Újabb érvek a kvótarendszer ellen

Csak átmeneti megoldást nyújthat a menekültek szétosztása a német–francia nyilatkozat szerint (Fotó: Reuters - Antonio Parrinello)

Spanyolország után Németország és Franciaország is elégedetlenségét fejezte ki a brüsszeli kvótajavaslattal szemben. Thomas de Maiziere német és Bernhard Cazeneuve francia belügyminiszter tegnap közösen reagált arra a múlt héten részletezett európai bizottsági indítványra, amelynek értelmében az Olaszországban és Görögországban összezsúfolódott menekültek mintegy negyven százalékát – ez jelenleg negyvenezer ember – egy meghatározott kvótarendszer szerint elosztanák a többi európai uniós tagállam között.

Az Európai Bizottság a kvótarendszer kialakításakor negyvenszázalékos súllyal vette tekintetbe a tagállam lakosságát, szintén negyven százalékkal a tagállam GDP-jét, tíz százalékkal azt, hogy 2010 és 2014 között a tagállam egymillió lakosra vetítve hány embernek adott menedéket, valamint szintén tízszázalékos súllyal a munkanélküliségi rátát. Spanyolország – ahol az Európai Unión belül jelenleg az egyik legnagyobb a munkanélküliség aránya – időközben már jelezte, hogy elégedetlen a kvóta kialakításának módszertanával, hiszen a munkanélküliséget Spanyolország szerint nem megfelelő súllyal vették figyelembe.

Németország és Franciaország most azt kifogásolta, hogy az eddigi befogadási erőfeszítéseket nem vette figyelembe a szükséges mértékben a brüsszeli javaslattevő intézmény. Az Olaszországban, valamint Görögországban tartózkodó negyvenezer menekült közül a bizottsági kvóta szerint a németeknek ötezernél, a franciáknak négyezernél több menekültet kellene átvállalniuk. Ez a szám még megnövekedne ötven százalékkal, ha azt a befogadási programot is megvalósítanák, amely a ma még az unión kívüli menekülttáborokban tartózkodók közül húszezer fő számára tenné lehetővé az Európába történő bejutást. A német–francia közös nyilatkozatból az is kitűnik, hogy a két kormány szerint a menekültek „áthelyezése” csak átmeneti jellegű, rendkívüli intézkedésként merülhet fel. Berlin és Párizs úgy véli, hogy egyébként továbbra is irányadónak kell tekinteni az úgynevezett dublini szabályozást, amelynek értelmében minden menekültről annak az államnak kell gondoskodnia, ahol a menekült először az EU területére lépett. De Maiziere és Cazeneuve azt is szorgalmazza, hogy erősítsék meg az unió külső határainak védelmét.

Folyamatosan növekszik a menedékkérők száma
Európai megoldást akarunk

Magyarország betartja menekültügyi kötelezettségeit – írta Czukor József, Magyarország berlini nagykövete a Süddeutsche Zeitung című német lapban hétfőn közölt olvasói levelében.

A nagykövet a liberális lapban A kvótagyilkos címmel május 13-án megjelent cikkre reagáló levelében kiemelte, hogy Magyarország „semmiképpen nem szabotálja a genfi menekültügyi egyezményt, hanem kifogástalanul teljesíti nemzetközi kötelezettségeit”.

Mint hozzátette: Orbán Viktor miniszterelnöknek az „eredeti összefüggésből kiragadott szavai” nem az Európai Unióba a Földközi-tengeren érkező menekültekre vonatkoztak, hanem a „gazdasági migránsokra”, akik a szerb–magyar zöldhatáron keresztül érkeznek, mindenekelőtt Koszovóból, ahol „sem politikai, sem vallási üldöztetés nem éri őket”. Ezt a véleményt képviselik az illetékes német hatóságok is – jegyezte meg a nagykövet, rámutatva, hogy a koszovói menedékkérők körében az elfogadott kérelmek aránya Németországban „nagyon kicsi, közelít a nullához”. Magyarországon a menedékkérők száma az utóbbi három évben a hússzorosára emelkedett, ami európai összevetésben kiemelkedő mértékű növekedés, így Magyarország a lakosság nagyságához viszonyítva a második helyen áll Svédország után – írta Czukor József, hangsúlyozva, hogy „ez jelentősen meghaladja az ország felszívó képességét”. Hozzátette, Budapest szerint „a gazdasági migránsok kérdését sokkal hatékonyabban meg lehet oldani nagyszabású fejlesztési támogatások révén a származási országukban”.

Magyarország gazdasága az államháztartás sikeres konszolidációja és az EU-ban a második legnagyobb növekedési ráta ellenére „még messze nem elég erős” ahhoz, hogy „egyszerre birkózzon meg a szegények integráció­jával és a gazdasági migránsok felvételével” – írta. Amennyiben a jelenlegi szabályozással nem lehet korlátozni az illegális gazdasági migrációt, akkor „felül kell vizsgálni az érvényes nemzetközi szerződéseket, és vissza kell adni az államoknak a jogot a hatá­raik védelméhez” – írta Czukor József nagykövet.