Külföld
Új biztonsági stratégia kell Európának
Navracsics Tibor szerint közös identitásunknak minden kultúra iránt nyitottságot, toleranciát és szolidaritást kell tükröznie
Korábban Európa magától értetődő adottságnak tekintette saját biztonságát, ma azonban már nyilvánvaló, hogy mind keleti, mind déli irányból különböző fenyegetések érik a kontinenst – hangsúlyozta az Antall József Tudásközpont és a Wilfried Martensről elnevezett európai néppárti elemző műhely által szervezett konferencia nyitóbeszédében Didier Reynders belga külügyminiszter.
Navracsics Tibor magyar EU-biztos az Európai Uniót, valamint a közép- és kelet-európai térséget érintő kihívásokról szóló pódiumvitában felhívta a jelen lévők figyelmét, hogy az európai identitásnak mindenfajta kultúra és minden közösség iránti nyitottságot, befogadó jelleget, toleranciát és szolidaritást kell tükröznie. Hozzátette, helytelen lenne, ha a konferencia témájának megjelöléséből bárki olyan következtetést vonna le, hogy az Közép-Európa Európától elkülöníthető fogalom. A kelet-közép-európai régió mindig is Európa része volt, és csupán intézményi szempontból, az Európai Unión belüli tagság elnyerésének időpontját illetően nevezhetők a térség tizenegy esztendővel ezelőtt csatlakozott országai „új EU-tagállamoknak”. Ennek az elnevezésnek – tette hozzá – az is oka, hogy azóta nem volt újabb jelentős bővítési hullám, és a Nyugat-Balkán nagy része máig az unión kívül marad.
Jamie Shea, a NATO újszerű kihívásokkal foglalkozó főtitkár-helyettese, Alfredo Conte, az Európai Unió külügyi szolgálatának stratégiai tervezési osztályvezetője, Elmar Brok, az Európai Parlament külügyi bizottságának elnöke és Grúber Károly, a Külgazdasági és Külügyminisztérium európai kül- és biztonságpolitikával foglalkozó igazgatója egyaránt hangsúlyozta, hogy Európának újra kell gondolnia saját biztonsági stratégiáját. Jamie Shea kiemelte, hogy most a NATO és az EU is elsősorban a vele földrajzilag szomszédos térségre fordítja a figyelmét. Európának – mondta az ukrajnai orosz katonai fellépésre utalva – az eddiginél több erőfeszítést kell tennie az elrettentés érdekében. Hangsúlyozta, a legrosszabb, mindenképpen elkerülendő forgatókönyv az lenne, ha az oroszok NATO-terület ellen is katonai támadást intéznének. A második fő feladat – tette hozzá – Ukrajna ellenálló képességének a növelése. Elmar Brok megjegyezte: „naivak voltunk”, azt feltételezve, hogy a politikai ellentétek megoldási eszközei között Európában többé nem jöhet számításba az erőszak alkalmazása.
Grúber Károly felszólalásában utalt arra a politikai elemző körökben manapság divatos felvetésre, miszerint az Európai Uniónak nincs külpolitikája. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem egyetlen állam, hanem többpólusú és többrétegű rendszer, amelyen belül nem érvényesül a teljesen egységes külpolitika folytatását lehetővé tevő alá- és fölérendeltség. A magyar diplomata – elismerve az európai védelmi erőfeszítések növelésének szükségességét – felhívta a figyelmet arra, hogy az európai országok még mindig nem jutottak túl teljes mértékben a válságon, és a gazdasági növekedés alacsony szintje gátat szab a katonai fejlesztési lehetőségeknek is.
A brüsszeli konferencia második pódiumbeszélgetésének részvevői – Bácsi-Nagy Andrásnak, a Mol nemzetközi kommunikációs igazgatójának a vitavezetése mellett – a fenntartható energiaellátásról, az európai energiaunió kilátásairól és Európa energetikai versenyképességéről folytattak eszmecserét.