Külföld
Trócsányi László: Az októberi referendum nem az uniós tagságról, hanem a migráció kezeléséről szól
Szlovén hivatali kollégájával találkozott az igazságügyi miniszter Lendván
Trócsányi László a Goran Klemencic szlovén igazságügyi miniszterrel lezajlott találkozója utáni sajtótájékoztatón elmondta: a migráció kezelésével kapcsolatban mindkét országnak felelőssége van a schengeni szabályok betartásában is. "Megoldásokat keresünk, de ehhez időre van szükség, bizalomra és egymás tapasztalatainak a megismerésére" - fogalmazott a magyar miniszter.
Közölte: az októberi magyarországi népszavazás "nem az európai uniós tagságunkról szól, hanem egy olyan kérdésről, ami a migrációt illeti".
A muravidéki magyarság központjában tartott tárgyalás kapcsán Trócsányi László barátjának nevezte szlovén kollégáját, akivel nagyon tartalmas megbeszélést folytatott.
Magyarország számára rendkívül fontos a regionális együttműködés, a szomszédos országokkal való jó kapcsolat, "Közép-Európa hangjának hallatása" - tette hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy 2004 óta tagja Magyarország és Szlovénia is az Európai Uniónak, és ezzel kapcsolatban áttekintették, hogy az EU "mennyiben tudott segítséget nyújtani és mi mivel tudtunk hozzájárulni az európai egységhez". Természetesnek nevezte, hogy "egyes kérdésekben vannak viták", és ezek között említette a migrációs válságot, az Európai Unió ezzel kapcsolatos intézkedéseit, és tájékoztatta szlovén kollégáját az Európai Unió Bírósága előtt Magyarország által indított kvótaperről.
Trócsányi László kikérte tárgyalópartnerétől Szlovénia álláspontját az európai szabadalmi egyezménnyel, valamint az európai ügyészséggel kapcsolatban is, mondván, azok kapcsán "még sok vita lesz".
A tárgyalásokon a kisebbségek kérdéséről is szót ejtettek, amelynek kapcsán Trócsányi László elismeréssel szólt Szlovénia alkotmányáról és fontosabb jogszabályairól, illetve örömét fejezte ki, hogy új általános törvény készül a nemzetiségi kisebbségekkel kapcsolatban. Mindehhez hozzátette: Magyarország is mindent megtesz azért, hogy a szlovén közösség otthon érezze magát, és az anyaországgal a legszélesebb körű kapcsolatot tarthassa.
Ljubljana és Budapest álláspontjai nem mindenben egyeznek
Goran Klemencic a sajtótájékoztatón azt mondta: "politikai és jogi álláspontunk nem mindenben egyezik", de megpróbálunk közelíteni egymáshoz, és "érvekkel megindokolva, baráti légkörben próbálunk választ adni" a vitás kérdésekre.
"Kölcsönösen megbízunk egymásban, ami a mai időkben kulcsfontosságú" - jelezte.
A Szlovéniában élő magyar nemzeti közösséget érintően megerősítette: Szlovénia elkötelezett abban, hogy a magyar nemzeti kisebbség jogai minden területen érvényesüljenek.
A kormány és a magyar nemzetiség parlamenti képviselője, Göncz László mindebben konstruktívan együttműködik - tette hozzá Goran Klemencic, kiegészítve ezt azzal, hogy a két nemzeti kisebbség, a magyar és az olasz közösség jogait rögzítő új törvény tárgyalása már zárófejezetéhez érkezett.
A két ország igazságügyi minisztereinek szlovéniai találkozóján elhangzott: a kétoldalú megbeszéléseket jövőre Budapesten folytatják. Ezen felül jövőre Hévíz ad otthon az osztrák, a szlovén és a magyar igazságügyi miniszter kétévente sorra kerülő találkozójának a Pannon Jogász Napok keretében, és ennek témája a bankok és a jog kérdésköre lesz.
Kötelességünk a nemzet határokon átívelő egységének megteremtése
A rendszerváltozás, a szabadság tette lehetővé, hogy gondoljunk arra, mi történjék a határon túli magyarsággal, és a magyar nemzet egységgé kovácsolásában nagy szerepet játszottak az elmúlt években hozott törvények - jelentette ki az igazságügyi miniszter a muravidéki magyarság augusztus 20-ai ünnepségén, ahol felidézte, hogy az öt éve elfogadott Alaptörvény a nemzet egységét deklarálja határon belül és kívül, és a "nemzet határokat átívelő egységének a megteremtése folyamatos feladatunk, kötelességünk".
A magyar állam már nemcsak felelősséget érez, de egyenesen "felelősséget visel" a határain kívül élő magyarok sorsáért. A határon kívüli magyar közösség fennmaradása, létezésük és az anyaországgal való kapcsolattartásuk segítése érdekében készült el először az állampolgársági törvény módosítása, majd az egyszerűsített honosítás, végül pedig a választójog külhoni magyarság számára történt kiterjesztése - emlékeztetett az igazságügyi miniszter.
"A nemzet egysége ma Európában csakis az európai nemzetek egységével közösen értelmezhető" - jelentette ki Trócsányi László. Mint hozzátette: az egység törékeny dolog, "az egységet erősítő sokszínű kulturális, történelmi örökség, valamint az európai és keresztény értékrend megőrzéséért folyamatosan küzdeni kell".
A közös értékeket veszélyeztető jelenségekkel szemben "együttesen kell fellépni és határozottan" - mondta.
A politikus ezek közé sorolta a globalizáció kihívásait, a gazdasági nehézségeket, az egyre inkább terjedő közönyt, a nem is távoli háborús konfliktusokat, a nemzetközi terrorizmust és a migrációs válságot, amelyekre "csakis közös, aktív és hatékony cselekvéssel, az egység megerősítésével találhatunk hatékony és hosszú távú megoldást".
Trócsányi László úgy vélekedett, hogy a közös határhoz közeli Lendván főként nem feledkezhetünk meg a schengeni vívmányokról, a belső határok nélküli Európáról és a biztonságunkat garantáló külső európai határok védelméhez fűződő kiemelkedő közös érdekünkről.
"Nem jó jel, hogy Ausztria és Magyarország határán húsz kilométeres kocsisor áll", mert az Európára nehezedő rendkívüli migrációs nyomás veszélyezteti a határok szabad átjárhatóságát - tette hozzá.
"Mi azonban ragaszkodunk a határok nélküli Európa eszméjéhez és gyakorlatához". A rossz vagy erőtlen, következetlen döntések, "a leginkább érintettek véleményét figyelmen kívül hagyó, a tagállamok egyenjogúságát és a hatáskörök megosztását, egyszersmind a tagállamok szuverenitását tiszteletben tartó szubszidiaritás elvének sérelmével történő európai döntéshozatal, a válság, illetve az ehhez kapcsolódó folyamatok lényegének megértését nélkülöző, a hatékony és hosszú távra megoldást kínáló válságkezelés elmulasztásának veszélye súlyos felelősséget ró a döntéshozókra" - fogalmazta meg.
Határainkat védeni, a biztonságot szavatolni kell, és mielőbb meg kell szüntetni a válság okait. Az európai népeknek és intézményeknek "mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsenek véget vetni a terrorizmusnak és azoknak a háborús viszonyoknak, amelyek emberek tömegeit kényszerítik arra, hogy elhagyják hazájukat és Európa felé vegyék útjukat" - mondta Trócsányi László.
Nagy kihívások előtt áll a muravidéki magyar közösség
Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke ünnepi beszédében úgy fogalmazott: keletről a bevándorlók fenyegetik azt a keresztény Európát, amelyet Magyarország ezer éven keresztül védett, nyugatról pedig "a keresztény értékeket sajnos gyakran megtagadó vezetők azért marasztalják el Magyarországot, mert védi saját értékrendjét és ezzel védi Európát is".
Megítélése szerint nemcsak a világ és Európa, de nagy kihívások előtt áll a muravidéki magyar közösség is.
"Kritikus helyzetben vagyunk", csökken a magyarság létszáma, de az elmúlt évek közösségépítő munkájának már látszanak eredményei, a vidéki településeken ismét nagyobb érdeklődés tapasztalható a közösség iránt - tette hozzá.
"Lehetnek és vannak is magyarok és szlovének között viták, de sokkal több köt össze bennünket, mint amennyi elválaszt, a múltunk is közös, jóban, rosszban egyaránt". Ha túl sokat nézünk hátrafelé, nem tudunk előre tekinteni - jegyezte meg a magyar nemzetiségi közösség vezetője.
Horváth Ferenc kitért arra, hogy a magyar kormány gazdaságfejlesztési stratégiája "a muravidéki közösség megmaradásának egyik utolsó esélye".