Külföld
Üléseznek az unió alapító tagországai
Belga diplomata vezetheti a kilépési tárgyalásokat
Didier Seeuws belga diplomatát jelölték ki az Európai Unió részéről arra, hogy vezesse a tárgyalásokat az EU és Nagy-Britannia között a szigetország kiválásáról - közölték szombaton hírügynökségek diplomáciai forrásokra hivatkozva. A diplomaták a Het Nieuwsblad című belga lap értesülését megerősítve elmondták, hogy Seeuws vezeti majd az EU miniszteri tanácsának úgynevezett Brexit-munkacsoportját.
A belga diplomata 2014 végéig Herman Van Rompuynek, a tagállamok kormányait képviselő Európai Tanács akkori elnökének közeli munkatársa volt. Jelenleg az Európai Tanácson belüli egyik igazgatóságot vezeti.
A közös álláspont, hogy miharabb kezdődjön el az eljárás
Belgium, Luxemburg, Hollandia, Németország, Franciaország és Olaszország külügyi tárcavezetői ültek össze szombaton, hogy a brit népszavazás következményeiről tanácskozzanak.
"Az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk hosszú ideig bizonytalanságban, és hogy koncentrálni tudjunk Európa jövőjére. Tiszteletben tartjuk a népszavazás eredményét, és megértjük, hogy Nagy-Britannia mostantól magára összpontosít, de Nagy-Britannia nem csak magáért felelős. Nekünk pedig meg kell mutatnunk az európaiaknak, hogy Európa fontos, de nem csak fontos, hanem el is tudja végezni a feladatát" - mondta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, miközben ott állt mellette francia, olasz, holland, belga és luxemburgi hivatali kollégája.
Merkel közben tájékoztatást kért
Angela Merkel német kancellár szombaton azt kérte Londontól, hogy szolgáljon felvilágosítással a küszöbön álló elválási folyamatban várható további lépéseiről. Merkel szombaton pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és annak testvérpártja, a Keresztényszociális Unió (CSU) potsdami csúcsértekezletén azt mondta, Nagy-Britanniának most meg kell mondania, hogyan képzeli el a továbbiakban az Európai Unióhoz fűződő viszonyát. Azt is leszögezte, hogy az európai közösségnek ezután a saját érdekeit szem előtt tartva kell a Brexittel foglalkoznia.
Horst Seehofer, a német Keresztényszociális Unió(CSU) elnöke szerint az EU-ban "bizonyos értelemben új korszak kezdődhet". "Nagy kérdésekben (...) kifejezetten több Európára van szükség, de (...) a hétköznapi élet sok apró kérdésében nem szabad Európának úgy elvesznie a részletekben, mint ahogy az a múltban gyakran megtörtént" - fejtette ki. Ez ugyanis - mondta a politikus - nagyobb bürokráciához, következésképpen az emberek körében elégedetlenséghez vezetett.
Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter hozzátette: reméli, nem egy "macska-egér játék" kezdődik el.
Jean-Marc Ayrault francia külügyminiszter felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte egy új kormányfő megnevezéséhez nincs szükség néhány napnál többre, tekintettel az ügy sürgősségére. Sem Nagy-Britanniának, sem az európaiaknak nem érdeke, hogy pénzügyi, gazdasági vagy politikai következményekkel járó bizonytalanság alakuljon ki - szögezte le.
Holland kollégája, Bert Koenders kijelentette, hogy Európa nem engedhet meg politikai vákuumot. "Ez nem egy megszokott ügymenet lesz, és tempósan kell haladni" - mondta.
Didier Reynders belga külügyminiszter pedig azt mondta: Európának meg kell válaszolnia a bevándorlással, a biztonsággal és a munkahelyekkel kapcsolatos kérdéseket.
A külügyminiszterek kiadtak egy közös közleményt, miszerint "a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet". "Meg kell találni a módját annak, hogy ezt jobban tudjuk kezelni" - tették hozzá.
Kifejtették: az alapító tagok növelni akarják a gazdasági együttműködést, de néhány újabb tagállam tart attól, hogy még többet adjon fel szuverenitásából. "Tudatában vagyunk annak, hogy az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben. Nagyon komolyan vesszük ezt, és azon vagyunk, hogy az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében" - olvasható a közös közleményben.
„Nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk ezt az Európát”
A találkozót bírálták a tanácskozásra meg nem hívott EU-tagállamok. Steinmeier a kritikákra úgy reagált, a következő napokban "sok különböző tárgyalás" zajlik majd le. "Most a feladat, hogy felmérjük, mik az elvárások és mekkora a mozgástér" - jegyezte meg.
A hat állam 1957-ben alapította meg az EU előfutárának tekinthető Európai Gazdasági Közösséget.Steinmeier az ülés megnyitásakor kijelentette: a találkozó üzenete az, "nem hagyjuk, hogy elvegyék tőlünk ezt az Európát". Leszögezte, hogy az EU a béke és a stabilitás világszerte egyedülálló "sikerprojektje".
Steinmeier hangsúlyozta, "ez most egy olyan helyzet, amelyben nem engedhető meg sem a hisztéria, sem a sokkos bénultság". Hozzátette, az EU-nak nem szabad úgy tennie, mintha már minden válasz készen volna. "A britek döntését követően azonban nem szabad sem depresszióba, sem tétlenségbe süllyedni" - jelentette ki. Rámutatott, hogy Európának megoldásokat kell kínálnia a menekültválságban, a biztonsági kérdésekben és a munkanélküliség elleni küzdelemben egyaránt.
Németország és Franciaország közös javaslatokkal kíván előállni az EU továbbfejlesztésére. Tervezetükben egy olyan "rugalmas Európa" képét vázolták fel, amely teret adna azoknak a partnerországoknak is, amelyek az integráció további lépéseit még nem tudják vagy akarják megtenni.
Az Európai Unió elődjének hat alapító tagországa azt szeretné, ha Nagy-Britannia a lehető leghamarabb elkezdené az unióból való kiválás folyamatát - jelentette ki Frank-Walter Steinmeier. "Az a közös álláspontunk, hogy az eljárást mihamarabb el kell kezdeni, hogy ne maradjunk bizonytalanságban, és koncentrálni tudjunk Európa jövőjére" - mondta.
Asselborn hozzátette: reméli, nem egy "macska-egér játék" kezdődik el.
Ayrault felszólította Nagy-Britanniát: gyorsan nevezzen meg egy új miniszterelnököt, hogy a kiválási folyamat elkezdődhessen. Szerinte erre nincs szükség néhány napnál többre.