Újabb szabálytalanságokra gyanakodnak a német menekültügyi hivatalnál

Szigorú bevándorlási törvényt sürget a német munkaügyi hivatal vezetője
Szigorú törvényt kell alkotni Németországban az Európai Unión kívülről érkező munkavállalók bevándorlásáról, hogy csak a képzett munkaerő áramoljék be az országba - hangsúlyozta a német szövetségi munkaügyi ügynökség (BA) vezetője.
Detlef Scheele a Welt am Sonntag című lapban közölt interjúban kiemelte, hogy a munkanélküliséget nem lehet teljes mértékben felszámolni,  mert mindig lesznek vállalatok, amelyek csődbe mennek és dolgozóik átmenetileg állás nélkül maradnak, azonban a teljes foglalkoztatottság, vagyis a 3 százalék alatti munkanélküliségi ráta megvalósítható Németországban.
A BA legutóbbi, áprilisi jelentése szerint a munkanélküliségi ráta 5,3 százalékos, 0,2 százalékponttal mérséklődött márciushoz képest, a regisztrált munkanélküliek száma pedig 74 ezer fővel 2,384 millióra csökkent a 82 millió lakosú országban.
A munkanélküliek számával kapcsolatban Detlef Scheele elmondta, hogy a hivatal most az úgynevezett hosszú távú munkanélküliek - a legkevesebb 12 hónapja állás nélkül lévők - számának csökkentésére összepontosít. A közkeletű vélekedéssel szemben ezeknek az embereknek a legnagyobb része megtalálhatja a helyét a munkaerőpiacon, a 850 ezer fő közül csupán 100-200 ezren vannak, akiket életkoruk, egészségi állapotuk vagy képzettségük miatt nem lehet elhelyezni - mondta.
A vállalkozások munkaerőigényének kielégítésére hosszabb távon évi 400 ezer bevándorlóra van szüksége Németországnak, és ezt nem lehet fedezni az EU-s társállamokból érkező bevándorlás révén.
Ezért mindenképpen meg kell alkotni egy törvényt az EU-n kívülről származó munkavállalók bevándorlásáról.
Azonban "a politikának ügyelnie kell arra, hogy valóban szakemberek érkezzenek az országba, és ne képzetlenek", ezért szigorú jogszabályt kell kidolgozni - mondta a BA vezetője.
A szabályozásnak tartalmaznia kell azt, hogy csak olyan emberek jöhetnek, akik tanultak külföldön németül, és tudásukat nyelvvizsgával bizonyítják, és a képzettségüket tanúsító okleveleiket is a Németországba költözés előtt kell honosítaniuk.
További fontos feltétel, hogy a bevándorlók rendelkezzenek kötelező érvényű állásajánlattal egy német cégtől.
Kiemelte, hogy ellenzi a pontrendszer alapú szabályozást, amelynek révén konkrét állásajánlat nélkül is ki lehet adni a munkavállalási engedélyt. Mint mondta, az olyan klasszikus bevándorlási célpontok, mint Kanada és Ausztrália is egyre inkább azt a megoldást alkalmazzák, hogy a jelentkezőknek a munkavállalási engedély megszerzéséhez bizonyítaniuk kell, hogy lesz állásuk az adott országban.

A szóvivő elmondta, hogy az országos átlagtól felfelé és lefelé is tapasztaltak 10 százaléknál nagyobb eltérést, vagyis egyes kirendeltségeknél szokatlanul sok, más kirendeltségeken szokatlanul kevés menedékkérő kapott valamilyen - Németországban maradásra feljogosító - menedékjogi státuszt.

A brémai kirendeltség korábbi vezetője ellen az ügyészség nyomoz azzal a gyanúval, hogy legkevesebb 1200 menedékkérőt menedékjogi státuszhoz juttatott, annak ellenére, hogy a jogszabályok alapján el kellett volna utasítani kérelmüket. A BAMF az ügyészségi nyomozástól  függetlenül áttekinti a kirendeltségen 2000 óta pozitívan elbírált valamennyi menedékjogi kérelem ügyét, mintegy 18 ezer eljárást, a feladatra egy 70 szakemberből álló munkacsoportot alakítottak.

A Bild am Sonntag című vasárnapi lap azt írta, hogy az áprilisban nyilvánosságra került brémai ügy miatt Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter leváltotta a migrációs ügyekkel és a menekültügyi hatósággal foglalkozó osztály vezetőjét. A tárca szóvivője azt mondta, hogy az intézkedés az új kormány felállásával függ össze, a minisztérium szervezeti és személyzeti átalakításának része, és nincs köze a BAMF-nál történt esetekhez.

Egy másik vasárnapi lap, a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) arról írt, hogy Horst Seehofert csak a brémai ügy nyilvánosságra kerülése előtt egy nappal, április 19-én tájékoztatták a történtekről a munkatársai, pedig már hetekkel korábban tudtak róla. A márciusban hivatalba lépett minisztert a BAMF vezetői sem tájékoztatták, amikor április 6-án bemutatkozó látogatást tett a hatóságnál.     

Horst Seehofer "dühöngött", amikor végül tudomást szerzett a szabálytalanságokról, amelyek az ügyészség szerint a korrupció gyanúját is felveti - írta a FAS, megjegyezve, hogy a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökének igen kényes a brémai eset, mert a menekültügy és a migráció a legfontosabb témái közé tartozik.

Az ellenzéki liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) palamenti (Bundestag-) vizsgálóbizottság felállítását sürgeti. Horst Seehofer a Bundestagban csütörtökön elmondott beszédében kiemelte, hogy üdvözölné, ha a testület fel is állítaná a vizsgálóbizottságot. Hozzátette, hogy maga is a független vizsgálat híve, ezért felkérte a Szövetségi Számvevőszéket, hogy vegye beható elemzés alá a BAMF működését, és kutassa fel az esetleges rendszerszintű hiányosságokat.

A német kormánypártok koalíciós szerződése szerint a 2021-ig tartó ciklusban kidolgoznak egy törvényt az EU-n kívüli képzett munkavállalók bevándorlásáról. Angela Merkel kancellár a héten egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az ügy - amely teljes mértékben független a menekültügyi rendszertől - sürgős, és a jogszabály várhatóan a ciklus első felében elkészül.