Külföld
Tüntetésre tüntetéssel válaszoltak Iránban
Az elmúlt napok kormányellenes megmozdulásaira válaszul több tízezren vonultak fel a kormány mellett Teheránban és más iráni városokban
A tiltakozás hamar politikai színezetet kapott, több mint ötven városban, köztük Teheránban is tüntettek a kormány ellen, az összecsapásokban 21 ember vesztette életét, több száz tüntetőt pedig letartóztattak, az ő sorsuk bizonytalan – amennyiben elítélik őket, a Forradalmi Gárda parancsnoka szerint akár halálbüntetésre is számíthatnak.
„Halál a diktátorra!”
A tüntetők eredetileg Róháni iráni elnök gazdasági reformjának kudarca miatt vonultak utcára, többek között a magas munkanélküliség és a magas árak miatt tiltakoztak, de a tüntetők csakhamar „halál a diktátorra!” jelszóval Hamenei ajatollah ellen kezdtek tiltakozni, többen pedig a monarchia visszaállítását követelték.
„Halál Amerikára, halál Szaúd-Arábiára, halál Izraelre!”
A Politico című lap felmérése szerint az iráni tüntetések lehetőséget teremthetnek arra, hogy Donald Trump amerikai elnök felmondja a többhatalmi atomalkut Iránnal.
Az amerikai lap által megszólaltatott szakértők és elemzők Trump elnököt támogató tábora szerint az elnök kihasználhatja a teheráni vezetés "gyönge pillanatait", a Trumppal szemben kritikus szakértők viszont arra figyelmeztetnek, hogy az atomalku esetleges felmondása éppen hogy a teheráni vallási vezetés kezére játszhat.
A lap elemzése kiemeli, hogy az elnök és a kormányzat tisztségviselői eddig "retorikai támogatást" nyújtottak a teheráni tüntetőknek, továbbá közleményekben és Twitter-bejegyzésekben bírálták az iráni kormányzatot. A Politico információi szerint a Trump-adminisztráció fontolgatja azt is, hogy milyen további lépéseket tegyen, élhet akár célzott szankciókkal is.
Richard Goldberg, a szenátus egyik volt republikánus szakértője szerint Donald Trump "nem lesz hajlandó lemondani a szankciókról, miközben az emberek az utcán protestálnak". Andrew Bowen, a republikánusokhoz közel álló American Enterprise Institute elemzője úgy vélte: a kormányzat úgy kalkulál, hogy kihasználja a pillanatot, nem mond le a szankciókról, és további nyomást gyakorol a már amúgy is komoly gazdasági gondokkal küszködő teheráni vezetésre. Bowen szerint ez lehetőséget ad az atomalku feltételeinek esetleges újratárgyalására.
A térség más szakértői és volt amerikai kormányzati tisztségviselők viszont vitatják ezt a megközelítést, azzal érvelve, hogy az atomalku felmondása "a keményvonalas iszlamista vezetőknek nyújtana mentőkötelet". Dennis Ross közel-keleti kérdésekkel foglalkozó szakértő például, aki korábban három, demokrata párti és republikánus amerikai elnöknek is tanácsadója volt, egyáltalán nem mondaná fel az Iránnal kötött atommegállapodást, ez ugyanis szerinte elvonná a figyelmet magáról Iránról, és az amerikai lépést helyezné előtérbe, miközben Washingtonnak arra kellene változatlanul ráirányítania a figyelmet, hogy mi zajlik Iránban.