Uniós szintű fellépésre van szükség az álhírek ellen

A közel 40 tagú munkacsoport azt vizsgálja, milyen intézkedésekkel lehetne azonosítani és korlátozni az internetet elárasztó hamis közléseket. A tervek szerint a várhatóan áprilisra elkészülő szakértői jelentés képezi majd az alapját a jövőbeli uniós stratégiának.

Gabriel kijelentette: "az álhírek terjedésének léptéke aggodalomra ad okot, és veszélyezteti demokratikus értékeinket, ezért mechanizmusokat kell kidolgoznunk az azonosításukra és korlátozásukra".

"Európai megközelítést kell alkalmazni a töredezettség kockázatának elkerülése érdekében" - hangsúlyozta a biztos, hozzátéve, hogy a digitális technológia komoly lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor - mint látható - politikai, társadalmi és biztonsági kihívást is jelenthet.

Az ülést követő sajtótájékoztatón Madeleine de Cock Buning, a szakértői csoport elnöke rámutatott a közös válaszintézkedések fontosságára, és kiemelte, rendkívül súlyos társadalmi kockázatokkal jár a szükséges lépések elmaradása.

Emmanuel Macron francia államfő év elején bejelentette: törvény készül a közösségi médiában terjedő, a liberális demokráciát veszélyeztető álhírek ellen, amelyet különösen a választási időszak alatt alkalmaznak majd.

Októberben uniós tagországok az EU stratégiai kommunikációs képességeinek fejlesztésére szólítottak fel a főként orosz dezinformációs tevékenység visszaszorítása érdekében. Figyelmeztettek: ezen propagandakampányok célja, hogy bizalmatlanságot teremtsenek a demokratikus renddel, az Európai Unióval és a transzatlanti közösséggel szemben, befolyásolva ezzel a közhangulatot, az érintett országok politikáját, illetve a választások kimenetelét.