Tusk: Németországnak többet kell tennie a külső határok védelméért

Újabb menekülthullámmal fenyeget a Csád környéki helyzet
Az afrikai Csád-tó medencéjében kialakult helyzet - az aszály, a szegénység és a fegyveres konfliktus - tovább súlyosbíthatja a menekültválságot, ha a világ vezetői kudarcot vallanak a migrációval és az éghajlatváltozással foglalkozó csúcstalálkozókon - figyelmeztetett egy ENSZ-illetékes. Tony Lanzer, az ENSZ Száhel-övezeti regionális koordinátora az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a november 11-én a máltai La Valettában nyíló kétnapos Európai Unió-Afrika csúcstalálkozón és a hónap végén Párizsban kezdődő ENSZ-klímakonferencián hosszú távú megoldásokat kell találni a térség problémáira. Mindkét tanácskozáson kulcsfontosságú kérdéseket tárgyalnak meg, amelyek különösen érintik az aszály sújtotta Csád-tó medencéjét, ahol eddig 2,5 millió ember kényszerült elhagyni otthonát, és a Boko Haram iszlamista terrorszervezet miatt sokan külföldre menekültek. A világnak segítenie kell a Csád-medence országainak - Csádnak, Nigernek, Nigériának és Kamerunnak - nemcsak a fegyveresek sanyargatása elleni védekezésben, de az éghajlatváltozás hatásainak kiküszöbölésében is - hangsúlyozta a koordinátor. Nagy-Britannia, Franciaország és az Egyesült Államok jelenleg is együttműködik a térség négy államával a Boko Haram jelentette instabilitás megszüntetésében. Ugyanakkor egyre nőnek az aggodalmak a Boko Haram, illetve a líbiai és mali szélsőségesek közötti esetleges kapcsolatok miatt. Tony Lanzer emlékeztetett: az általános felmelegedés és a szegénység okozta gondokat a demográfiai helyzet is súlyosbítja: A Száhel-övezetben a következő három évtizedben a lakosság lélekszáma várhatóan eléri a 150 millió. A La Valetta-i csúcstalálkozón az EU várhatóan 1,8 milliárd eurós, Afrika megsegítésére szánt alap létrehozását jelenti be - mondta az ENSZ-illetékes, aki reményét fejezte ki, hogy más országok, közöttük az Egyesült Államok is követi a példát.

A hetilap terjedelmes portréja szerint az uniós kormány-, illetve államfőket összefogó testület elnökének lengyel voltából adódóan fontos, hogy az egész EU megértse, hogy Kelet-Európa már nem periféria. A WaS írása szerint azt is többször megismételte, hogy az EU jövője a keleti és déli határokon dől el, és ezzel tisztában van az Európai Tanács valamennyi tagja.

Az EU nagy problémái ma már nem korlátozódnak régiókra, hanem egyformán érintik az összes tagországot és "a határvidékeken" (borderlands) keletkeznek, és míg 5-6 éve könnyebben lehetett tűnődni víziókon, most annyira erősek a viharok, hogy a gyakorlatias, pragmatikus hozzáállásnak kell dominálnia - vélekedik Donald Tusk.

A lengyel liberális politikus szerint az uniós intézmények ugyan megerősödtek, de az EU törékeny, és tartósnak tűnő eredmények is veszendőbe mehetnek. 

Angela Merkel német kancellárhoz fűződő viszonyáról azt mondta, hogy a konzervatív CDU elnöke "a legszorosabb politika barát", szinte "testvér" számára, és az egész EU-nak nagyon fontos Berlin vezető szerepe.

A vezető szerepről alkotott német felfogás "a legliberálisabb és legtoleránsabb az európai történelemben. Ezt csodálatosnak tartom!" - mondta Donald Tusk. Felszabadító érzés megtapasztalni azt a világra nyitottságot és emberséget, ahogyan Berlin a menekültekkel foglalkozik. Ugyanakkor Németországnak még többet kell tennie, hogy megfeleljen a vezető szerephez kapcsolódó felelőségnek - tette hozzá.

"A vezetés felelőssége azt is jelenti, hogy más tagországokkal együtt biztosítani kell Európa külső határát. Megértem, ha Németországnak történelmi okokból nehézségei vannak egy szigorú rezsim kiépítésével a saját határain, de az európai vezetői felelősség Németország számára azt is jelenti, hogy szükség esetén erélyesen ellenőrizni kell Európa külső határát egy páneurópai egységben" - mondta Donald Tusk, aki a WaS szerint már régóta nem rejti véka alá, hogy végzetesnek tartja "a nyitott ajtók és ablakok" politikáját.

Ezt a nézetet valószínűleg már osztja a legtöbb uniós kormányfő - tette hozzá a portré szerzője, Jacques Schuster, a Die Welt és a WaS vezető kommentátora.

Donald Tusk kifejtette, hogy aki Lengyelországból származik és megélte a kommunista-szovjet uralmat, annak fontosabbak a határok, az állampolgári jogok és a haza függetlensége, mint más eszmények. Ez a fiatal lengyelekre is jellemző, akik mintegy születés előtti traumaként őrzik hazájuk sokszori felosztásának emlékét és készek mindent megtenni, hogy megvédjék nemzetüket az idegen uralomtól és a nemzeti identitás elvesztésétől.

Mindez nemcsak Lengyelországra érvényes, hanem a legtöbb kelet-európai uniós tagországra is, megannyi fiatal, és egyszerre ősrégi nemzetre - írta a német hetilap.

Donald Tusk el akarja kerülni az EU "renacionalizálódását" - a nemzetállami dominancia kialakulását -, ugyanakkor fontosnak tartja a nemzetállami érdekek védelmét, és míg az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker olyan EU-ról álmodik, amelyet Brüsszelből - és általa - irányítanak, az Európai Tanács elnöke a lengyel nemzet tagjaként a tagállamokat akarja az uniós integráció középpontjában helyezni - írta a WaS.

A német kormány szerint be kell vezetni az éves menekültkontingens intézményét

Az európai migrációs válságra csak "európai és nemzetközi kontextusban" lehet "valódi megoldást" adni, ezért az Európai Unióban be kell vezetni a menekültek számára évente meghirdetendő "legális bevándorlási kontingens", azaz törvényes bevándorlási létszámkeret intézményét - vetette fel a német kormány menekültügyi koordinátora egy vasárnapi interjúban.

Az "illegális migrációt csökkenteni kell, mert az nem jó senkinek" - mondta a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak Peter Altmaier kancelláriaminiszter, a konzervatív CDU politikusa, aki miniszteri munkája mellett október eleje óta irányítja a kormány válságkezelő tevékenységét menekültügyi koordinátorként. 

Azzal kapcsolatban, hogy Thomas de Maiziere belügyminiszter pénteken felvetette, hogy a szíriaiaknak oltalmazotti státust kellene adni, amely csak egy évre szól és nem jár hozzá családegyesítési lehetőség, majd a javaslatot CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokrata párt (SPD) tiltakozására még aznap elvetették, a kancelláriaminiszter elmondta, hogy az utóbbi hetekben elindítottak egy sor menekültügyi reformot, a koalíciós pártok pedig csütörtökön újabb intézkedésekről állapodtak meg, és  a szíriai menedékkérők lehetséges jogállása körüli vita miatt keletkezett "irritáció rövid időszaka" is véget ért. 

Mindennek révén "a kormány most ismét arra összepontosít, ami a feladata, jelesül a menekülthullám nagy témájának megoldására. Arra, hogy visszaszorítsuk az illegális migrációt, úgy, hogy ne csökkenjen az üldözöttek és bajbajutottak védelme"  - mondta a kancelláriaminiszter. 

Javítani kell a Törökországban élő menekültek ellátását, és el kell érni, hogy vállalhassanak munkát. "Ebben pénzügyileg is támogatni akarjuk Törökországot, és szeretnénk, ha Törökország biztosítaná a határait, hogy senki ne kerüljön az embercsempészek kezei közé". Ezért az anyagi támogatás mellett "hajlandóak vagyunk felajánlani" a legális bevándorlási kontingens lehetőségét - mondta Peter Altmaier.

További erőfeszítésekre van szükség, mert a kormány csak akkor éri el célját, ha "nemzetközi, európai összevetésben méltányos tehermegosztás alakul ki, és az illegális migrációt legális migrációval váltjuk fel" - hangsúlyozta Peter Altmaier.

A menekülteknek a 90 százalékban embercsempészek által szervezett illegális bevándorlás helyett "sokkal jobb", ha "pályázhatnak" a befogadásra egy uniós tagországnál, és amíg várakoznak arra, hogy "egy kontingens keretében befogadják őket", Törökországban tartózkodnak, ahol "emberhez méltó életet tudnak élni", vagyis tudnak dolgozni és hozzáférnek a szociális, illetve egészségügyi ellátórendszerhez - fejtette ki a német kancelláriaminiszter. Hozzátette, hogy a berlini vezetés "európai (uniós) kontingenseket" szeretne, amelyekről az Európai Bizottság és Törökország állapodik meg.  

Brit lap: az EU segélyt ígérne afrikai országoknak a bevándorlók visszafogadásáért 
Jelentős pénzügyi segélyt ígérnének az Európai Unió vezető testületei az afrikai országoknak egy készülő tervezet értelmében, cserébe azért, hogy azok visszafogadnak több tízezer, tőlük az unióba érkezett illegális bevándorlót - írta saját brüsszeli forrásokra hivatkozva a The Sunday Telegraph című brit újság. A tekintélyes konzervatív vasárnapi brit lap szerint "az EU-tagországok miniszterei radikális tervet dolgoztak ki a jelenlegi migrációs válság rendezésére". Az újságírók szerint az unió hajlandó lenne "jelentős pénzügyi és más engedményekre", ha sikerülne visszafordítani az unió területét idén nyáron elözönlő "800 ezer migránsnak legalább egy részét". Az afrikai államok, köztük Etiópia, Szudán, Uganda és Kenya eszerint összesen 2 milliárd dollár segélyt kapnának. Várhatólag már a legközelebbi jövőben létrehoznak ebből a célból egy "különleges alapot", amelyből a bevándorlók visszautaztatását, illetve létfeltételeik biztosítását fedezik anyaországukban. Mindazonáltal az afrikai kormányok meggyőzéséhez szükség lesz arra is, hogy Brüsszel "vízumkönnyítéseket" javasoljon az afrikai kontinens "legképzettebb" állampolgárainak. "Ez gyakorlatilag zöld jelzés az EU-ba való beutazásra afrikai diákok, orvosok és vállalkozók számára" - írta a The Sunday Telegraph. Nigel Farage, az EU-ból való kilépést szorgalmazó Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) vezetője a lapnak nyilatkozva "teljes képtelenségnek" minősítette ezt a tervet. "Az EU úgy akarja megállítani a tömeges illegális migrációt Afrikából, hogy legalizálja azt" - vélekedett a politikus.

Német közgazdászok kételkednek a bevándorlás pozitív gazdasági hatásában

Német ipari vezetők kételyeiknek adtak hangot a bevándorlás áldásos gazdasági hatásait illetően. 

Marijn Dekkers a Bayer vegyipari konszern vezérigazgatója szerint időigényes feladat lesz a bevándorlók német munkaerő piaci integrálása. "Sok időbe és erőfeszítésbe kerül majd a bevándorlókat arra a szintre hozni, amit Németországban egy munkát keresőnek fel kell tudni mutatnia ahhoz, hogy egyáltalán el tudjon helyezkedni" - jelentette ki a Welt am Sonntag lapnak adott interjúban. Az államnak mindezt hosszú évekig kell majd finanszíroznia - hangsúlyozta. 

Nem lenne szabad illúziókba ringatni magunkat - figyelmeztetett. "Legalább 15 évre lesz szükség ahhoz, hogy a menedékkérők többsége már ne szoruljon állami támogatásra és önállóan képes legyen gondoskodni magáról" - jelezte a német vegyipari és gyógyszeripari konszern vezérigazgatója. A német munkaerő kiválóan képzett és ezt nem lehet csak úgy lemásolni - mutatott rá, hangsúlyozva, hogy külön problémát jelent még a nyelvismeret hiánya is.

Hasonló véleményének adott hangot a német építőipari vállalatok szervezetének elnöke Heiko Stiepelmann is a berlini Tagesspiegel am Sonntag lapnak adott interjúban. "Annak vannak csak esélyei nálunk, aki szakképzettséggel rendelkezik" - mondta. Az építőipari ágazat elsősorban szakmunkásokat foglalkoztat. Olyanokat, akik három éves szakképzéssel rendelkeztek és valamilyen szakmai területre specializálódtak. "Nagyon magas követelményeket támasztunk" - mondta, hozzátéve, hogy "szakképesítés nélkül az építőiparban gyakorlatilag lehetetlen elhelyezkedni".

Jens Weidmann, a Bundesbank elnöke a Tagesspiegel hétfői számában megjelenő interjúban a kulturális és nyelvi akadályok leküzdésére és "a mi értékrendünk" tiszteletben tartására szólítja fel a bevándorlókat. Az integrációban kulcsszerepe van a munkaerő piaci részvételnek - szögezi le a Bundesbank elnöke a cikkben. 

A Deutsche Bank közgazdásza David Folkerts-Landau korábban egy elemzésében kifejtette, hogy a bevándorlás lehetőséget teremthet a német gazdaságnak arra, hogy az elöregedés miatt ne veszítsen növekedési dinamikájából. 

Abban azonban már megoszlik a német közgazdászok véleménye, hogy a Szíriából, Afganisztánból vagy Irakból érkező bevándorlók alacsony képzettségük miatt alkalmasak-e egyáltalán arra, hogy munkát találjanak Németországban. 

"Az csak illúzió, hogy a menekültáradat megszabadíthatja Németországot demográfiai gondjai gazdasági következményeitől" - mutatott rá Jörn Quitzau, a Berenberg bank közgazdásza. 

A menekültáradat emellett óriási állami kiadásokkal is jár. A Commerzbank számításai szerint az idén 7 milliárd euró közvetlen és közvetett költségei lesznek az államnak egyebek között a migránsok élelmezésével, elszállásolásával, a meleg ruházat és a fűtés biztosításával kapcsolatban. Jövőre pedig a kiadások már 17 milliárd euróra emelkednek és ehhez adódnak még a tanárok, nevelők és szociális munkások létszámának megemelésével járó költségek is. 

A bevándorlók ellátásának azonban rövid távon konjunktúra-élénkítő hatása is lehet, miután - mint arra Marijn Dekkers, a Bayer vezérigazgatója rámutatott - "az embereknek enniük kell, ruhára van szükségük és valahogy el is kell tölteniük az idejüket".

Mintegy kétszáz autóbusz várakozik a szerb-macedón határ melletti Presevóban arra, hogy továbbszállítsa az országba érkező migránsokat Horvátország felé - számolt be róla a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A helyszíni tudósító elmondta, hogy az utóbbi időben naponta csak néhány száz migráns érkezett a regisztrációs ponthoz a görög komphajók személyzetének sztrájkja miatt, így nem szállították át az embereket az égei-tengeri szigetekről a szárazföldre. A sztrájk pénteki beszüntetése után viszont ismét elindult a migránsáradat Nyugat-Európa felé, így szombaton már 4900 embert regisztráltak Szerbiában, vasárnap éjféltől reggel kilencig pedig további 1300-at. A presevói befogadóközpontot néhány napon belül ezer fősre bővítik, jelenleg néhány száz ember elhelyezésére alkalmas.

Tízezren tartanak Szerbiából Horvátországba

Újra mintegy 10 ezer migráns tart Szerbiából Horvátországba. Az utóbbi néhány napban csökkent a számuk, mivel a görög komphajók személyzetének sztrájkja miatt a migránsok nem tudtak Leszboszról a szárazföldre jutni - közölte a horvát sajtó a hét végén.

A 24sata című horvát napilap szerint Szlovéniában is feltorlódnak a migránsok, mert Ausztria csak fokozatosan, kisebb csoportokban engedi be őket területére. A lap arról is írt, hogy az illegális bevándorlók egyre türelmetlenebbek, így szombat délután a brezicei befogadóállomáson kisebb összetűzés tört ki közöttük. 

A Slovenske Novice szlovén hírportál beszámolója szerint a migránsok azokkal a vaságyakkal ütötték egymást, amelyeket a sátrakban helyeztek el a hatóságok. Egy migránst meg is késeltek a társai, de nem volt súlyos a sérülése - írta a portál. A sérültet kórházba szállították, és elfogták a késelőt is, aki az éjszakát börtönben töltötte; gyorsított eljárásban bíróság elé állítják. A rendbontást könnygázspray-vel és kutyákkal oszlatták szét a szlovén rohamrendőrök.