Uniós segítséget kér Szlovénia a menekültáradat kezelésére

 Migránsok törtek ki a spielfeldi táborból
Lezárták a határt az osztrák hatóságok csütörtök délután a szlovéniai Sentilj és az ausztriai Spielfeld között, miután több ezer migráns kitört a Spielfeldnél, a két határállomás között, az úgynevezett senki földjén kialakított tranzittáborból, és sokan gyalog elindultak Ausztria belseje felé. A határátkelőt az osztrák hadsereg teherautókkal torlaszolta el, és a menekültek a határátkelő területén ülnek, illetve fekszenek a földön arra várva, hogy átengedjék őket Ausztriába - jelentette az MTI tudósítója a helyszínről.
A helyszínre érkezett csütörtök délután az osztrák belügyminiszter, Johanna Mikl-Leitnert, és Spielfeldbe várják Gerald Klug osztrák védelmi minisztert is.
Sentilj és Spielfeld között két átkelő található, az egyik az autópályán, a másik pedig a Leibnitz felé vezető 67-es főúton egy völgykatlanban. Az utóbbi, jól védhető határállomást zárta le az osztrák hadsereg és a rendőrség, azt követően, hogy több ezer migráns kitört a táborból és sokan gyalog elindult a 67-es főúton Leibnitz felé. Láthatóan egy idő után feladták a tábor "védelmét" a hatóságok és inkább a völgykatlanból kivezető utat torlaszolták el. Ennek az lett a következménye, hogy a migránsok a senki földjére, a szabad ég alá szorultak, miközben a menedéket nyújtó, több ezer ember elhelyezésére alkalmas sátrak üresen állnak.
Ez annál is inkább feszültséget okoz, mert - mint az MTI tudósítója a helyszínen tapasztalta - a szomszédos, vagyis a szlovén oldalon található sentilji táborba folyamatosan érkeznek a migránsokkal teli buszok. Az MTI legalább tíz busz érkezésének volt a tanúja, vagyis egy idő után teljesen telítetté válhat a sentilji tranzittábor.
Eddig ugyanis az volt a gyakorlat, hogy az osztrák oldalról telefonáltak a szlovén hatóságoknak, hogy éppen mennyi migránst tudnak fogadni. A szlovének pedig 50-100 tagú csoportokban gyalog küldték át az embereket, a mintegy 400 méterre található spielfeldi tranzittáborba.
A kitörést követően viszont az osztrák oldalon nem fogadnak újabb menekülteket, miközben egyre telítődik a szlovén tábor - látta a helyszínen az MTI tudósítója.
A Graz felé vezető autópályán található határponton egyébként át lehet menni Ausztriába, ám több kilométeres kamionsor várakozik az átlépésre, ugyanis az osztrák hatóságok ellenőrzik a forgalmat.

Az osztrák hatóságok nem hivatalos becslése szerint Ausztria déli határszakaszán lévő Spielfeld átkelőnél jelenleg 3-4000 migráns tartózkodik, a Leibnitzet Sentilj várossal összekötő B67-es úton pedig migránsok százai bolyonganak. Helyszíni beszámoló szerint a menekültek azt mondják, hogy Németországba akarnak menni, és kérdezgetik, hogy milyen messze van és mennyi idő alatt érhetnek oda. A tolmácsok próbálják nekik angolul elmagyarázni, hogy Németország onnan több száz kilométerre található és több napba vagy akár egy hétbe telhet, míg gyalog elérnek odáig. Az embereket legalább harminc taxi várta délelőtt, azonban a spielfeldi gyűjtőhelynél több busz is állt, hogy elszállítsa őket.

Az osztrák vasúttársaság (ÖBB) közlése szerint a Sentilj-Spielfeld-Leibnitz vonalon bizonytalan időre leállt a vonatközlekedés csütörtök délelőtt, mert a menekültek a síneken gyalogolnak. A társaság pótlóbuszokat indított.
Hermann Schützenhöfer stájerországi tartományi vezető bírálta a jelenlegi állapotokat, és hangsúlyozta, hogy a határok biztosítása az állam feladata lenne. Schützenhöfer elmondta: a tartományi szervek hetek óta mindent próbálnak megtenni, azonban az unió külső határainak védelme és a regisztrációs pontok, az úgynevezett hot spotok felállítása nélkül nem lesznek urai a helyzetnek. Schützenhöfer egyúttal tarthatatlannak nevezte a Spielfeldnél kialakult helyeztet, és Johanna Mikl-Leitner belügyminisztert arra kérte, hogy erősítse meg a rendőri jelenlétet a régióban, amire a tárcavezetőtől ígéretet is kapott.
A stájerországi rendőrség szóvivője elmondta: új befogadózónákat akarnak létrehozni, ezzel is elkerülve azt, hogy a (menedékkérőket Németországba szállító) buszokra ötven helyett háromszáz ember próbáljon meg felszállni. Fritz Grundnig egyúttal a lakosságot is próbálta megnyugtatni, hangsúlyozva, nincs hír arról, hogy bűnözők lennének a menekültek között, hiszen a boltokban mindent kifizettek, és lopásokról még nem érkezett bejelentés.
Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter a Kronen Zeitung című osztrák lapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában úgy vélte, kétezer fővel kell megemelni a rendőri állományt. A politikus hozzátette: hetek óta tartó kemény munka után az osztrák rendőrség teljesítőképessége határára jutott, és az állománynövelésre azért van szükség, hogy garantálni tudják az ország biztonságát. Mikl-Leitner arról is beszélt, hogy a helyzet jövőre súlyosbodni fog, a hatóságoknak új kihívásokkal kell szembenézniük.
A lap idézett egy rendőri vezetőt, aki szerint jelenleg 28 ezer rendőr teljesít szolgálatot Ausztriában, szeptemberben a rendőrök 420 ezer munkaórát dolgoztak, ennek csaknem a fele túlóra volt.

Osztrák belügyminiszter: óráról órára változik Ausztria befogadóképessége
Óráról órára változik Ausztria befogadóképessége - mondta csütörtök délután Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, aki arról is beszélt, hogy a hatóságok elsődleges célja a közbiztonság és a rend fenntartása Ausztriában.Mikl-Leitner szerint a Spielfeldnél kialakult helyzet jól mutatja, hogy ha emberek ezrei Németországba akarnak menni, akkor még rendőri intézkedéssel sem tartóztathatók fel.
A miniszter ugyanakkor nem utalt arra, hogy Spielfeld és a szlovéniai Sentilj között lezárták volna a határátkelőt.

Szakértő: Németország két tűz közé szorult
 A menekültkérdésben Németország és Angela Merkel két tűz közé szorult - mondta a Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője az M1 aktuális csatorna csütörtök esti műsorában.
Tamási Anna szerint a német kancellár komoly kritikákat kap a pártszövetségeseitől, de igyekszik továbbra is egy korrekt külpolitikát megvalósítani. Angela Merkel tisztában van azzal, hogy egy esetleges német határzár milyen nyomást gyakorolna a nyugat-balkáni országokra, destabilizációt okozva, ezért olyan javaslatokkal próbálja kezelni a problémát, amely az országot kevésbé vonzóvá teszi, illetve szorgalmazza az EU külső határainak védelmét is. A szakértő szerint Angela Merkelnek komolyan kellene vennie a politikusaitól kapott kritikákat.
Tamási Anna úgy vélte, a német kancellár politikájában folyamatosan és fokozatosan váltja fel a politikai korrektséget a politikai realizmus.

Johanna Mikl-Leitner hangsúlyozta: Ausztria befogadóképessége a németországi lépésektől és az osztrák szálláshelyek számától függ.
A miniszter kiemelte: Európának erődként kell működnie, hiszen most a külső uniós határok védelme a legfontosabb, valamint az, hogy a regisztrált menedékkérőket szétosszák Európában, még azon országok között is, amelyek kevésbé vonzók a migránsoknak. Enélkül nem lehet közép távon megoldani a helyzetet - hangsúlyozta a miniszter, akinek becslése szerint csütörtök késő délutántól további 6-7 ezer menekült érkezése várható Ausztriába.
Mikl-Leitner szerint a szlovén és az osztrák hatóságok közötti párbeszéd "nagyon jól" működik.
Gerald Klug védelmi miniszter csütörtökön elmondta: a katonák addig segítenek szolgálatukkal a migránsválság kezelésében, ameddig szükséges, azonban számításai szerint ez egy hosszan elhúzódó folyamat lesz. A tárcavezető tájékoztatása szerint ötszázan teljesítenek szolgálatot a tartományban, pénteken pedig Burgenlandból vezényelnek még át további száz embert.

Ausztriában jelenleg 1450 katona teljesít szolgálatot és támogatja a rendőrség munkáját. A kormány szeptemberi döntésének értelmében összesen 2200 katona vethető be erre a célra. 

 Kétezer fővel kell megemelni a rendőri állományt az osztrák belügyminiszter szerint
Kétezer fővel kell megemelni a rendőri állományt - mondta az osztrák belügyminiszter a Kronen Zeitung osztrák lapban csütörtökön megjelent nyilatkozatában.
Johanna Mikl-Leitner úgy vélte, hogy a hetek óta tartó kemény munka után az osztrák rendőrség elért teljesítőképessége határához. A politikus szerint az állománynövelésre azért van szükség, hogy garantálni tudják az ország biztonságát.
A hatóságok nem hivatalos becslése szerint Ausztria déli határszakaszán lévő Spielfeld átkelőnél jelenleg 3-4000 migráns tartózkodik, az ausztriai Leibnitz és a szlovéniai Sentilj sárost is összekötő B67-es úton pedig migránsok százai bolyonganak.

Horvátország uniós segítséget kér 
A horvát kormány csütörtöki ülésén jóváhagyta a Horvátországi Állami Mentési és Védelmi Hivatalnak (DUZS) azt a kérését, hogy az Európai Bizottság Veszélyhelyzet-reagálási Központján keresztül (ERCC) eszközbeli támogatásért forduljon az Európai Unióhoz a menedékkérők áradatának kezeléséhez.
Ranko Ostojic belügyminiszter a kormányülést követően újságíróknak úgy nyilatkozott, az eszközlistát folyamatosan frissítik attól függően, hogy a terepről milyen igények érkeznek.
A DUZS általános listáján egyebek között 1000 katonai sátor, 100 konténerház, 20 szaniter konténer, 100 elektromos melegítő, 1000 összecsukható és 500 emeletes ágy, 2500 hálózsák, 30 ezer pokróc, továbbá 1000 gumicsizma szerepel.  
A belügyminiszter szerint a hideg időjárás megnehezíti a migránsok ellátását. Elmondta, hogy az időjárási viszonyok miatt egy éjszaka olykor 13 ezer takarót is szétosztanak. Hozzátette: ahhoz, hogy Horvátország továbbra is ellenőrzés alatt tartsa a helyzetet, ilyen időjárási viszonyok között más országok segítségére is szüksége van.
A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 217 ezer 538 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt.

Migránsok ellen tüntettek Horvátországban
Mintegy százan tüntettek a kelet-horvátországi Bródban (Slavonski Brod) csütörtökön a város mellett épülő, téliesített tranzitközpont ellen - írta a Vecernji List horvát napilap internetes oldalán.
A város központjában összegyűlt kisebb tömeg "Állítsuk meg a migránsokat Bródban", "Etetitek a migránsokat, miközben a szlavóniaiak éheznek", valamint "Ne felejtsük el Tomislav Salopeket" feliratú transzparensekkel vonult az utcára. Utóbbi felirat arra a Tomislav Salopekre vonatkozik, akit az Iszlám Állam egyiptomi csoportja végzett ki még augusztusban. A horvát fiatalembert július 22-én rabolták el dzsihadisták, miközben Kairóból munkába igyekezett. A 31 éves, kétgyermekes szlavóniai férfi egy olaj- és gázlelőhelyek feltárásával foglalkozó francia cég munkatársa volt.
Hrvoje Macan, a tüntetés egyik szervezője a sajtónak úgy nyilatkozott: ennek a helynek egyetemi városnak kellene lennie, nem pedig gyűjtőközpontnak. "A bródiaknak maguknak kell eldönteniük, mi történik a városukban" - mondták többen is a tüntetők közül.
"Nincs semmi kifogásunk a menekültek és rászorulók ellen, de nem hozhatnak a városunkba munka- és katonaképes migránsokat, amikor így is túl sok szegény él itt" - hangsúlyozták.
Bródban ötezer ember befogadására alkalmas, téliesített tranzitközpontot tervez létesíteni a horvát kormány az INA horvát olajipari vállalat egykori raktárépületében, az ipari zónában. A város lakói azt sérelmezik, hogy erről senki sem kérdezte meg őket.
A szeptember közepétől tartó, Horvátországot sújtó migrációs nyomás óta először rendeztek bevándorlóellenes megmozdulást.

Az eddigi legnagyobb migránscsoport érkezett csütörtök hajnalban Szlovéniába, a rendőrség becslése szerint két-háromezer ember lépett be Horvátországból a rigoncei átkelőhelynél. Szlovénia rendőrségének létszámbeli megerősítését kérte az Európai Uniótól a menekültfolyam mederben tartása érdekében, mivel Horvátország folyamatosan szállítja az illegális bevándorlókat a szlovén zöldhatárra.

A horvát belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe, a magyar-szerb zöldhatár lezárása óta 214 ezer 474 illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Jelenleg az opatovaci sátortáborban 3500 ember tartózkodik. A migránsokat vonattal és buszokkal folyamatosan szállítják a szlovén határra.   A horvát hatóságok péntek éjszaka óta megpróbálják lassítani a migránsáradatot, aminek következtében az illegális bevándorlók a horvát-szerb határ szerb oldalán is feltorlódtak.  

A szlovén rendőrség adatai szerint szerda nulla órától csütörtök reggelig 12 ezer 616 migráns lépte át a szlovén-horvát határt, míg hétfőn és kedden még "csak" 7 ezernél valamivel többen érkeztek naponta. Nagy részük illegálisan, a zöldhatáron keresztül érkezett az országba.

Mostanra a rigoncei lett a migránsok fő átkelőhelye a horvát-szlovén határon. A horvát hatóságok vonaton szállítják őket a határig, onnan pedig gyalog kell átmenniük a kis szlovén faluba.

A szlovén-osztrák határon lévő sentilji menekültközpontból, amely a fő kilépési pont Szlovéniából szerda este körülbelül 2200 migráns indult el Ausztriába. Csütörtökre virradóan azonban Dobovából újabb 1200 embert szállítottak Sentiljbe, így az ottani központban most 1800 menekült van.

Csütörtökön a reggeli órákban a rigonce-harmicai határátkelő közvetlen közelében nézeteltérés történt a zöldhatáron a szlovén oldalra már átjutott migránsok között, és az egyik férfit megkéselték. A megszúrt férfit kórházba szállították, két illegális bevándorlót pedig őrizetbe vett a rendőrség.

A magyar-horvát zöldhatár péntek éjféli lezárása óta a horvát kormány a szlovén határra szállítja a migránsokat, és nem irányítja többé őket a horvát-magyar határra. Azóta Szlovéniában 34 ezer 131 illegális bevándorlót regisztráltak.

A szlovén belügyminiszter szerda este az állami tévében közölte, hogy Ljubljana más EU-tagországoktól kért segítségül rendőri erőt a menekültfolyam mederben tartása érdekében. A miniszter szerint Ausztria hamarosan le fogja zárni határait a menekültek előtt.

Dimitrisz Avramopulosz: Szlovénia nincs egyedül a migránsválságban
 Szlovénia nincs egyedül a migránsválságban és számíthat az Európai Unió (EU) pénzügyi segítségére - erről biztosította Dimitrisz Avramopulosz migrációért felelős uniós biztos a szlovén vezetést csütörtökön Ljubljanában.
Avramopulosz Vesna Györkös Znidar belügyminiszterrel találkozott a szlovén fővárosban, majd közös sajtótájékoztatójukon hangsúlyozta: szolidaritásra és egységre van szükség az uniós tagországok között, és sokkal szorosabb együttműködésre a szomszédos államokkal.
Kiemelte: a tél közeledtével minden országnak arra kell törekednie, hogy segítsen a rászorulókon, de hozzátette azt is, hogy egy ország sem fogja tudni kezelni a válságot egyedül.
Szlovénia a 2014-2020 közötti időszakra a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap keretében már jóváhagyott 56 millió eurón (17,5 milliárd forint) felül további támogatásra is számíthat - hangsúlyozta.
Vesna Györkös Znidar kijelentette, hogy Ausztria, Németország, Olaszország és a visegrádi négyek is felajánlották segítségüket Szlovéniának, beleértve a humánerőforrást is.
A tárcavezető kiemelte: az uniós határellenőrzési ügynökségtől (Frontex) elemzéshez segítséget kap ugyan Szlovénia, de a rendőrségnek csak más EU-tagországok rendőrei segítenek majd.
A belügyminiszter szerint a Frontexnek Görögországban és Horvátországban kell védenie az EU külső határait a migrációs nyomással szemben.
"Szlovénia nem lesz gyűjtőpont, mert Szlovénia nem külső határ" - jelentette ki.
Azon újságírói kérdésre, hogy ezek a gyűjtőpontok létrejöhetnek-e Macedóniában és Szerbiában, Avramopulosz úgy válaszolt, hogy nem, mert gyűjtőpontok csak uniós országokban épülhetnek. Olaszországban és Görögországban már vannak erre törekvések és Törökországgal is jól haladnak a tárgyalások - tette hozzá.
Bostjan Sefic szlovén belügyi államtitkár még szerdán bejelentette, hogy az Európai Bizottságtól és a többi uniós tagállamtól is támogatást kértek a migrációs válság kezeléséhez.
Az uniós biztos a belügyminiszteren kívül találkozott Miro Cerar kormányfővel is.