Külföld
Új útvonalon érkeznek a migránsok Horvátországba
Tiltakoznak a sofőrök a horvát-szerb határon +VIDEÓ
Az éjszaka folyamán újabb mintegy háromezer illegális bevándorló érkezett Babskára, ahonnan gyalog indultak el az opatovaci fogadótáborba. A sátortábort azonban este 10 órakor bezárták, ezért több ezren a szabad ég alatt töltötték az éjszakát.
A migránsokat csak reggel kezdték beengedni a tábor területére, két sorban. A hatóságok megpróbálták szétválasztani a szíreket és a nem szír állampolgárokat, miután komoly összetűzésre került sor a migránsok között, amiatt hogy ki jusson előbbre.
Ranko Ostojic belügyminiszter ugyanakkor a horvát sajtónak úgy nyilatkozott, hogy minden szükséges intézkedést megtesznek Horvátország érdekében. „Tessék az embereket Horgos 1 és 2 határátkelőhelyekre szállítani” - szólított fel a 24 sata horvát napilap internetes oldala szerint, majd hozzátette: „Ha kell, lezárjuk bajakovói határátkelőt is teljesen.”
Tiltakoznak a sofőrök a horvát-szerb határon
Miután a horvát hatóságok részlegesen megnyitották a majdnem két napig zárva tartó Bajakovo-Batrovci határátkelőhelyet, kedd este maguk a sofőrök kezdtek tiltakozásba, és akadályozzák a forgalmat. A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) helyszíni tudósítójának beszámolója szerint a sofőrök azért háborodtak fel, mert a horvát kormány nem a teljes teherforgalom előtt nyitotta meg a Belgrádot Zágrábbal összekötő, E70-es úton fekvő átkelőt, hanem csak azokat a járműveket engedik át, amelyek romlandó árut szállítanak. Az RTS tudósítása szerint a sofőrök a két határ közötti részt állták el, így akadályozzák a forgalmat mindkét irányban. Az átkelőhely szerbiai oldalán 700-800 teherautó vár arra órák, sőt napok óta, hogy áthaladjon. A torlódásra azért került sor, mert Zágráb pénteken lezárt a Szerbiával való nyolc határátkelőhely közül hetet, így a teljes forgalom a Batrovci-Bajakovo átkelőn zajlik. A szerb miniszterelnök szerda éjfélig adott időt horvát kollégájának arra, hogy feloldja a határzárat, ellenkező esetben - mint mondta - Szerbia jogi, politikai és gazdasági ellenlépéseket foganatosít.
Belgrád szerda éjfélig adott ultimátumot Zágrábnak a határnyitásra
Szerda éjfélig adott ultimátumot Szerbia Horvátországnak: amennyiben addig nem születik megállapodás Zágrábbal a határnyitásról, Belgrád válaszlépéseket tesz - jelentette be keddi rendkívüli belgrádi sajtótájékoztatóján Aleksandar Vucic szerb kormányfő.
A miniszterelnök hozzátette: folyamatosan tárgyal horvát kollégájával, Zoran Milanoviccsal. Ugyanakkor közölte: a szerb kormány felhatalmazta arra, hogy amennyiben nem születik megállapodás, akkor három szintű - politikai, jogi és gazdasági - válaszlépéseket foganatosítson az ország érdekeinek megóvása érdekében. Aleksandar Vucic nem volt hajlandó kifejteni, pontosan milyen lépések lesznek ezek.
A szerb miniszterelnök a kormány és a biztonsági szolgálatok koordinációs irodájának rendkívüli ülése után elmondta: idén majdnem 174 ezer migránst regisztráltak Szerbiában, és ez az ország volt az első, amely nyilvántartásba vette a Szíriából, Irakból és más közel-keleti országokból érkezőket. Hozzátette: a migránsok Görögországon és Macedónián keresztül érkeztek az országba, Belgrád mégsem vezetett be semmilyen intézkedést az említett országok ellen.
A horvát határzárral kapcsolatban úgy fogalmazott: 42-43 órával ezelőtt olyan helyzettel találta magát szembe Szerbia, amelynek semmi köze nincs a migránsválsághoz. Az egyoldalú lépés, amely miatt Szerbiából nem mehettek be a teherautók Horvátországba, Szerbia stabilitása, biztonsága és gazdasági rendszere ellen irányul - magyarázta Aleksandar Vucic.
Belgrád megegyezésre törekszik, mert bármilyen megállapodás jobb a vitánál, de Szerbia nem befolyásolhatja a migránsok útját, nem mondhatja meg nekik, hogy merre menjenek - reagált a szerb kormányfő Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azon felhívására, hogy Szerbia "szórja szét a migránsokat, küldjön valamennyit Magyarországra, Romániába és Horvátországba is". Hozzáfűzte, hogy eddig folyamatosan nőtt Szerbia kereskedelmi áruforgalma az EU-tag Horvátországgal, így a teherforgalom leállítása hatalmas károkat okozhat mindkét félnek.
Horvátország kedden délután feloldotta a határzárat a horvát-szerb határon található Bajakovo-Batrovci autópálya-átkelőn a romlandó árut szállító kamionok előtt. Ugyanakkor a két ország közti további hét átkelőhelyen továbbra is életben van a Zágráb által korábban a migránsáradat miatt elrendelt határzár.
Zavargások voltak egy horvát befogadótábornál
Zavargások törtek ki kedd délután Horvátországban az opatovaci befogadótábornál - jelentette a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója.
A tudósítás szerint kedd délután "kitört a tömeg" a táborból, s megrohamozták az ott lévő buszokat. Bejelentkezésekor épp egy ájult embert emeltek ki a tömegből. Az M1 munkatársa látott a buszokhoz siető a gyermeküket magukhoz szorító nőket, de felnőtt férfiak is dulakodva igyekeztek feljutni a buszokra. Nagyon durvák voltak velük a rendőrök - hangzott el a tudósításban.
Kitért arra is, hogy horvát sajtóhírek szerint már 6800 embert vittek el Magyarország felé. A hatóságok kedd délután is azzal próbálták csendesíteni az embereket a horvát tábornál, hogy hamarosan tíz autóbusz érkezik értük, de a bevándorlók ezt nem nagyon hitték el.
A tudósító úgy fogalmazott: "a tábor bejáratánál elszabadult a pokol". A probléma az lehet, hogy a helyszínen nincs elég kapacitásuk, hogy regisztrálják az embereket - hangzott el.
A területre további több mint kétezer érkezhet Macedónia felől Szerbián keresztül.
A szerbek visszautasítják a „rosszindulatú állításokat”
Nebojsa Stefanovic belügyminiszter kijelentette: nem korlátozták, és nem is irányították a menekültek mozgását. A politikus horvát kollégája, Ranko Ostojic által megfogalmazott vádakra reagált, amelyek szerint a szerbek szándékosan a horvát határ felé irányítják a menekülteket. Stefanovic egyszersmind felszólította Zágrbáot, hogy tegye lehetővé a két ország közötti áru- és teherforgalmat, amelyet hétfő éjjel állított le az egyik legforgalmasabb határátkelőn.
Horvát kormányfő: Szerbia küldje a migránsokat Magyarországra és Romániába
Zoran Milanovic horvát miniszterelnök azt üzente kedden Szerbiának, hogy "szórja szét a migránsokat, küldje valamennyit Magyarországra, Romániába és Horvátországba is".
A horvát kormányfő a sajtónak nyilatkozva arra válaszolt, hogy Szerbia felszólította Zágrábot, tegye lehetővé a szabad áru- és teherforgalmat a két ország között. Horvátország a Szerbiából érkező menekülthullám miatt a nyolc horvát-szerb határátkelő közül hetet lezárt, csak a Zágráb-Belgrád autópályán fekvő bajakovói átkelő maradt nyitva, hétfő éjfél óta azonban csak a személyforgalom számára.
Aleksandar Vucic szerb miniszterelnök felszólította az Európai Uniót, hogy kedden 14 óráig reagáljon a horvát lépésre, illetve bírja jobb belátásra Horvátországot, ellenkező esetben - közölte - Szerbia kénytelen lesz válaszlépéseket foganatosítani.
A horvát miniszterelnök szerint a határátkelő lezárása a teherforgalom előtt "nem jó", és több kárt okoz Szerbiának, mint Horvátországnak, de valahogy üzenni kellett. "Látjuk, hogy Szerbia összefogott Budapesttel. Lazítsanak kicsit" - jelentette ki.
Milanovic azt hangoztatta, hogy ő "építő és civilizált módon" beszél azokkal az országokkal, amelyek a legnagyobb terheket viselik, vagyis Ausztriával, Németországgal és Szlovéniával. Szerinte azok az országok a leghangosabbak, amelyek - a migránsok továbbhaladására szolgáló - egyszerű tranzitfolyosó szerepét látják el.
Brüsszeli konferencia a menekültválságról az Antall József Tudásközpont társszervezésében
Az Antall József Tudásközpont - az Európai Néppárt égisze alatt működő Martens Központtal együtt - konferenciát tartott kedden Brüsszelben az európai menekülthelyzetről. A rendezvényen az előállt helyzetre adott tagállami megoldásokat vizsgálták szakértők bevonásával a visegrádi országok szemszögéből. Nyitó előadásában Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős európai uniós biztos ismertette az Európai Bizottság azon javaslatait, amelyek a migrációs hullám kezelését célozzák, így a legnagyobb nyomásnak kitett uniós országokra nehezedő teher enyhítését, a menekültek egy részének a többi tagállam közötti elosztását célzó indítványokat. A migrációs probléma - mondta Sztilianidesz - nem pusztán európai összefogást igénylő, hanem az egész világot érintő, globális ügy.
A kerekasztal-beszélgetésen Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a menekültekről szóló, 1951-es genfi konvencióban a menekültek fogalmát úgy határozták meg, hogy az csak a saját országukból távozottakra vonatkozik. A konvenció a megoldást a menedékjog megadásában látja, de nem ír elő tehermegosztást az országok között, és nem veszi figyelembe azt a helyzetet, amikor tömegek távoznak hazájukból. Orbán Balázs szerint a jelenlegi helyzet valójában jogi válságként minősíthető. A Századvég képviselője úgy vélekedett, hogy az EU alábecsüli az országhatárok jelentőségét, és azt hangsúlyozta, hogy csak az egyes tagállamok választhatják szét a tényleges menekülteket és a gazdasági bevándorlókat. Azt az álláspontot képviselte, hogy az uniós tagországok mindegyike saját maga dönti el, akar-e migránsokat fogadni, és nincs szükség közös uniós migrációs-menekültügyi politikára.
A vitavezető, Vít Novotny, a Martens Központ kutatásvezetője megjegyezte, hogy a Lisszaboni Szerződés előírja ilyen közös politika kialakítását. A szlovák Milan Nic, a Central European Policy Institute (CEPI) ügyvezető igazgatója Orbán Balázzsal ellentétben nem jogi, hanem humanitárius válságként értékelte a kialakult helyzetet. Felhívta a figyelmet arra, hogy elhangzott olyan politikusi kijelentés, miszerint ha az EU-ban minősített többséggel előírják a kötelező kvótákat, lesz olyan ország, amely azt nem hajtja végre, inkább vállalja a jogsértési eljárást.
A cseh Tomás Kaválek, az Association for International Affairs (AMO) szakértője arról beszélt, hogy az EU kialakított ugyan jó kereteket arra, miként segítsen a menekülthullám kezelésében, ám e kereteket egyelőre nem töltötte fel elegendő forrással.
Eugenio Ambrosi, a Nemzetközi Migrációs Szervezet európai regionális igazgatója elutasította azt a megfogalmazást, hogy európai menekültválságról beszéljenek. Olyan számadatokat hozott fel érvként, hogy a világ számos országának - így például Jordániának - a lakosság számához és gazdasági teljesítményéhez képest sokkal nagyobb menekülttömeget kell elhelyeznie és ellátnia, mint az európai országoknak. Ambrosi azt is kifejtette, hogy az érkező migránsokban adott esetben nem csupán problémát, hanem gazdaságélénkítő lehetőséget is kellene látni. A szakmai eszmecserét Schöpflin György európai parlamenti képviselő összegzése zárta.