Ukrán válság: A NATO-főtitkár szkeptikusan áll az orosz elnök békével kapcsolatos kijelentéseihez

Putyin azt mondta, hogy Ukrajna "véres káoszba, gyilkos polgárháborúba" süllyedt, az országban humanitárius katasztrófa következett be.
A kijevi vezetés és nyugati országok korábban számos alkalommal azzal vádolták meg Moszkvát, hogy tevékenyen támogatja, felfegyverzi, sőt egyesek szerint egyenesen irányítja a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, akik hónapok óta harcolnak a hadsereggel az ország orosz ajkú keleti részén.

Oroszországnak mozgósítania kell, de nem a külvilággal való konfliktusra, hanem az ország építésére - mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök a Moszkva által márciusban Ukrajnától elcsatolt Krím félszigeten csütörtökön.

"Nyugodtan, méltósággal és hatékonyan kell építenünk országunkat, nem barikádozhatjuk el magunkat a külvilágtól. Meg kell erősítenünk (az országot) és mozgósítanunk kell, de nem egy háborúra vagy bármiféle konfrontációra, hanem az Oroszországért való kemény munkára" - fogalmazott Putyin.
Az orosz elnök ugyanakkor azt is bejelentette, hogy Moszkva fejleszteni fogja krími katonai jelenlétét, és egy harcászati egységet fog létrehozni a Kijev és a nemzetközi közösség döntő többsége által továbbra is Ukrajna részének tartott félszigeten.

"Világszerte az összes partnerünknek meg kell értenie, hogy Oroszország, mint minden más nagy, erős szuverén állam, különböző módokon érvényesíti nemzeti érdekeit, és ezek között van a fegyveres erő (bevetése) is. Ez azonban nem csodaszer, és másokkal ellentétben nem szándékozunk végigrontani a világon, egy borotvapengével hadonászva. De mindenkinek meg kell értenie, hogy ilyen dolgok is vannak az arzenálunkban" - mondta.

Putyin egyúttal azt állította a Krímben orosz miniszterek és parlamenti képviselők előtt mondott beszédében, hogy Oroszország minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető leggyorsabban véget érjenek a harcok Ukrajnában. Azt mondta, hogy Ukrajna "véres káoszba, gyilkos polgárháborúba" süllyedt, az országban humanitárius katasztrófa következett be.

A kijevi vezetés és nyugati országok korábban számos alkalommal azzal vádolták meg Moszkvát, hogy tevékenyen támogatja, felfegyverzi, sőt egyesek szerint egyenesen irányítja a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárokat, akik hónapok óta harcolnak a hadsereggel az ország orosz ajkú keleti részén.

Nyugati megfigyelők békülékeny hangneműnek értékelték Putyin megszólalását. A Reuters brit hírügynökség azt írta: Putyin nyilatkozata visszafogott volt, az orosz elnök kerülte azt a fajta kemény hangnemet, amely a korábbiakban az ukrán válság alatt jellemezte nyugati vezetők felé intézett kijelentéseit.

Az orosz elnök ugyanakkor azt is leszögezte: Moszkva nem hagyhatja, hogy a külvilág "lekezelően vagy kioktatóan viselkedjen vele". Egyúttal azt is bejelentette, hogy Moszkva fejleszteni fogja krími katonai jelenlétét, és harcászati egységet fog létrehozni a Kijev és a nemzetközi közösség döntő többsége által továbbra is Ukrajna részének tartott félszigeten.

Putyin külön szólt a nyugati államokkal szemben bevezetett orosz szankciókról. Mint fogalmazott, ezek nem csupán válaszlépések az Oroszországgal szemben "igazságtalanul és jogtalanul" elrendelt büntető intézkedésekre, hanem olyan lépések, amelyek lehetővé teszik az orosz "hazai" termelők támogatását, és megnyitják a piacot az új partnerek előtt. Ez utóbbiak olyan országok és olyan termelők, amelyek és akik készek az együttműködésre Oroszországgal - tette hozzá.

A találkozón jelenlévő egyik parlamenti képviselő felvetette, hogy Oroszországnak nem kellene-e kivonnia magát az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) joghatósága alól. Putyin azt felelte: ez elvben lehetséges, de a kérdés egyelőre nem szerepel napirenden. Viszont kétségtelenül egyetértett a képviselőnek azzal a véleményével, miszerint ez a strasbourgi testület számos "politikai indíttatású" döntést hoz, amely - mint fogalmazott - messze esik mindattól, amiért eredetileg ezt a bíróságot életre hívták. Ez a testület nem szabályozza a jogviszonyokat, nem védi a jogokat, hanem "puszta politikai szerepet" tölt be - jelentette ki az orosz államfő.

Szkeptikusan reagált Putyin nyilatkozatára a NATO-főtitkár

Rasmussen Norvégiában tartott sajtótájékoztatóján azt mondta: ha Putyin beszéde egy őszinte próbálkozás az ukrán válság enyhítésére, azt melegen üdvözli. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy a múltban a hasonló nyilatkozatokat nem követték tettek Moszkva részéről.

"Pont ellenkezőleg: azt látjuk, hogy (Oroszország) továbbra is csapatokat állomásoztat az ukrán határ mentén, azt látjuk, hogy Oroszországból a határon át fegyverek és harcosok érkeznek Kelet-Ukrajnába, azt látjuk, hogy Oroszország aktívan támogatja az ukrajnai fegyveres szeparatistákat" - mondta az észak-atlanti szövetség főtitkára.

Putyin néhány órával korábban a Moszkva által márciusban Ukrajnától annektált - Kijev és a nemzetközi közösség döntő többsége által továbbra is ukrán területnek tartott - Krím félszigeten azt mondta: Oroszország minden tőle telhetőt megtesz, hogy a lehető leggyorsabban véget érjenek a harcok Ukrajnában. Azt is hangoztatta, hogy Moszkva nem akar konfliktust a külvilággal.

Az orosz elnök ugyanakkor azt is leszögezte: Moszkva nem hagyhatja, hogy a külvilág "lekezelően vagy kioktatóan viselkedjen vele". Egyúttal azt is bejelentette, hogy Moszkva fejleszteni fogja krími katonai jelenlétét, és harcászati egységet fog létrehozni a félszigeten.