Trump aláírja az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciókról szóló törvényt

A közlemény nem szól arról, hogy Trump mikor látja el kézjegyével a képviselőház és a szenátus által is elsöprő többséggel megszavazott törvénycsomagot.  A kongresszus döntését elemzők Donald Trump vereségeként értékelik, hiszen a törvény a kirótt szankciók mellett egyúttal korlátozza az elnök hatalmát. Donald Trumpnak ugyanis minden olyan kérdésben, amely jelentősen befolyásolja az amerikai politikát, jelentést kell írnia a kongresszusnak és a törvényhozóknak jóvá kell hagyniuk döntését. Így például Trump nem oldhatja fel önhatalmúlag az Oroszország elleni szankciókat.  

A törvénycsomagot mindkét párt elsöprő arányban támogatta, és ez jelzi mind a republikánus, mind a demokrata párti törvényhozók mély aggodalmát Oroszországnak a tavalyi amerikai választási folyamatba történt beavatkozása miatt.

A beavatkozást Moszkva és Vlagyimir Putyin orosz elnök is többször cáfolta.     A száztagú szenátus 98:2 arányban szavazta meg a törvénycsomagot csütörtökön, két nappal azután, hogy a képviselőházban 419:3 arányban fogadták el a szankciókat, amelyek Oroszország mellett Iránt és Észak-Koreát is sújtják. 

Oroszország pénteken válaszlépéseket jelentett be, nem sokkal azután, hogy Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon beszélt egymással.

Irán folytatja ballisztikus rakétaprogramját és elítéli az ellene hozott újabb amerikai büntetőintézkedéseket - közölte szombaton a teheráni külügyminisztérium szóvivője.

Bahram Kászemi az állami televízióban kijelentette: "Minden erőnkkel folytatjuk a ballisztikus (rakéta)programunkat". Bírálta egyben az iráni rakétaprogramhoz kapcsolható újabb amerikai szankciókat. Mint mondta: "Elítéljük és elfogadhatatlannak tartjuk az Egyesült Államok akcióját".

Kászemi szombaton hangoztatta: "Katonai síkon és a ballisztikus rakéták terén politikánk nagyon világos, összefügg belpolitikákkal. Más országoknak nincs joguk ebbe beavatkozni és felemlegetni, ez utóbbira mi bizonyosan nem adunk felhatalmazást". Az újabb amerikai szankciókkal kapcsolatban kifejtette, hogy azok ugyan nincsenek összefüggésben a 2015 júliusában az Irán és a nemzetközi közösség között létrejött atomalkuval, ugyanakkor az a céljuk, hogy gyengítsék azt. Hozzátette: Irán fenntartja magának a jogot, hogy válaszul az amerikai lépésekre megtorló intézkedéseket hozzon.

Újabb incidens történt az amerikai haditengerészet és iráni hajók között a Perzsa(Arab)-öbölben azután, hogy kedden az amerikai haditengerészet egyik járőregysége figyelmeztető lövést adott le egy iráni hajóra, miután alig 140 méterre megközelítették egymást.

Az IRNA teheráni hírügynökség beszámolója szerint a Nimitz amerikai repülőgép-hordozó péntek délután figyelmeztető lövést adott le iráni hajókra. A Nimitz a kíséretében lévő hajókkal együtt péntek délután egy iráni part menti olajplatform közelébe került, majd a repülőgép-hordozó egyik helikoptere körözni kezdett az iráni Forradalmi Gárda rakétákkal felszerelt hajói felett. Később az amerikai egység elhagyta a körzetet.

Az elmúlt hónapokban megszaporodtak az ilyen jellegű incidensek az amerikai és az iráni hajók között. Januárban a Mahan nevű amerikai romboló három figyelmeztető lövést, egy amerikai helikopter pedig figyelmeztető füstjelzést adott le az iráni Forradalmi Gárda egyik hajójára, amely túl közel került az amerikai egységhez.