Újabb korrupciógyanú Fillonnal szemben, de a kampány folytatódik

A Le Canard enchainé című szatirikus hetilap szerdán megjelenő számában azt írja hírügynökségi források szerint, hogy az elnökjelölttel kapcsolatban azért merült fel a vagyonbevallás elmulasztásának gyanúja, mert nem tüntetetett fel egy 2013-ban felvett 50 ezer eurós, kamat nélküli hitelt. A kölcsönt Marc Ladreit de Lacharriere üzletember, a La Revue des deux mondes nevű irodalmi folyóirat tulajdonosa nyújtotta Fillonnak. Ez az a laptulajdonos, aki a politikus feleségét is alkalmazta 2012 május és 2013 december között, s a parlamenti állásához hasonlóan Penelope Fillon ezen munkája kapcsán is felmerült a fiktív foglalkoztatás gyanúja.

Antonin Lévy, Francois Fillon ügyvédje a szatirikus hetilapnak azt mondta, hogy a politikus visszafizette a barátjának a kölcsönt, de azt nem pontosította, hogy mikor. Az ügyvéd szerint Fillon egyszerűen elfelejtette feltüntetni a vagyonbevallásában az összeget.  

A pénzügyi visszaéléseket vizsgáló ügyészség a szatirikus lap egyik korábbi cikke alapján közpénz elsikkasztása, hivatali bizalommal való visszaélés, csalás, befolyással való üzérkedés és vagyonbevallás elmulasztása miatt indított eljárást az elnökjelölt családtagjainak nem tisztázott parlamenti foglalkoztatása miatt. Francois Fillont saját közlése szerint március 15-re idézték be a vizsgálóbírók vádemelés céljából. A Le Canard enchainé szerint az vagyonbevallás
elmulasztásának gyanúja erre az 50 ezer eurós hitelre vonatkozik, az ügyészség nem kívánta kommentálni az újabb értesülést. 

A negyven napja tartó botrány és a Fillon elmozdítására tett párton belüli kísérletek ellenére az elnökjelöltet hétfő este a pártvezetés egyhangúlag támogatásáról biztosította. Francois Fillon kedden folytatta a kampányát, de jelenleg a legfőbb feladata, hogy a szétesett kampánystábot újrakovácsolja, s a mintegy háromszáz dezertőr jobboldali politikust visszaállítsa maga mögé. 

A szerdára Nicolas Sarkozy volt államfő kezdeményezésére tervezett találkozó az exelnök, Fillon és a jobboldal novemberi előválasztásának második helyén végzett Alain Juppé között - annak érdekében, hogy "méltóságteljes és hiteles kiutat" találjanak a jelenlegi válságból, amely "komoly aggodalmat kelt a francia népben" -, mindenesetre elmarad, miután Juppé annak már nem annak látja értelmét. Bordeaux jelenlegi polgármestere hétfőn jelentette be, nem lesz jelölt Fillon helyett akkor sem, ha annak "makacssága zsákutcába vezet". A politikus azért állt ki a sajtó elé, mert a jobboldalon egyre többen kérték, hogy vegye át a jelöltséget Fillontól.  

A legutóbbi felmérések szerint az egy hónapja még favoritnak számító Fillon a harmadik helyre csúszott vissza, s a jelenlegi állás szerint nincs esélye bejutni a második fordulóba, ahol Emmanuel Macron, a szocialista kormányzat korábbi gazdasági minisztere és Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke között dőlhet el az államfői szék sorsa.

A franciák többsége szerint a Nemzeti Front veszélyt jelent a demokráciára

A francia Nemzeti Frontról (FN) és elnökéről, illetve államfőjelöltjéről, Marine Le Penről a franciák többségének még mindig negatív a véleménye, a megkérdezettek 58 százaléka szerint a radikális jobboldali párt veszélyes a demokráciára - derül ki KANTAR Sofres közvélemény-kutatóintézet éves felmérésből, amelyet a Le Monde című napilap és a France Info közszolgálati hírrádió hozott nyilvánosságra kedden.

Az éves felmérés megerősíti azt, amit a hat hét múlva esedékes elnökválasztás jelöltjeinek esélyeit kutató felmérések is mutatnak, miszerint az FN nézeteit a franciák mintegy harmada hosszú évek óta osztja. Ugyanakkor a pártnak az elutasítottsága is erősen érezhető a francia társadalomban. Az elmúlt négy évben ismét fokozatosan nőtt azok aránya, akik szerint az FN veszélyt jelent a demokráciára. Jelenleg a franciák 58 százaléka gondolja ezt, míg öt éve még csak 46 százalékuk látta így.

A felmérés szerint azt a gondolatot is nehezen tudja az FN egyelőre elhitetni, hogy kormányzóképes, és hogy Marine Le Pen a saját stabil táborán kívül másokat is meg tud győzni. Jelenleg ebben a megkérdezettek 42 százaléka hisz, ami hét százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt. Ennek elsősorban az lehet a magyarázata, hogy a 2015-ös regionális választásokon az FN az első fordulóban, amit meg is nyert, a teljes táborát mozgósította, de a második fordulóra már nem tudott új szavazókat meggyőzni, így végül egyetlen régió irányítását sem tudta megszerezni. A másik fő problémát Marine Le Pen számára az elnökválasztáson a felmérés szerint az jelentheti, hogy a franciák többsége elutasítja azt a fő tematikát, amellyel az FN kampányol, mégpedig Franciaországnak az eurózónából történő kivezetését. Ezt csak a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, míg öt évvel ezelőtt a franciák harmada támogatta ezt az ötletet. A felmérés szerint az FN-szavazóknak is csak 64 százaléka látná szívesen Franciaországot az eurózónán kívül.