Külföld
Ukrajna terrorizmussal vádolta meg Oroszországot a hágai Nemzetközi Bíróság (ICJ) előtt
Kijev szerint Moszkva hátrányosan különbözteti meg a kisebbségeket az elcsatolt területen
Uniós tájékoztatás szerint Ukrajna azzal vádolta meg Oroszországot, hogy megsérti az ENSZ terrorizmus és a terrorizmus finanszírozása elleni egyezményét, mégpedig azáltal, hogy pénzzel, fegyverrel és egyéb segítséggel látja el az oroszbarát szakadárokat Kelet-Ukrajnában.
Kijev: az ukrán állampolgárok életét és jogait védi a kormány
A kijevi vezetés az ukrán állampolgárok életét és jogait akarja megvédeni azzal, hogy eljárást indított - hangsúlyozta a Twitteren Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter.
Petro Porosenko elnök - aki személyesen utasította a kijevi külügyminisztériumot január közepén arra, hogy nyújtson be keresetet Oroszország ellen - Facebook-oldalán történelmi pillanatnak nevezte az eljárás megindulását.
Marjana Beca külügyi szóvivő az 1+1 ukrán televízióban emlékeztetett arra, hogy Ukrajna most először nyújtott be panaszt az ENSZ Nemzetközi Bíróságán egy országgal szemben. Szerinte Oroszországot váratlanul a lépés és nem kizárt, hogy Moszkva majd nem hajtja végre a bíróság utasításait, ha azok számára kedvezőtlenek lesznek.
Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Ukrajna számára kedvező döntést hoz a bíróság.
Az első tárgyalási napon a keresetet benyújtó ország, Ukrajna ismertette panaszát.
Ukrán hírforrások szerint kedden az orosz fél érveit hallgatja meg a bíróság. Ezután még két napot kapnak a felek, hogy megmagyarázzák álláspontjukat. A bíróság ezt követően határoz arról, igazat ad-e az ukrán fél panaszának. A döntés azonban akár hetekig is elhúzódhat.
Olena Zerkal ukrán külügyminiszter-helyettes a nemzetközi bíróságon Oroszországot tette felelőssé annak a mintegy 300 utasnak a haláláért is, akik 2014 nyarán vesztették életüket a Donyecki Népköztársaság területén lezuhant repülőgép katasztrófájában.
Az ukrán vezetés és az esetet vizsgáló bizottság véleménye szerint ugyanis az oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt álló kelet-ukrajnai területről lőtték ki azt a rakétát, amely 2014 nyarán megsemmisítette a maláj légitársaság Amszterdamból Kuala Lumpurba tartó, MH17-es járatszámú repülőgépét.
Ukrajna emellett azzal vádolja Moszkvát, hogy hátrányosan megkülönbözteti az elcsatolt terülteken élő etnikai kisebbségeket. Kijev különösen a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmódra hívta fel a figyelmet. Szerinte Oroszország semmibe veszi a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót azzal, hogy ukrán civilek millióinak sérti meg alapvető emberi jogait.
Egy oroszbarát kommandó 2014. február 27-én megszállta a dél-ukrajnai Krími Autonóm Köztársaság parlamentjét, a képviselők oroszbarát kormányt választottak, és népszavazást írtak ki az Oroszországhoz történő csatlakozásról. E terület orosz annektálását a nemzetközi közösség nagy része viszont nem ismeri el, így az Európai Unió sem.
Moszkva mindeddig nem ismerte el, hogy közvetlen szerepet játszana a kelet-ukrajnai konfliktusban az oroszbarát szakadárok támogatásával. A Krím félsziget bekebelezését követően a kelet-ukrajnai harcokban több mint 9000 embert öltek meg 2014 tavasza óta.