Túl sokba kerül Kijevnek a háború

„Hétfőn újabb kísérletet teszünk arra, hogy eltakarítsuk a békét nehezítő akadályokat” – közölte Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter, miután egyeztetett francia, orosz és ukrán kollégájával. A telefonkonferenciára pénteken került sor, a tényleges találkozóra Berlinben pedig a hét első napján. Steinmeier szerint az ukrajnai válságkezelés folytatásához csak a minszki megállapodás lehet az iránytű, a kijevi kormány és a szakadárok egyezségének végrehajtásáig azonban „hosszú és nehéz út” vezet.
A berlini tanácskozáson várhatóan azt a német–francia–orosz–ukrán csúcstalálkozót készítik elő, amelyre Petro Porosenko tett javaslatot.

Natalja Jareszko ukrán pénzügyminiszter eközben a német Handels-blattnak arról beszélt, hogy Ukrajnának naponta ötmillió eurós (1,6 milliárd forint) terhet jelentenek a „háborús költségek”, s ez csak a katonai műveletek közvetlen költsége. Azzal kapcsolatban, hogy szakértők szerint Ukrajna az idén fizetésképtelenné válhat, ha nem kap további 15 milliárd dollár támogatást a nemzetközi közösségtől, azt mondta, hogy ez a Nemzetközi Valutaalap (IMF) becslése. A kelet-ukrajnai helyzet humanitárius katasztrófával fenyeget, a lakosság ugyanis nehezen jut élelemhez és gyógyszerekhez – tájékoztatta az Amnesty International (AI) emberi jogi szervezet a Reuterst. Az AI európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese, Denis Krivosheev úgy fogalmazott: „Túl korai lehet humanitárius katasztrófának nevezni a helyzetet, de kétségkívül afelé tart.” Mint hozzátette: az idősek, a nyugdíjasok a legveszélyeztetettebbek. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) is aggodalmának adott hangot, rámutatva, hogy nagyon veszélyes döntés volt Kijev részéről a társadalmi juttatások és nyugdíjak kifizetésének áthelyezése a kormány által ellenőrzött területekre. Az UNHCR szóvivője, William Spindler rámutatott: nem mindenki képes elhagyni az otthonát Délkelet-Ukrajnában, a legvédtelenebbeket hagyják ezzel magukra. A világszervezet legfrissebb adatai szerint mintegy egymillió embernek kellett elhagynia az otthonát az országban.

Denis Krivosheev arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország és más államok által Délkelet-Ukrajnába szánt segélyeket gyakran Kijev-párti magánhadseregek, önkéntes milíciák szerzik meg, és megakadályozzák, hogy azok eljussanak a rászorulókhoz. „Az embertelen körülmények szándékos megteremtése, az éhezés hadviselésként való használata háborús bűn” – hangsúlyozta Krivosheev.
Az UNICEF szerint Ukrajnában 1,7 millió gyereket érint valamilyen módon a válság, s legalább 130 ezren kényszerültek az otthonuk elhagyására. Donyeck megyében legalább százötven iskolát bezártak, ötvenezer gyerek nem folytatta a tanulást szeptemberben, mert az iskoláját lerombolták vagy biztonsági okokból bezárták. A WHO is felhívta a figyelmet a kritikus egészségügyi helyzetre, s legfrissebb jelentése szerint a térségben nincs elég orvos, gyógyszer és élelem, vannak betegek, akikkel az éhezés vagy a hideg végez.