érdekében, hogy Nagy-Britannia tagja maradjon az Európai Uniónak.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke pedig kijelentette, szerinte pénteken sikerül megállapodásra jutni a brit reformkövetelésekről. "Komolyan bízom benne, hogy Nagy-Britannia benne marad az EU-ban" - mondta.
Hasonló véleményének adott hangot Mariano Rajoy spanyol ügyvivő miniszterelnök is. "Úgy gondolom, hogy egyezményre jutunk, és szerintem ez nagyon jó Európa, a britek és a magunk számára is" - vélekedett a kormányfő.
London bekeményített
Szintén bennfentes források korábban arról tájékoztattak, hogy a vártnál is nehezebben haladt a Nagy-Britannia uniós reformigényeiről szóló csütörtök esti tárgyalás a csúcstalálkozón.
Nevük mellőzését kérő uniós források szerint David Cameron brit kormányfő olyan javaslatot tett az ülésen, amelynek értelmében Nagy-Britanniában akár tizenhárom éven át is korlátozhatnák az unióból érkező külföldi munkavállalók foglalkoztatással összefüggő juttatásait. A javaslat a tanácskozásról kiszivárgott hírek szerint komoly ellenállásba ütközött számos tagállam részéről.
Elemző: Cameron belpolitikai szálakat mozgat
David Cameron elsősorban belpolitikai okokból veti fel Nagy-Britannia kilépését az EU-ból, miközben ő maga nem unióellenes - vélekedett a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Nagy Sándor Gyula szerint egy, a brit szuverenitást féltő belső ellenzék működik Cameron Konzervatív Pártjában, miközben a kormányfő tudja, hogy a gazdasági érdekek az unióhoz kötik Nagy-Britanniát. A londoni Cityben a tranzakciók többsége euróban történik, illetve az ország exportjának 45 százaléka az EU-ba irányul. Egy másik szempont, hogy a Skóciát vezető Skót Nemzeti Párt kijelentette, amennyiben a Nagy-Britannia kilép az unióból, Skócia elhagyja az Egyesült Királyságot és belép az EU-ba.Várható, hogy az uniós tagságról szóló népszavazásra idén júniusban a regionális választások után kerül sor, s Cameron abban reménykedik, hogy a voksolást követően nagyobb eséllyel szavaznak a tagság fenntartására a brit polgárok - mondta Nagy Sándor Gyula.
A brit miniszterelnök állítólag egy másik, heves vitákat kiváltó felvetéssel is előállt kormánya azon követelésével kapcsolatban, amely az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentésére vonatkozott. A név nélkül nyilatkozó EU-illetékes azt közölte, Cameron új javaslata szerint ebben az esetben nem csökkentenék, hanem teljesen megszüntetnék a családi pótlékot, és ez nemcsak az újonnan érkezőkre, hanem a már a szigetországban dolgozókra is vonatkozna. Más források "konstruktív, de feszült" tárgyalásokról számoltak be, amelyek során eddig egyik főbb vitás pontot sem sikerült rendezni.
Nagy-Britanniában legkésőbb 2017 végéig népszavazást tartanak az ország EU-tagságáról, a brit kormány pedig a referendum előtt újra akarja tárgyalni az Európai Unióhoz fűződő viszonyrendszerét Brüsszellel, valamint a többi tagállammal, és a brit választók e tárgyalások eredményei alapján dönthetnének arról, hogy az EU-n belül, vagy azon kívül akarják-e tudni hazájukat.
Tusk közös felelősségvállalásra és nagyobb szolidaritásra szólít
A közös felelősségvállalás és a tagországok közötti nagyobb szolidaritás vezethet a migrációs válság rendezéséhez - hangzott el Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közös, péntek hajnali sajtótájékoztatóján.
A migrációs válságról folytatott, munkavacsorával egybekötött megbeszélés középpontjában a menekültáradat hatékonyabb kezelését célzó intézkedések megvalósítása állt.
Donald Tusk kijelentette, hogy az Európát érintő migrációs krízis megerősíti az unió egészének elkötelezettségét egy közös megoldás elérésében.
Az ülésen résztvevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs értelme a válság megoldását célzó, egymástól független terveknek, amelyek csak megosztják az uniót. Ezzel szemben különböző megközelítéséket kell keresni és azok által egységes uniós tervet kell formálni.
A válságra adott válaszokat Brüsszel elfogadja, de elengedhetetlennek tartja azok összehangolását, hogy egy közös európai megoldás jöjjön létre belőlük - hangsúlyozta Tusk.
Az Európai Tanács elnöke végezetül kiemelte, hogy minden tagországnak be kell tartania a közösen hozott jogszabályokat, így a menedékkérők tagországok közötti elosztására vonatkozó megállapodást, illetve a schengeni övezet egyezményében foglaltak betartása.
A migrációs válság rendezésének érdekében március elején újabb EU-török találkozót tartanak - jelentette be Donald Tusk.
Jean-Claude Juncker a sajtótájékoztatón elmondta: a tanácskozáson részt vevő politikusok egyetértettek abban, hogy nincs más megoldás a migráció okozta problémára, mint a körültekintően létrehozott és minden elemében betartott együttműködés Törökországgal.
Juncker reményét fejezte ki, hogy minden tagállam a probléma megoldására összpontosít, és ennek érdekében azok az országok is részt vesznek a menekültek elosztásában, amelyek korábban ettől elzárkóztak.
Angela Merkel német kancellár a munkavacsora után tartott sajtótájékoztatóján elmondta: Európa szempontjából a legfontosabb az, hogy a schengeni rendszer ismét működjön. Ennek feltétele a külső határok védelme, a hot spotnak nevezett regisztrációs központok megfelelő üzemeltetése, az EU-Törökország akcióterv maradéktalan végrehajtása, a menekültek unión belüli áthelyezése, valamint a menekültstátusra nem jogosultak visszaküldése.
DK: Orbán ne szavazza meg a magyarok jogait csorbító brit követeléseket!
A Demokratikus Koalíció nevében a párt ügyvezető alelnöke arra szólította fel Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy ne szavazza meg David Cameron brit miniszterelnök követeléseit, amelyek alapján már nem is csak négy, hanem 13 évig lehetne korlátozni a Nagy-Britanniában munkát vállaló kelet-európaiak, köztük a magyarok szociális ellátásait.
Molnár Csaba pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a DK EP-képviselői minden olyan javaslatot le fognak szavazni, amely a magyarok jogait csorbítja, továbbá aktív ellenállást fognak szervezni az Európai Parlamentben.
A politikus szavai szerint a javaslat másodrendű állampolgárokká teszi a magyarokat az EU-ban. Molnár Csaba úgy fogalmazott: "most mi mondjuk azt, hogy több tiszteletet a magyaroknak, nem érünk kevesebbet, mint egy német, egy francia vagy egy norvég".