Külföld

Tusk: az EU-tagországok adakozzanak a menekültek segélyezésére

Ötmilliárd eurós menekültügyi segélycsomagot szorgalmaz az osztrák kancellár

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azzal a felhívással fordult az Európai Unió tagországaihoz, hogy sürgősen adakozzanak az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP), mert pénzhiány miatt a szervezetnek csökkentenie kellett a menekülteknek adandó segély mennyiségét. 

Tusk a jövő szerdai brüsszeli EU-csúcstalálkozó résztvevőinek címzett és péntek este az ET honlapján megjelent levelében "halaszthatatlan ügynek" nevezte a WFP finanszírozását.

Az uniós országok állam-, illetve kormányfői azért ülnek össze Tusk indítványára szeptember 23-án, hogy közös megoldást találjanak a menekültválságra.

"Arra kérem mindannyiunkat, hogy őszintén beszéljük meg: hogyan segíthet az EU tagállamainak a probléma megoldásában" - olvasható a levélben. Tusk arra kérte még a tagországokat, hogy hagyják abba egymás bírálását, ehelyett alakítsanak ki egy "hiteles európai migránspolitikát". De a WFP-nek nyújtandó támogatással ne várjanak a tanácskozásig - írta.

"Az ENSZ-szervezetnek 11 millió embert kell ellátnia élelemmel Szíriában és térségében. Annak egyik oka, hogy szíriaiak tömegesen menekülnek Európába az, hogy a Szíriával szomszédos országokban lévő menekülttáborokban csökkenteni kellett az élelmiszersegélyeket. A válság, amelynek mindannyian tanúi vagyunk, emberiességünk és felelősségünk próbája".

Finnország megkezdte a határellenőrzést a menedékkérők egyik átkelőhelyén
Finnország megkezdte szombaton a Svédországból érkező menedékkérők ellenőrzését az északi Tornio átkelőhelyen. Közben mintegy száz tüntető rövid időre elzárta az átkelőt. A tüntetők élő láncot alkottak a svéd oldalon fekvő Haparanda és a finn oldalon lévő Tornio beléptetőpont között, hangot adva migránsellenes indulataiknak. "Zárják le a határt!" - volt olvasható a magasba emelt feliratokon, tiltakozva a Finnországba egyre nagyobb számba érkező migránsok ellen. Az AFP által "szélsőjobboldalinak" nevezett tiltakozókkal szemben ellentüntetők egy csoportja is felsorakozott. A migránsellenes tüntetők közül egy házaspár az Yle finn állami televíziónak így fogalmazott: "Ellenezzük, hogy ilyen sok menedékkérő érkezzen Finnországba, hiszen ők biztonságos európai országokon keresztül utaztak idáig, ott kellett volna maradniuk". A tüntetők mindkét csoportja már a délelőtt folyamán békésen feloszlott.
Finnországban az utóbbi időben a menedékkérők számának jelentős növekedését lehet tapasztalni. Túlnyomórészt irakiak érkeznek, és Svédországon, a haparanda-tornói határátkelőn keresztül érik el az országot. Az idén már több mint 11 ezer menedékkérő érkezett, főleg Irakból, a finn bevándorlásügyi hatóságok adatai szerint most már hetente közel 1200-an lépik át a határt ezen az útvonalon. Az év végéig 25-30 ezerre is nőhet a számuk, ami hét-nyolcszorosa a tavalyinak, amikor 3600 ember kért menekültstátust. 

Osztrák belügyminiszter: Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez

Ausztria tartja magát a dublini egyezményhez, és természetesen minden egyes esetben megindítja az eljárást azért, hogy Horvátországba vagy Szlovéniába visszaküldhesse a menekülteket - közölte az osztrák belügyminiszter szombaton.

Senki nem tudja nekem elmagyarázni, hogy Horvátországban és Szlovéniában miért nem nyújtanak be menekültkérelmet, ezek az országok miért ne lennének biztonságosak - adott hangot értetlenkedésének Johanna Mikl-Leitner a Kronen Zeitung című osztrák napilap online felületén szombat délután megjelent közleményében. 

Európában megfelelően érvényesül a védelemhez való jog, de az nem áll fenn, hogy ezt a legvonzóbb országban lehessen igénybe venni - olvasható a nyilatkozatban, amely szerint minden ember, aki nem a biztonságot keresi, hanem a gazdasági érdek hajtja, gyorsan meggondolja majd, hogy bevállalja-e ezt a rizikót. 

Az üldözötteknek a kvóta szerinti uniós elosztás biztonságot és védelmet nyújt, azonban a gazdasági bevándorlóknak bizonytalanságot jelent - áll a nyilatkozatban. A miniszter szerint az uniós kvóta és a Szíriához közel lévő menekülttáborok támogatása az emberáradatot viszonylag gyorsan beszüntethetik.

A cseh hadsereg kész a segíteni a rendőrségnek a migrációs válság kezelésében
Mintegy 900 katonát kész a cseh hadsereg 48 órán belül a rendőrség rendelkezésére bocsátani az esetleges migrációs problémák kezelésére - jelentette ki Josef Becvár, a cseh hadsereg vezérkari főnöke szombaton az észak-morvaországi Ostravában zajló NATO-napok megnyitóján elmondott beszédében. Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter közölte: a cseh hadsereg és a rendőrség szeptember végéig közös hadgyakorlatot tart, amelyen összehangolják tevékenységüket egy esetleges válság idejére. "Készek vagyunk azonnal, mintegy 48 órán belül, 900 katonát küldeni a köztársasági rendőrségnek, amely feladatokkal bízná meg őket" - nyilatkozta Becvár. A hadsereg - fejtette ki a vezérkari főnök - jelenleg maximum 2500 katonát tudna a rendőrség rendelkezésére bocsátani anélkül, hogy korlátozni kellene saját tevékenységét.  "Ha több katonára lenne szükség, akkor már meg kellene határoznunk, hogy milyen tevékenységünket - például a részvételt a nemzetközi hadgyakorlatokon - fogjuk korlátozni" - jegyezte meg a tábornok. "A hadsereg számos katonája elegendő tapasztalatokkal rendelkezik a külföldi missziókból, ahol gyakran kellett tömegeket megfékezniük. Meggyőződésem, hogy szükség esetén a katonák helytállnak, és hatékony segítséget tudnak nyújtani a rendőrségnek" - vélekedett Josef Becvár.

Ötmilliárd eurós menekültügyi segélycsomagot szorgalmaz az osztrák kancellár

Ötmilliárd eurós menekültügyi segélycsomagot, valamint a közel-keleti menekültek megsegítésére szánt pénzügyi források növelését szorgalmazta az osztrák kancellár szombaton Bécsben. Werner Faymann osztrák kancellár pénteken és szombaton szociáldemokrata európai politikusokkal tárgyalt az osztrák fővárosban a menekültügyi helyzetről. 

A kancellár szerint az azonnali segélycsomagot, amely egy és ötmilliárd euró közötti összegről rendelkezne, a Szíriával szomszédos államokban kialakított menekülttáborokra kell fordítani. Javaslata szerint a támogatást az Európai Unió, az Egyesült Államok és az Öböl-menti államok biztosítanák. Az osztrák kancellár szerint nem építhet egy ország kerítést, úgy, hogy a humanitárius feladatokat a szomszéd országra hárítja. Úgy vélte: néhány problémára nem lehet nemzeti megoldást találni, nemzetközi szolidaritásra van szükség. 

A bécsi tárgyaláson szintén résztvevő Sigmar Gabriel német alkancellár hangsúlyozta: itt az idő, hogy segítsünk azoknak az országoknak, ahol nagy nyomor van. Ha nincsen mit enniük és inniuk, mi marad még azon túl, hogy meneküljenek? - tette fel a kérdést a német politikus és úgy vélekedett: egy kerítés sem fogja őket megállítani. 

Pártjaink mindig a szolidaritás és az egyenlőség mellett álltak ki - hangsúlyozta a svéd miniszterelnök, Stefan Löfven a bécsi találkozó után. Úgy vélte, hogy most Európában nem a menekültügy, hanem a felelősségvállalás van válságban. A svéd politikus kiállt a szociális biztonság mellett, és további munkahelyek teremtését szorgalmazta.

Az UNHCR szóvivője: a Balkánon át főleg Szíriából, Afganisztánból és Irakból jönnek Európába

A balkáni térségen át Európába érkező menedékkérők 80 százaléka Szíriából, Afganisztánból és Irakból származik - mondta szombaton Babar Baloch, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) szóvivője. A tisztségviselő az AP hírügynökségnek megállapította: közülük a szíriaiak vannak a legtöbben, de  nem tudott pontos becslést adni. Hozzáfűzte: a fennmaradó 20 százalék olyan helyekről érkezik, mint Pakisztán, Banglades, Burundi vagy a Szaharától délre eső térség.

Baloch nem tudott választ adni arra a kérdésre, hogy az Európába érkezők hány százaléka kérhet joggal menekültstátust. Annyit állapított meg, hogy Szíria, Afganisztán és Irak nyilvánvalóan menekülteket "gerjesztő" országok, de a többi országból származók is jogosultak lehetnek erre, ha saját hazájukban üldöztetésnek vannak kitéve.

Az EU bővítési biztosa egymilliárd eurós támogatást javasol Törökország számára

Az Európai Unió bővítési ügyekért felelős biztosa egymilliárd eurós összeget javasol Törökország rendelkezésére bocsátani a menekültválság kezelésére. Johannes Hahn kétnapos macedóniai látogatása befejeztével adott nyilatkozatában elmondta: az integrációs szervezetnek segítenie kell a balkáni országokat, hogy megbirkózhassanak a Közel-Keletről és Afrikából a háború és a nyomor elől menekülő emberek áradata miatti nehézségekkel. 

Hahn meglátogatta a Gevgelija dél-macedón határvárosban lévő tábort, ahol naponta mintegy ötezer migráns fordul meg, hogy onnan Szerbia és a fejlettebb európai országok irányába folytassák útjukat. A macedón rendőrség közlése szerint az elmúlt három hónapban több mint 83 ezer, az év során összesen több mint 300 ezer migráns utazott át a kis balkáni országon.

Német védelmi miniszter: Németország hajlandó használni katonai erejét a szíriai polgárháború befejezéséért
Németország hajlandó katonai erővel fellépni az európai menekültválság egyik legfőbb kiváltó okaként számon tartott szíriai polgárháború befejezéséért - jelezte Ursula von der Leyen német védelmi miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című lap szombati beszámolója szerint. Németország készen áll a katonai szerepvállalásra Szíriában, ha előbb sikerül politikai megállapodásra jutni arról, hogy miként kell stabilizálni az országot, és az ENSZ felhatalmazást ad a küldetésre - mondta a miniszter egy pénteki berlini konferencián. Kiemelte: elsőként a nemzetközi közösségben diplomáciai úton ki kell alakítani a "politikai minimálkonszenzust", vagyis egyetértésre kell jutni abban, hogy a konfliktus mely résztvevői ellen kell harcolni, és kiket kell támogatni. Máskülönben egy katonai stabilizációs küldetés biztosan a konfliktus szereplőinek kereszttüzébe kerül - mutatott rá. Amennyiben viszont sikerül az ENSZ elveinek megfelelő, közös álláspontot kidolgozni, "további lépések" is következhetnek, és Németország "nem maradna ki" ezekből - mondta Ursula von der Leyen .
A szíriai menekültek befogadása "nemes feladat Németországnak" - tette hozzá a védelmi miniszter a FAZ beszámolója szerint. Hangsúlyozta, hogy szerinte az Európai Unió a "tények kényszerítő ereje" révén közös megoldásokat talál majd a menekültválságra.

Olasz külügyminiszter: a magyar kormány döntése nincs összhangban az uniós alapelvekkel

A magyar kormány döntése nincs összhangban az uniós alapelvekkel - mondta Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter a Der Standard című osztrák lap szombati interjújában. A politikus szerint nem lehet csak a jó dolgokban - támogatási alapok, szabad piac, szabad munkavállalás - részt venni, és ezzel egy időben elutasítani az unió elveit. 

A következő héten meg kell találnunk annak a módját, hogy ezt az üzenetet uniós szinten egyértelmű döntéssé formáljuk - mondta a miniszter. A politikus úgy vélte: a jelenlegi migránsválság Európa számára fenyegetettséget, de egyúttal kihívást is jelent, és nem kizárt, hogy a kontinens még akár erősebben jöhet ki a helyzetből.

Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a 2004-es keleti bővítés hiba volt-e, a miniszter elmondta: nem gondolja, hogy ilyen gyorsan negatív következtetést kell levonni. Aláhúzta: ma a bevándorlás kapcsán új politikai és stratégiai döntés előtt áll Európa, és szomorú ellentmondás lenne, ha azok az országok, amelyek főszereplői és kedvezményezettei voltak a korábbi uniós bővítésnek, kivonnák magukat most a feladat alól. Úgy vélte: a hotspotok és az egyenlő uniós elosztás nem elegendő a válság megoldásához, hanem közösen kell megalkotni a menekültelosztási és -regisztrációs politikát. 

Ha kiállnak falak és kerítések építése mellett, vagy ujjal mutogatnak a szomszédra, fennáll annak a veszélye, hogy megvédik az idejétmúlt dublini szabályokat, és félredobják a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodást - mondta a miniszter. Kijelentette, a történelem megtanított minket arra is, hogy terrorfenyegetettség nemcsak kívülről jöhet, hanem azoktól az emberektől is érkezhet, akik köztünk élnek.

Volker Kauder: nem lehet bírálni Orbánt a külső határok ellenőrzése miatt
A német konzervatív CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának vezetője, Volker Kauder szerint nem lehet bírálni Orbán Viktor miniszterelnököt az uniós külső határ ellenőrzése miatt. Volker Kauder a Focus című német hírmagazin szombati számában megjelent interjúban arra a kérdésre, vajon korábban kellett volna segíteni az Európai Unió külső határain fekvő tagországoknak, elmondta: amikor már látható volt, hogy "nem néhány ezer emberről van szó, jobban kellett volna segíteni Olaszországnak, Görögországnak, vagy Magyarországnak". "Európa ebben kudarcot vallott" - tette hozzá. Az ideiglenes műszaki határzárra vonatkozó kérdésre azt mondta: "nincs ok Orbán Viktor bírálatára, ha ellenőrzi a külső határt". "Az, hogy azt gondolja, ehhez egy kerítést kell építeni, alapvetően összhangban van a joggal, akkor is, ha mi azt gondoltuk, hogy a szögesdrót kerítések Európában a múlthoz tartoznak" - mondta a német konzervatívok frakcióvezetője. Arra a kérdésre, hogy mindennek alapján a magyar miniszterelnök helyesen jár el, Volker Kauder kijelentette: "nem tartom elfogadhatónak azt, ahogyan Orbán úr a menekültekkel bánik, és hogy országa számára hatályon kívül helyezte a Dublin-eljárást". Hozzátette: "Magyarországon nyilvánvalóan tudatosan is olyan körülményeket teremtettek, amelyek a menekültek elrettentését szolgálják". "Egy EU-tagnak magától értetődő módon csak arányos eszközökkel kellene biztosítania határát" - mondta a CDU/CSU frakcióvezetője.

Ciprasz: a migránsválság jól érzékeltet egy mélyebb európai krízist

Ahogyan Európa kezeli a migránsok áradatát, az jól érzékeltet egy mélyebb válságot a fő értékeit elfelejtő kontinensen - jelentette ki Alekszisz Ciprasz lemondott görög miniszterelnök pártjának a parlamenti választásokat megelőző, péntek esti kampányzáró gyűlésén.

Ciprasz bírálta Európát - különösen Magyarországot - amiatt, hogy nem tud megbirkózni az évtizedek óta egyik legsúlyosabb humanitárius válsággal. "Ha a Földközi-tengerből hullámsír lesz, és halott gyerekeket vet ki a víz az Égei-tenger partjára, akkor válságban van maga az a fogalom, hogy egyesült Európa, mint ahogy az európai kultúra is" - mondta az athéni Szintagma téren.

Ciprasz többször heves összetűzésbe került a többi európai uniós vezetővel a Görögországnak nyújtandó több milliárd eurós pénzügyi mentőcsomag feltételei miatt, a kapitalista mohóság és a közjó ellentétéből fakadó ideológiai válság megtestesítőjének nevezte azt. Több más uniós országgal ellentétben Görögország nem regisztrálja a területén áthaladó migránsokat, engedi őket szabadon áthaladni az országon.

Ciprasz szerint a menekülteknek el kell gondolkodniuk azon, hogy milyen az az Európa, ahova tartanak. Olyan, amelyben egy Kósz szigeti görög pék kenyeret oszt a menekülteknek, vagy olyan, amelyben a magyar miniszterelnök "kerítést épít, és golyókat osztogat".

"Ha az egyesült Európa csak a pénzügyi fegyelem szabályait ismeri, és egy nagyobb válságban minden országot magára hagy, akkor ez nem az az Európa, amelyet alapítói elgondoltak, és jövője sem lehet" - szögezte le a pártelnök.

A Külügyminisztérium berendelte Görögország budapesti nagykövetét 
A Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőre berendelte Görögország budapesti nagykövetét a görög belügyminiszternek egy svéd lapnak adott interjújával kapcsolatban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyi miniszter az MTI-hez szombaton eljuttatott tájékoztatásában úgy fogalmazott, a görög belügyminiszter a csillagokat is lehazudta az égről, amikor arról beszélt, hogy Görögország megvédi a határait. "Ha ez így van, akkor hogy jöhetett az idén több mint 202 ezer illegális bevándorló Magyarországra?!" - kérdezi a tárcavezető, aki szerint "jó lenne, ha a görög kormány nem nézné hülyének az európai embereket, hanem érdemi lépéseket tenne határának megvédése és a bevándorlók regisztrációja érdekében".
Szijjártó Péter emellett Gentiloni olasz külügyminiszternek az osztrák Der Standardnak adott nyilatkozatára is reagált. A magyar külügyminiszter szerint "Olaszország a bevándorlási hullám egyik frontországa, így az olasz külügyminiszter jobban tenné, ha arra figyelne, hogy az országa minden uniós előírást betartson, ahogy Magyarország betart". "Szívesen hallottuk volna az olasz külügyminiszter véleményét a magyar rendőrök elleni brutális és szervezett támadásról, valamint arról is, hogy Horvátország az európai szabályokra fittyet hányva regisztráció nélkül továbbküldi a bevándorlókat Magyarország felé" - tette hozzá Szijjártó Péter.

Több mint kétezer migránst mentettek meg a líbiai partoknál, a görög szigeteknél meghalt egy kislány
Nyolc mentőakcióban 2200 migránst mentettek meg Líbia partjai közelében a Földközi-tengeren szombaton, miközben ugyanazon a napon Leszbosz görög sziget közelében egy kislány vízbe fúlt és többen eltűntek - közölték segélyszervezetek és a helyi hatóságok. Az egyik legnagyobb szombati mentőakcióban legkevesebb 750 migránst mentett ki a tengeren hánykolódó három kisméretű hajó fedélzetéről a Földközi-tengeren, a líbiai partok térségében az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi segélyszervezet. Az olasz parti őrség Dattilo nevű hajója több mint ezeregyszáz embert szedett fel két hajóról.