Trump hivatalba lépése óta megszűntek a magyar demokráciával kapcsolatos amerikai bírálatok

A magyar diplomácia vezetője azután nyilatkozott az AP-nek, hogy az amerikai fővárosban szerdán részt vett egy terrorellenes nemzetközi konferencián, amelyen összesen 66 ország külügyminisztere és két nemzetközi szervezet képviselője volt jelen. Az egynapos tanácskozáson az Iszlám Állam dzsihadista szervezet és általában a terrorizmus elleni további lépéseket vitatták meg.

Szijjártó Péter az interjúban sajnálatosnak nevezte, hogy az előző amerikai elnök, Barack Obama vezetése alatt "nagyon rosszak" voltak az amerikai-magyar politikai kapcsolatok. Hozzátette: miközben amerikai diplomaták eddig rendszeresen kirohantak Magyarország kormánya ellen a sajtószabadság korlátozásával, valamint a bírói és választói függetlenség csökkentésével kapcsolatos állítások miatt, a helyzet javult azóta, hogy Trump világossá tette, az amerikai külpolitika középpontjában többé nem a "demokrácia exportja" áll.

"Izgatottan várjuk a közös munkát" - hangsúlyozta a magyar külügyminiszter, felidézve az amerikai hivatali kollégájával, Rex Tillersonnal általa folytatott, valamint a Donald Trump és Orbán Viktor miniszterelnök között tavaly novemberben lezajlott pozitív hangvételű telefonbeszélgetéseket. 

Szijjártó Péter a szerdai terrorellenes konferenciáról szólva beszélt arról is, hogy Magyarországot lelkesíti a Trump által felvázolt stratégia, amelynek célja "nem csupán az Iszlám Állam elleni küzdelem, hanem az Iszlám Állam teljes felszámolása". Elmondta, hogy Magyarország további 50 katona Irakba küldésével fogja támogatni ezt a törekvést, 200 főre emelve ezzel ottani kontingensének létszámát. 

A külügyminiszter azt is megemlítette, hogy a magyar kormány fontolóra veszi annak a jelenleg érvényben lévő, 10 éves tervnek a felgyorsítását, amely a katonai kiadásoknak a bruttó hazai termék (GDP) két százalékára növelését irányozza elő a NATO - Trump által is központi jelentőségűnek tartott - követelményének megfelelően.

"Teljesen egyetértünk az elnökükkel abban, hogy Európának többet kell tennie" - szögezte le a védelmi hozzájárulásokkal kapcsolatban Szijjártó Péter. "Teljes mértékben eleget fogunk tenni az elvárásoknak, amelyek jogosak" - tette hozzá.

Szijjártó Péter egyúttal megerősítette abbéli reményét, hogy az amerikai elnök által szorgalmazott változások - köztük a Krím 2014-es elcsatolása miatt Oroszország ellen hozott amerikai és európai uniós gazdasági szankciók némelyikének esetleges feloldása - előnyösek lesznek Magyarország számára. 

"A szankciók hatásainak nyitott, érzelmektől mentes, de racionális megvitatását és kiértékelését szorgalmazzuk" - jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, hogy Magyarország az utóbbi három évben 6,5 milliárd dolláros (több mint 1800 milliárd forintos) exportveszteséget könyvelt el az oroszellenes büntetőintézkedések miatt. Szijjártó Péter ugyanakkor megismételte a kormánynak azt az álláspontját, hogy Magyarország nem fogja megtörni az európai egységet abban az esetben, ha rajta kívül nincs más olyan uniós tagállam, amely a szankciók végét és a Moszkvával fűződő gazdasági kapcsolatok helyreállítását szeretné.

Az Európai Uniót az olyan képmutató és hazug brüsszeli bürokratáktól kell megvédeni, mint az Európai Bizottság (EB) alelnöke - reagált a külgazdasági és külügyminiszter Frans Timmermans kijelentésére csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A brüsszeli testület első alelnöke egy csütörtökön megjelent német lapinterjúban azt mondta: az Európai Bizottságnak nagyobb támogatásra van szüksége az uniós tagállamok részéről az európai alapértékek védelméhez Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Szijjártó Péter bicskanyitogatónak nevezte, hogy miközben az Európai Unióban újabb terrortámadást követtek el, a bevándorlási válságra pedig még mindig nincs válasza a közösségnek, amelynek versenyképessége "napról napra veszik el", az Európai Bizottság alelnökének mondanivalója mindössze a "Magyarországgal és Lengyelországgal szembeni lázítás".

A miniszter hangsúlyozta: az Európai Unió elképesztő válsághelyzetekbe lavírozta magát, hiszen soha ilyen súlyos terrorfenyegetettséggel nem kellett még szembenéznie, mint most.

Hozzátette: a világ ötödik legjelentősebb gazdasága úgy döntött, hogy elhagyja az Európai Uniót, a bevándorlási válsággal szemben pedig képtelen a közösség közös válaszokat találni, és képtelen arra, hogy megvédje saját magát.

Brüsszel kizárólag arra volt alkalmas az elmúlt években, hogy ezeket a problémákat súlyosbítsa - mondta.

Szerinte az Európai Bizottság kudarcot vallott a válságkezelés során, és úgy vélte: a testület alelnökének ilyenkor a "Magyarország és Lengyelország elleni lázítás" helyett inkább arról kellene beszélnie, hogy nem sikerült válaszokat adnia az Európai Bizottságnak az általa felsorolt súlyos kérdésekre.

Szijjártó Péter azt mondta, világos, hogy Frans Timmermanst frusztrálja, hogy az Európai Bizottsággal ellentétben Magyarország sikeres választ adott a bevándorlási válságra. Hozzátette, ezért is támadja az alelnök folyamatosan Magyarországot.

"Akárki akárhogyan is támad minket, akárki akárhogyan lázít is miellenünk, legyen az akár az Európai Bizottság alelnöke is, Magyarország kormánya senkinek nem fogja megengedni a jövőben sem, hogy illegálisan Magyarország területére lépjen" - szögezte le a miniszter. Hozzáfűzte: Magyarországra azonosítatlanul, átvizsgálás nélkül nem jöhet be senki, ezt el kell fogadnia az Európai Bizottságnak és annak alelnökének is.

Arról is beszélt, a brüsszeli intézmények az elmúlt időszakban azt a politikát favorizálták, hogy százezerszámra jöjjenek be Európába az emberek mindenféle azonosítás vagy átvizsgálás nélkül. Közölte, ennek a politikának a következményeit láthattuk az elmúlt időszakban, de Magyarország ebből nem kér.

Számunkra továbbra is a magyar emberek biztonságának garantálása az első számú feladat, mindegy, mit mondanak a brüsszeli bürokraták vagy az EB alelnöke - tette hozzá.

Szijjártó Péter sajtótájékoztatóján megismételte a kormány szerdai nyilatkozatát, és részvétét fejezte ki a londoni terrortámadásban meghaltak családtagjainak, a sérülteknek pedig gyors felépülést kívánt. Hozzátette: az érintett hatóságoknak azt kívánja, hogy a lehető leggyorsabban derítsék fel a hátterét ennek a terrorcselekménynek. Megjegyezte: az Iszlám Állam már vállalta a felelősséget a történtekért.

A brit parlamentnél szerdán elkövetett merényletben a támadóval együtt négy ember vesztette életét, míg további 40-en megsebesültek.

Arra a kérdésre, hogy Ausztriában felmerült az országban dolgozó külföldiek családi támogatásának csökkentése, Szijjártó Péter azt mondta: elemezni fogják a javaslatot, de semmilyen olyan szabályozást nem fogadnak el, amely diszkriminálná azokat a magyarokat, akik az Európai Unió területén belül vállalnak munkát.

"Mi nem vagyunk másodosztályú európai polgárok, hogy minket diszkriminálni lehessen" - fogalmazott.