Külföld
Ukrán katonai visszavonulás több fronton is
A hét végére újabb brüsszeli szankciók jöhetnek
Orosz páncélosok az ukrán határ mellett. A luhanszki reptér a kezükön van (Fotó: Reuters/Alexander Demianchuk)
Immár Kijevben is elismerik, katasztrofális a délkelet-ukrajnai katonai helyzet. Azonban míg Andrij Liszenko, az ukrán Nemzetvédelmi és Biztonsági Tanács szóvivője szerint heten estek el az elmúlt 24 órában, addig Mihajlo Lohvinov, az ukrán hadsereg Zaporizzsja megyei parancsnokhelyettese csak Ilovajszkból ötven halott katonáról kapott hírt. A Liga.net ukrán hírportál értesülései szerint több százra is tehető a halottak száma. Volodimir Ruban tartalékos vezérőrnagy, a fogolycserével foglalkozó ukrán központ vezetője kijelentette, hogy csak mostanában 680 ukrán katona esett fogságba Donyeck megyében. A túsztárgyaló szerint a „harci cselekmények irányítása alapján az embernek az a benyomása támad, hogy az egész hadsereget fogságba akarják taszítani”.
Az ukrán hadügyminiszter szerint azonban a hadsereg kiválóra teljesített, csak az orosz „agresszió” miatt fordult a hadihelyzet. Valerij Heletej megvédte vezérkari főnökét is – Viktor Muzsenkót azzal vádolják, hogy stratégiai hibát követett el, amikor elhitte, hogy a felkelők az összeomlás szélén állnak, és legalább hétezer katonát vezetett az oroszbarát erők gyűrűjébe. Tény, hogy tegnap a szakadárok „felszabadították” a kulcsfontosságú luhanszki repülőteret, Donyeck megyében három katlan alakult ki, Mariupolból is reménytelen a kitörés – a kikötővárosban a felkelők szerint öt-hat NATO-tiszt is van, de erről Brüsszelben nem tudnak.
Moszkvában bizonyítékokat várnak az orosz „agresszióra”, és tragikomikusnak minősítették Heletej „hírét” arról, hogy atomcsapással fenyegették meg Ukrajnát. Vlagyimir Putyin szerint – miközben az európai gázeladási függőséget arányaiban csökkentő Szibéria Ereje gázvezeték építését indította el – Kijev nem akar békés megoldást, tengerentúli szövetségesei a válság eszkalálására biztatják.
Minszkben Oroszország és az EU jelenlétében tárgyaltak a felkelők és Kijev képviselői, de csak arról állapodtak meg: pénteken folytatják. Az álláspontok gyökeresen eltérnek: a szakadárok teljes autonómiát – az önvédelmi erők fegyverben tartását is – követelnek, Ukrajnának bármilyen komolyabb önrendelkezés elfogadhatatlan. Nem sokat segít, hogy Petro Porosenko elnök kezdeményezte, nyilvánítsák terroristaszervezetnek Amerikában a két „népköztársaságot”.
Brüsszel akár már szerdán újabb szankciókat jelenthet be, habár úgy tudni, nem kizárt a szlovák vétó, továbbá Csehország, Magyarország, Görögország és Ciprus mellett immár Lettország is ellenzi az újabb Oroszország elleni lépéseket.
Kirekesztő döntést a magyarok ellen!
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) reméli, hogy lesz magyar többségű választási körzet az októberre előre hozott ukrán parlamenti választásokon, mert a szövetség panaszt tett a Központi Választási Bizottság (CVK) azon döntése ellen, amellyel lehetetlenné tette, hogy a kárpátaljai magyarság saját képviselőt juttasson a parlamentbe – közölte tegnap Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a távirati irodával. A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja tegnapi nyilatkozatában határozottan elítélte, hogy a CVK döntése megfosztja a 150 ezres kárpátaljai magyarságot a parlamenti képviselet megszerzésének lehetőségétől.