Külföld

Trump visszavonta a a G7-csúcs zárónyilatkozatának támogatását

Az amerikai elnök azért döntött így, mert szerinte Justin Trudeau hamis állításokat közölt a találkozót követő sajtótájékoztatón - Németország és Franciaország kitart a dokumentum mellett

Donald Trump amerikai elnök visszavonta a G7-csúcs résztvevőinek közös zárónyilatkozatának támogatását, amit Justin Trudeau kanadai kormányfő "hamis állításaival" indokolt. 

trump
"Legyünk komolyak és méltóak az országainkhoz. Mi elköteleződtünk és ehhez tartjuk magunkat" - hangsúlyozta a francia elnöki hivatal közleménye, amely szerint "Franciaország és Európa kitart a záródokumentum támogatása mellett, ahogy azt reméljük, hogy valamennyi aláíró is ezt teszi". 

Demokrata politikusok bírálták az amerikai elnök megnyilvánulását

Az amerikai államfő megnyilvánulását két magas rangú demokrata politikus is bírálattal illette. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok frakciójának vezetője a Twitteren azt írta: "Putyin diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját, vagy AMERIKA diplomáciai és nemzetbiztonsági stratégiáját hajtjuk most végre? Az utóbbi napok után nehéz megmondani".

Nancy Pelosi, a képviselőházi frakció vezetője hasonlóan a Twitteren bírálta Trumpot. A kínai ZTE elektronikai vállalatra utalva kijelentette: "A hét azzal indult, hogy az elnök az Egyesült Államokra nemzetbiztonsági tényezőt jelentő kínai céget erősített meg. Azzal zárult, hogy az elnök védelmébe vette Oroszországot és elidegenítette szövetségeseinket a G7-csúcson". 

Washington áprilisban tiltotta meg amerikai vállalatoknak, hogy alkatrészeket szállítsanak és szolgáltatásokat nyújtsanak a kínai távközlési konszernnek, mert az nem teljesítette az Irán és Észak-Korea ellen elrendelt szankciók megsértése miatt még 2017 márciusában kötött megállapodás egyes feltételeit. A hét évre szóló tilalom, amelynek elrendelése után pár nappal már alapvető tevékenységeinek beszüntetésére kényszerült a ZTE, veszélybe sodorta a vállalat fennmaradását. Az Egyesült Államok csütörtökön mégis megállapodott a ZTE Corp. kínai mobil távközlési konszernnel az amerikai alkatrészek beszerzését tiltó rendelkezés visszavonásának feltételeiről.

Trump a G7-en pedig azt javasolta, hogy Oroszországnak is részt kellene vennie a csúcstalálkozón, amit az európai tagok elutasítottak. 

A G7-csoportnak az Egyesült Államok, Kanada, Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Olaszország és Japán a tagja, a csoportban az Európai Unió is képviselteti magát. A csoport Oroszországgal kibővítve egy ideig G8 formátumban is ülésezett, de Oroszországot 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra.

A demokrácia védelméről és más országok befolyása elleni fellépésről határoztak a zárónyilatkozatban

Demokratikus társadalmaik védelméről és más országok befolyása elleni fellépésről határoztak a G7-csoport vezetői szombati közös zárónyilatkozatukban. A  dokumentumban kijelentették, hogy konkrét lépéseket tesznek a hét ország demokratikus társadalmait, intézményeit, választási folyamatát, szuverenitását és biztonságát aláásni próbáló külföldi entitások ellen.

Larry Kudlow és Peter Navarro is támadta a kanadai kormányfőt
Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági bizottságának igazgatója és Peter Navarro, a Fehér Ház kereskedelmi főtanácsadója élesen bírálta Justin Trudeau kanadai miniszterelnököt a csúcsértekezleten kifejtett álláspontja miatt. Larry Kudlow a CNN hírtelevíziónak adott interjújában így fogalmazott Trudeauról: "valójában hátba döfött bennünket". Peter Navarro pedig a Fox televízióban arról beszélt, hogy a kanadai politikusnak "külön helye van a pokolban".
Kudlow az interjúban többször is "árulással" vádolta meg Trudeaut, aki az amerikai elnökkel történt megbeszélése után sajtóértekezletet tartott és közölte, hogy "sértőnek találja" az amerikai vámtarifákat, amelyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. A kanadai kormányfő fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben. "A kanadaiak udvarias és méltányos emberek, de nem hagyjuk, hogy erőszakoskodjanak velünk" - fogalmazott.
Kudlow, "sekélyes játéknak" nevezve a sajtóértekezletet, elmondta: jelen volt Trump és Trudeau kétoldalú megbeszélésein, amelyeken a két politikus "nagyon jól megértette" egymást. "Nagyon közel álltunk ahhoz, hogy megállapodást kössünk az észak-amerikai szabadkereskedelmi megállapodásról, de aztán távoztunk és ekkor Trudeau előhúzta ezt a belföldi használatra szánt sekélyes politikai attrakciót" - fogalmazott a gazdasági főtanácsadó. Hozzátette: személy szerint kedveli Trudeaut, de szerinte a kanadai politikus a Trump elleni támadással "megpróbált politikai jópontokat szerezni" magának. "Trudeau hibázott. Vissza kell vonnia kijelentéseit" - szögezte le Larry Kudlow.
Peter Navarro kereskedelmi főtanácsadó még élesebben fogalmazott, amikor a Fox televízióban azt mondta: "külön helye van a pokolban bármely politikusnak, aki rosszhiszeműen folytat diplomáciai megbeszéléseket Donald J. Trumppal, majd távoztában megpróbálja hátba támadni őt".
A műsorvezető, Chris Wallace kérdésére, hogy vajon Donald Trump elnök osztja-e ezt a véleményt, Navarro azzal válaszolt: az elnöki repülőgépen ez volt a benyomás. A kereskedelmi főtanácsadó hozzátette: "valamennyi barátomnak Kanadában azt üzenem, hogy a modern kanadai történelemben ez volt az egyik legrosszabb politikai melléfogás egy kanadai vezető részéről". Majd leszögezte: a G7-es csúcs zárónyilatkozatának szövegtervezete "szocialista dokumentum" volt. 

A zárónyilatkozat e része vélhetően burkoltan arra utal, hogy Oroszország a gyanú szerint beavatkozott az Egyesült Államok elnökválasztásába, Nagy-Britanniának az EU-tagságáról szóló referendumba, illetve a francia és német választásokba álhírek terjesztésével és kibertámadásokkal. Moszkva tagadja a vádakat.

A G7-csoport tagjai továbbá kijelentették: készek fokozni az Oroszország ellen hozott gazdasági büntetőintézkedéseket, melyeket csak abban az esetben vonnak vissza, ha Moszkva teljesíti az ukrajnai konfliktus politikai megoldásának elősegítését célzó minszki megállapodásba foglalt kötelezettségeit. Ugyanakkor közölték azt is, hogy folytatják az együttműködést Moszkvával a globális és regionális konfliktusok rendezésének érdekében.

A vezetők megállapodtak arról is, hogy folyamatosan felügyelik az iráni atomprogramot, hogy szavatolják annak békés jellegét. Emellett felszólították Iránt, hogy tartózkodjon a ballisztikus rakétaprogramjával járó tesztkilövésektől, és sürgették Teheránt, hogy játsszon központi szerepet a terrorizmus elleni harcban és a térségét sújtó konfliktusok békés rendezésében.

Emellett elítélték a terrorizmus minden nemű támogatását, és az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni harc folytatását irányozták elő Szíriában. Egyúttal elítélték a közel-keleti országban történt vegyi fegyveres támadásokat

A csúcstalálkozó résztvevői nyugtalanítónak találták a Dél-kínai-tengeren tapasztalható helyzetet, és megállapodtak arról, hogy határozottan fellépnek minden egyoldalú tevékenységgel szemben, amely fokozza a feszültséget és árt a stabilitásnak a térségben.

A G7-vezetők Donald Trump amerikai elnököt leszámítva kijelentették, hogy elkötelezettek a klímaváltozás elleni harcban. Az Egyesült Államok a zárónyilatkozat egy másik pontjában közölte, hogy támogatja a nyitott, változatos, átlátható és biztonságos globális piacot az energetika minden tekintetében, és fokozza erőfeszítéseit a kollektív energetikai biztonság szavatolásának érdekében.     

Megerősítették, hogy ragaszkodnak a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) fenntartásához, a szabályokon alapuló nemzetközi kereskedelmi rendszerhez,  és folytatják az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy folyamatosan csökkentsék a vámokat és a kereskedelmi korlátokat.

Kanada és a többi G7-es ország 2,9 milliárd dollárt ajánlott fel a nők oktatására válság sújtotta országokban

Kanada és a G7-es csoport többi tagja a Világbankkal együtt 2,9 milliárd dollárt (majdnem 800 milliárd forintot) ajánlott fel a világ válság sújtotta országaiban a nők oktatására - jelentette be szombaton a kanadai kormány. Ottawa közölte: a felajánlott összeg a legnagyobb oktatási befektetés a válságok és konfliktusok sújtotta országokban élő nők számára. A pénz az oktatási és tanulmányi lehetőségekhez történő egyenlő hozzáférést hivatott szolgálni szerte a világon.  A felajánlott tőke több mint 8 millió gyermeknek és tizenévesnek biztosítana lehetőségeket. 

A legtöbb pénzt Nagy-Britannia  (250 millió dollárt), Kanada (310 millió dollárt) és a Világbank (2 milliárd dollárt) ajánlotta fel. Kanada az összeget 3 éven át folyósítja, a Világbank pedig 5 éve át. Az ENSZ Gyermekalapja (UNICEF) adatai szerint mintegy 75 millió gyermek - többségükben lány - nem részesül oktatásban a világ 35 konfliktus sújtotta országában.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom