Külföld

Tüntetők gyújtották fel a kormánypártok két irodáját Kurdisztánban

Mintegy háromezren vonultak utcára Szulejmáníjában, több politikai szervezet képviseletét is megrongálták

A kurd félautonóm területek kormányának lemondását követelő tüntetők felgyújtották a kormányzó pártok két irodáját az észak-iraki Kurdisztánban - jelentették helyi hírforrások hétfőn. 

A kormányzó Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) irodáját Szulejmáníja város közelében lobbantották lángra a tüntetők. Helyi beszámolók szerint a KDP koalíciós partnerének, a Kurdisztán Hazafias Szövetségnek (PUK) egyik irodáját is felgyújtották. A hírt közlő Reuters hírügynökség nem pontosította, hogy hol támadták meg a PUK irodáját.
Az iraki állami televízió közlése szerint nemcsak e két kurd párt, hanem több kisebb politikai tömörülés irodáit is lángba borították az elégedetlenkedők. 
A Reuters tudósítása szerint mintegy 3000 tüntető gyűlt össze Szulejmáníjában, hogy tiltakozzanak a félautonóm térség több éve tartó megszorító politikája, valamint az állami szektorban dolgozók elmaradt fizetései miatt. Tanárok, orvosok, és más köztisztviselők követelték fizetésüket a kurd kormánytól, egyes tiltakozók azt állították, hogy három éve nem kaptak bért. 
A 2003-as amerikai inváziót követő egy évtizedben az olajban gazdag Iraki Kurdisztán elszigetelte magát az ország és a térség forrongó részeitől, és viszonylagos jólétben élt az iraki olajexportból származó bevételeknek köszönhetően. A kurd térségen keresztül Törökországba exportált olajból származó bevételekből Erbíl részesedést kapott az iraki központi kormánytól. 
Bagdad azonban 2014 elején megvonta pénzügyi támogatását a kurd térségtől, miután az Törökországba vezető saját olajvezetéket épített, és a központi kormánytól függetlenül kezdett el olajt kivinni a szomszédos országba. A kurd kormány ezért hozott megszorító intézkedéseket, amelyeket a hétfői tüntetések alapján a mai napig nem vontak vissza. 
Kurdisztán helyzetét Irakban tovább bonyolította az is, hogy szeptember 25-én Bagdad tiltakozása ellenére függetlenségi népszavazást rendeztek a kurd térségben, amelyen a résztvevők 92 százaléka támogatta Kurdisztán és más, kurdok lakta területek függetlenné válását. Az iraki központi kormány azonban - Iránnal és Törökországgal karöltve - gazdasági és jogi megtorló lépésekkel válaszolt, majd Haider al-Abádi iraki kormányfő parancsára az iraki erők - élükön síita milíciákkal - október közepén néhány nap alatt visszafoglalták az Iszlám Állam terrorszervezet elleni háborúban kurd ellenőrzés alá került vitatott területeket, köztük az olajban gazdag Kirkuk tartományt. A műveletek javarészt akadálytalanul zajlottak le, a kurd fegyveres erők (pesmerga) több helyen harc nélkül feladták állásaikat, azonban halálos áldozatokkal járó szórványos összecsapásokra így is sor került kurd harcosok és az iraki kormányerők között.