Tusk: Németországnak cselekednie kell

Asselborn: néhány uniós tagállam terhelhetőségének határához ért
Néhány európai uniós tagállam kapacitásának és terhelhetőségének határához ért, miközben az EU-nak nincs elegendő hatékony eszköze a menedékkérők beáramlásának csökkentésére - közölte hétfő esti brüsszeli sajtótájékoztatóján Jean Asselborn, az EU soros elnökségét betöltő Luxemburg bevándorlási ügyekért felelős minisztere.
Asselborn az uniós belügyminiszterek általa elnökölt rendkívüli tanácskozását követően úgy nyilatkozott: az EU külső határán felállítandó regisztrációs pontoknak (hot spotoknak) a lehető leghamarabb és megnövelt kapacitással kell működniük, ez lehet az egyik megoldása a migrációs hullámnak.
Mivel Olaszországban és Görögországban a regisztrációs pontokon nem tudnak minden menedékkérő ügyében eljárni, a tanácskozáson részt vevő miniszterek további ilyen állomások felállításának ötletét vetették fel. A migránsútvonalak mentén - különös tekintettel a balkáni országokra - a menedékkérők számára információs és regisztrációs "támogató központokat" (Processing Centers) hoznának létre - tájékoztatott a luxemburgi miniszter.
A koncepció még kidolgozásra vár, de az azt felvázoló miniszterek azt várják az újonnan létrehozandó központoktól, hogy megállítsák az egyre súlyosbodó menekült-beáramlást, valamint hogy segítsenek azonosítani a papírok nélkül érkezőket, hiszen "tudnunk kell, ki kopogtat az ajtónkon" - hangsúlyozta a miniszter.
Az unió területén belül létrehozandó központok szerepe elsősorban abban állna, hogy megszervezze a menekültek tagországok közötti elosztását. "Európába sem a bejutás, sem a letelepedés nem választás kérdése" - húzta alá a miniszter. Asselborn hozzátette: vannak olyanok, akik megtagadják a hatóságokkal való együttműködést, holott Európában mindenkire és mindenhol ugyanazok a szabályok és kötelességek vonatkoznak.
Ennek érdekében információs kampányt kíván indítani az EU a migránsok számára, melynek keretében jogaikról és kötelességeikről tájékoztatják őket.
Jean Asselborn azt is közölte, hogy a Tanács decemberben megbeszélést tervez a Schengeni Övezet jövőjéről és néhány tagország Európán belüli határainak ideiglenes visszaállításáról.
Ditrisz Avramopulosz, az unió migrációügyi biztosa a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a görög és az olasz  regisztrációs pontok működnek, és igaz, hogy újabb állomások állnak munkába november végéig, de ideje elkezdeni a menekültek tagállamok közötti elosztását.
Az EU külső határainak védelme közös feladat, ezért az év végéig az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex megerősíti jelenlétét a görög partoknál, ahol Törökország felől jelenleg naponta tízezrével érkeznek menekültek az unió területére - mondta a biztos, kiemelve, hogy a tagországok egyedül nem fogják tudni megoldani a válságot, csak összehangolt, közös politika mentén, szolidáris alapon.

Németországnak vezető szerepet kell vállalnia, hogy minden eddiginél szorosabbá váljék a transzatlanti közösség szövetsége, és hogy meg lehessen védeni az EU külső határait, de nem a menekültek, hanem az "exodust" okozó és kihasználni próbáló erők ellen, illetve a belső határellenőrzés nélküli schengeni rendszer megóvása érdekében. Németország vezetésére azért is szükség van, mert a migrációs válság révén fölerősödő radikális populizmus veszélybe sodorja az EU "lényegét, a liberális demokráciát" - mondta Tusk.

Soros ellenzi a kötelező kvótákat 
A migrációs válság a világ "legsürgetőbb" problémája, amelyet leghatékonyabban vándorlás helyett a Szíriával szomszédos országokban lehetne kezelni,  és ebben Európának együtt kell működnie Törökországgal és a Szíriával szomszédos többi országgal - jelentette ki a hétvégén Isztambulban néhány újságíró előtt Soros György milliárdos befektető a The Wall Street Journal blogjának beszámolója szerint.
A magyar származású amerikai üzletember - aki egyik legfőbb szószólója a menekültek befogadásának - elmondta, hogy ellenzi a kötelezően előíró kvótákat, de arról is szólt, hogy az álláspontja a menekültválság kérdésében ellentétes Orbán Viktoréval.
Soros szerint a migránsválsággal kapcsolatban pánik lett úrrá a menedékkérőkön, a közvéleményen és a kormányokon is. Noha megítélése szerint vannak "fontos konstruktív erők", a pánik a szorongatottság és a zavarodottság érzetét kelti, ami nagyon káros.
Rámutatott: a legtöbb migráns útja Törökországon keresztül vezet, ezért szükség van az együttműködésre Ankarával, amire megítélése szerint Európa és különösen Angela Merkel német kancellár hajlandó.
Kifejtette, hogy az áldozatoknak hatalmas károkat okozó, rendezetlen vándorlásnál olcsóbb és hatékonyabb lenne, ha "a menekülteket ott várakoztatnák, ahol vannak", erről pedig Európának Törökországgal, valamint Libanonnal és Jordániával is meg kellene állapodnia.  Megítélése szerint a kétmillió menedékkérőt befogadó Törökországot a múltban fizetettnél nagyobb összeggel, évente és személyenként 5 ezer euróval kellene kompenzálni, méghozzá azért, mert a megnövelt összegnek magában kell foglalnia a gyerekek oktatását, "felkészítésüket a jövőre, amikor Európában végre elfogadják őket". S hasonló megállapodások kellenének más frontvonalbeli országokkal, Libanonnal és Jordániával is.
Mint mondta, becslések szerint mindennek a költsége meghaladja az évi 10 milliárd eurót, amit hivatalosan nem fogadnak el Európában, mert nem tudják, hogy honnan fognak ennyi pénzt előteremteni.
Soros megítélése szerint Európának "reális módon nehéz lenne több mint egymillió migránst felszívnia, mert azt csak önkéntes alapon lehet megtenni". Hangsúlyozta, hogy ellenzi a kötelező kvótákat. "Ezek nem működnek, ellentétesek az Európai Unió jogi keretével és a menekültekről szóló nemzetközi egyezménnyel" - mondta. Ugyanakkor utalt rá, hogy sok uniós ország nem hajlandó az önkéntes befogadásra.
Soros György elismerte, hogy az általa és a Nyitott Társadalom Alapítvány által képviselt nézetek nem általánosan elfogadottak, de hozzáfűzte: "kiállunk az elveink mellett". "Aktív szerepet vállalunk mindenütt, különösen szülőhazámban, Magyarországon, ahol álláspontunk közvetlenül ellentétes azzal, amit a jelenlegi miniszterelnök, Orbán Viktor képvisel, aki jelenleg támadja a nézeteimet" - fogalmazott.
A kérdésre, hogy a migránsügyi együttműködéséért cserébe az EU-nak szemet kellene-e hunynia az alapvető emberi jogok törökországi hanyatlása miatt, Soros kijelentette, hogy alapítványa nagyon kritikus ebben a kérdésben az ankarai kormánnyal szemben. Úgy vélekedett, hogy ha Brüsszel és Ankara között megbékélés és szorosabb együttműködés jön létre, valamint újraépül a kölcsönös bizalom - amire szerinte szüksége van a vízummentes utazást szorgalmazó Törökországnak - akkor az ankarai kormány ennek érdekében javítani fog az emberi jogok ügyében képviselt politikáján.