Külföld
Újabb egyeztetésekhez új pénzügyminiszter
Az Eurócsoport javaslatokat vár a görögöktől
Az elemzők szerint gyorsan kell lépni
A vasárnapi népszavazás eredményének ismeretében a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata. A közleményből az is kiderül, hogy az Eurócsoport kedden délután 1 órakor ül össze Brüsszelben a helyzet megvitatására. Az eurózóna tagállamai a két mentőcsomag révén Görögország immár legnagyobb hitelezőivé váltak.A népszavazás eredményét figyelembe véve is látnak esélyt a megegyezésre Görögország és hitelezői között az MTI által megkérdezett elemzők. Ez a lehetőség egészen július 20-ig nyitva maradhat, Görögországnak ez a következő kritikus dátum, mivel ekkor jár le egy nagy összegű, 3,5 milliárd eurónyi állampapír.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint a görög kormány pozíciója a népszavazás után kétségtelenül megerősödött. A kabinet nyilvánvalóan tovább keményít álláspontján, és a tárgyalások azonnal folytatását szeretné. Ez azonban a hitelezők részéről nehézségekbe ütközhet, akik első megszólalásaik alapján megosztottnak tűnnek.
Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejtette: a figyelem a hét első napján az Európai Központi Bank (EKB) likviditási támogatással kapcsolatos döntésére irányulhat, minden egyéb fontos döntés várhatóan leghamarabb kedden érkezhet, amikor a jelenleg ismert tervek szerint rendkívüli EU-csúcsot tartanak. A szakértő szerint az EKB várhatóan tovább folyósítja az eddigi likviditást.
A politika fog dönteni
Az igazi döntés az IMF, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság kezében van, a politika fog dönteni a görög népszavazás utáni kérdésben - mondta Magas István, a Budapesti Corvinus Egyetem közgazdász professzora az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában. Kiemelte: az lesz a nagy kérdés, hogy az eurózónán belül, az erősek, "a héják", azaz Németország, Hollandia, vagy "Görögország barátai", azaz Olaszország, illetve Franciaország kerekednek-e felül a döntéshozatalban, abban, hogy mit csináljanak ebben a nehéz helyzetben, a görög népszavazást követően.
Elmondta: erős jelzés az a tény, hogy Görögország mindenképpen tárgyalni akar, az eredményt azonban nem lehet megjósolni. Rámutatott: ha Görögország megegyezést akar, mindenképpen reformokat kell végrehajtania, kérdés azonban, mennyire erősen vágják meg az államháztartás kiadásait, illetve mennyi lesz a privatizációs bevétel. Ha a görögök az eurózónában benn akarnak maradni, akkor ezeket a kérdéseket meg fogják oldani, és az EU sem zárja be a kapukat Görögország előtt - mondta a Budapesti Corvinus Egyetem professzora.
Magas István kiemelte: "rettenetesen" súlyos és azonnali következményei lennének annak, ha Görögország kilépne az eurózónából és visszatérne a drachmához. Rámutatott: az eurózónából való kilépés a munkanélküliség azonnali megugrásához, a GDP azonnali csökkenéséhez vezetne, továbbá az euróban felhalmozott vagyonok értéke is jelentősen esne, akár magánvagyonról, vállalati vagyonról, vagy esetleg földről legyen szó, mindenképpen vagyonvesztést kellene elkönyvelniük a tulajdonosoknak.
Utalt arra: a görög bankok még egy ideig igyekeznek fenntartani a likviditásukat, főleg, ha enyhül a helyzet Görögország és az EU, illetve a trojka (az IMF, az EKB és az Európai Bizottság) között, hogy elkerüljék az országban a pánikot.
Magas István rámutatott: az esély megnőtt arra, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, de az is látszik, hogy a görögkormány részéről megvan a közeledési szándék. Utalt arra: a kisebb pénzügyi kérdésekben lehet engedni, de az is világos, hogy nagyobb ügyekben nem. Mivel Görögország lényegében a többi eurózóna-tagállam adófizetőitől kapott segítséget, tartósan nem lehet azt mondani a görögöknek, hogy a tartozást nem fizetik vissza - mondta Magas István.
A franciák és a spanyolok is nyitottak, a németek szerint hiányoznak az alapok
A Kreml a megegyezést sürgeti
Oroszország azt reméli, hogy Görögország mielőbb megegyezik a hitelezőkkel - kommentálta a görögországi népszavazás eredményét Vlagyimir Putyin orosz államfő szóvivője. Dmitrij Peszkov hangsúlyozta, hogy Görögországhoz "történelmi, nagyon közeli kapcsolatok, meglehetősen szoros, többirányú partneri együttműködés" fűzi Oroszországot. Hozzátette, hogy nagy figyelemmel kísérik a görögországi eseményeket:"azt, ami történt, ami történik, és legfőképpen azt, ami történni fog Görögországban". Kijelentette továbbá, Moszkva azt kívánja, hogy Oroszország görög partnerei "minél előbb a szükséges kompromisszumra jussanak a hitelezőkkel, és olyan döntéseket hozzanak, amelyek a leginkább hozzájárulnak országukban a gazdasági és társadalmi stabilitáshoz". Arra a kérdésre, hogy amennyiben Görögország nem egyezik meg a hitelezőkkel, Moszkva ad-e neki pénzügyi támogatást, Peszkov közölte, hogy ezzel a kérdéssel inkább a görögökhöz kellene fordulni. Tagadta, hogy Athén pénzt kért volna Oroszországtól. "Nem egyszer elmondtuk, Szergej Lavrov külügyminiszter is közölte, hogy mindeddig semmilyen segítségnyújtásra vonatkozó kérést nem kaptunk, és ez a téma egyáltalán nem merült fel a kétoldalú kapcsolatok során".
Spanyolország nyitott arra, hogy tárgyaljon egy új mentőcsomagról Görögország számára, mert azt szeretnék, ha az euróövezet tagja maradna - jelentette be a spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján Madridban, miután részt vett a miniszterelnök által összehívott gazdasági ügyek bizottságának rendkívüli ülésén. Luis de Guindos felhívta a figyelmet arra, hogy a problémák és a megoldások továbbra is ugyanazok, mint két nappal ezelőtt, mielőtt a görögök a népszavazáson elutasították a nemzetközi hitelezők javaslatait.
A német kormány álláspontja szerint ugyanakkor a reformjavaslatok és takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal. Steffen Seibert, Angela Merkel kancellár szóvivője hétfőn tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a német kormány tudomásul vette és tiszteletben tartja a görög lakosság vasárnap kinyilvánított akaratát. Berlin továbbra is készen áll a tárgyalásokra, de a vasárnap tartott görögországi népszavazás eredményét figyelembe véve úgy ítéli meg, hogy hiányoznak a feltételek egy új segélyprogramról való tárgyaláshoz - mondta Seibert, hozzátéve, innentől kezdve Görögországon és kormányán múlik, hogy az euróövezet tagja marad-e az ország. Egy német pénzügyminisztériumi szóvivő pedig úgy fogalmazott, hogy nincs ok tárgyalni a görög államadósság átütemezéséről.
A lengyelek és a csehek sem támogatják a görögöket
A görögök a rosszabb és nehezebb utat választották nemcsak Görögország, hanem egész Európa számára - vélekedik a görög népszavazás eredményéről Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök. Sobotka, akárcsak Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, lehetségesnek tartja, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet. "Értem Francois Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár elszántságát, de úgy gondolom, hogy szinte lehetetlen a görögöket akaratuk ellenére megtartani az euróövezetben" - olvasható Sobotka hétfő reggel kiadott közleményében.
A lengyelek 59,6 százaléka ellenzi, hogy Görögország további pénzügyi segítséget kapjon egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény szerint. A felmérést az IBRIS intézet végezte el július 3-án és 4-én a Rzeczpospolita című napilap megbízásából. A megkérdezettek 28,7 százaléka úgy véli, hogy Görögországnak továbbra is segítséget kellene nyújtani. Az így válaszolóknak ötvenhét százaléka huszonöt és harmincnégy év közötti. A segítséget ellenzők hetvennégy százaléka pedig negyvenöt és ötvennégy év közötti.