Továbbra is indítanak migránsokat szállító különvonatokat

A bolgár igazságszolgáltatás kiadja Ausztriának azt a gépkocsivezetőt, aki gyaníthatóan 71 migráns augusztusi haláláért felelős - jelentették be kedden Szófiában. Az illetékes regionális törvényszék úgy döntött, hogy ki kell adni Cvetan Cvetanovot Ausztriának - közölte egy bírósági szóvivő. A férfinak öt napja van a fellebbezésre. A sofőr egy hűtőkocsiban csempészte Ausztriába a migránsokat, akiket Magyarországon keresztül akartak kicsempészni, s akik út közben - valószínűleg már Magyarországon - megfulladtak a zárt teherautóban. A 32 éves Cvetanovot szervezett bűnözéssel, csempészettel és emberöléssel vádolják.

Az eddigi megállapodás szerint naponta legfeljebb négy-öt különvonat közlekedhet Ausztriából Németországba menedékkérőkkel. Ez a megállapodás ugyan vasárnap lejárt, de néhány nappal meghosszabbították, és tovább tárgyalnak majd a kérdésről - mondta az osztrák lapnak a német belügyminisztérium egy szóvivője.

A Die Presse berlini kormánykörökből származó értesülése szerint Faymann a megállapodás meghosszabbításáért cserébe ígéretet tett arra, hogy nem szállítanak többé buszokkal menedékkérőket a német határhoz. 

Türingia tartományban tört ki az a tömegverekedés, amely miatt a rendőrök tizenöt menedékkérőt vettek őrizetbe. Az elfogott migránsokat egy korábbi, augusztusi tömegverekedésben való részvétellel, garázdasággal és testi sértéssel gyanúsítják.

A Spiegel Online hírportál értesülése alapján a berlini vezetésnek már van egy új terve, miszerint naponta nyolc szerelvénnyel összesen négyezer menedékkérőt szállítanak át Németországba. A cél az Ausztriára nehezedő migrációs nyomás enyhítése és a német-osztrák határ tehermentesítése.

A német hírportál szerint a terv egy „kétségbeesett” kísérlet a menekültáradat legalább valamelyest rendezett keretek közé tereléséhez, és „kapituláció” a Németországra zúduló tömeg előtt, hiszen a határellenőrzés visszaállítása ellenére nem a határon, hanem majd csak az ország belsejében fekvő befogadóállomásokon veszik nyilvántartásba a menedékkérőket. 

A Die Presse azt is megjegyezte: csak idő kérdése, mikor állítja le Németország a menkültek átszállítását, ami viszont maga után vonja majd az osztrák határok lezárását is, de legalábbis a határok ellenőrzésének szigorítását mindenképpen.

Külügyi szakértő: ébredési folyamatot jelent a német menekültügyi reform
A Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint egyfajta "ébredési folyamatot" jelent a német kormány keddi ülésén elfogadott menekültügy reformcsomag. Tamási Anna az M1 aktuális csatorna esti műsorfolyamában a hírre reagálva úgy fogalmazott: Németország a "kezdeti lelkesedését" követően kezd szembesülni a probléma igazi természetével, s a helyzet súlyosságával. A német kormány által kedden a törvényhozás elé terjesztett a menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják. A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat. Tamási Anna a reformok között a legfontosabbként a kiutasítási eljárások meggyorsítását emelte ki. Az eljárások meggyorsítása nyomán, három hónap alatt lezárnák ezeket az ügyeket. A külügyi intézet kutatója kiemelte továbbá, hogy a német kormány a balkáni országok közül Albániát, Koszovót és Montenegrót is a biztonságok országok közé sorolta, így az innen érkező migránsok nem jogosultak menekültstátuszra. A kutató fontos elemnek nevezte továbbá, hogy a német kormány a menekülteknek nyújtandó pénzbeli juttatást minimálisra csökkentené, s amit lehet, természetbeni ellátásként kapnának meg a menekültek. A német kormány döntött továbbá arról is, hogy 150 ezer új férőhelyet biztosítanak a menekültek számára, s még hatékonyabban segítik majd a migránsok beilleszkedését a társadalomba, s a munkaerőpiacra. A menekültek korlátlan beengedése a biztonsági kockázatokon túl "szívóhatást" is eredményezett. Ennek nyomán mostanra felismerték, az ilyen sebességgel érkező menekülttömeg ellátása hatalmas kihívás országuk számára - fejtette ki az M1 aktuális csatornának nyilatkozva a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Meghalt egy migráns egy magyar kamionban Calais-nál
Életét vesztette egy 19 éves iraki migráns egy magyar kamionban a franciaországi Calais kikötője közelében - közölték kedden a helyi hatóságok. A magyar sofőrt tanúként hallgatta ki az ügyészség, ahonnan szabadon távozhatott, nincs ellene terhelő bizonyíték. A falemezeket szállító teherautó sofőrje reggel 8 óra körül a kikötőhöz vezető gyorsforgalmi úton ismeretlen okokból hirtelen fékezett, majd megállt, hogy ellenőrizze a szállítmányt. Ekkor fedezte fel a kamionban a férfi holttestét, aki a prefektúra szerint feltehetően a fékezés következtében ráboruló rakománytól halt meg. A migráns két családtagjával bújt el a teherautóban, ők jól vannak. A prefektúra az MTI-nek megerősítette, hogy a kamiont egy magyar állampolgárságú sofőr vezette. Az ügyben a Boulogne-sur-Mer-i ügyészség indított vizsgálatot. A sofőrt tanúként hallgatták ki, nincs ellene semmilyen terhelő bizonyíték, nem indult ellene eljárás. "A nyomozás jelenlegi állása szerint úgy tűnik, hogy a migránsok a sofőr tudta nélkül kapaszkodtak fel a kamionjára" - mondta az illetékes. Azt nem tudta megerősíteni, hogy a sofőr maga riasztotta-e a hatóságokat, de "tény, hogy nem akart elmenekülni a helyszínről". Meghallgatása után szabadon távozhatott az ügyészségről. Hivatalos adatok szerint június 26. óta ez volt a tizenkettedik alkalom, hogy egy migráns a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán vagy annak közelében baleset vagy áramütés miatt meghalt.

A német kormány keddi ülésén elfogadta és a törvényhozás elé terjesztette a menekültügyi rendszer reformjáról szóló törvényjavaslatokat.

A menekültügyi eljárásról és a menedékkérők ellátásáról szóló törvényt módosító javaslatok az eljárások felgyorsítását, a menekültügyi rendszerben védelemre nem szoruló embereket vonzó, úgynevezett rossz ösztönzők kiküszöbölését, a tartományok pénzügyi terheinek enyhítését, a menekültek jobb integrációját és a menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgálják.

A kormány továbbá elkülönített 5 milliárd eurót a menekültválság 2016-ban adódó költségeinek fedezésére, és 2018-ig felfüggesztett néhány építésügyi előírást, hogy gyorsabban alakíthassanak ki újabb menekültszállásokat.

A javaslatokat a tartományokkal az előző héten kötött megállapodás alapján készítették elő, és elfogadásukra előrehozták az eredetileg szerdára tervezett kormányülést. Az indítványokat gyorsított eljárással tárgyalja a törvényhozás mindkét háza (Bundestag, Bundesrat). A kormánykoalíció a tartományokat képviselő Bundesratban az ellenzék támogatására szorul. A tervek szerint az új szabályok november 1-jén lépnek életbe.

A jelenleg átlagosan 5,4 hónapig tartó menekültügyi eljárásokat egyebek között a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) létszámának növelésével és informatikai fejlesztéssel igyekeznek gyorsítani.

A rossz ösztönzők kiküszöbölését célozza, hogy a pénzbeli juttatás arányát az ésszerűség határain belül a lehető legnagyobb mértékben csökkentik, a természetbeni juttatás arányát pedig emelik az eljárás első időszakában, amikor a menedékkérő valamely tartományi központi befogadóállomáson kap elhelyezést. A készpénztámogatást legfeljebb egy hónapra előre fizetik ki. 

Bosznia-Hercegovina, Macedónia és Szerbia után a másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országgal, Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítik a biztonságosnak ítélt országok körét. Az intézkedéstől azt remélik, hogy csökken a menedékkérők egyik legnagyobb csoportját alkotó nyugat-balkániak száma, és gyorsabban haza lehet telepíteni ezeknek az országoknak az állampolgárait.

A szövetségi kormány 2016-tól új rendszerben támogatja pénzügyileg a menedékkérők és menekültek ellátásáért felelős tartományokat. A rögzített összegű támogatás helyett menedékkérőnként havonta 670 eurót biztosítanak a tartományoknak a regisztrációtól a menedékjogi kérelem jogerős elbírálásáig tartó időszakra. Ezzel a rugalmas megoldással a kormány átveszi az abból fakadó pénzügyi kockázatot, hogy nem tudni előre, mennyi menedékkérőt kell ellátni, és mennyi ideig tart a kérelem elbírálása.

A kormány arról is döntött, hogy 2016-tól 2019-ig évente az eddig tervezett 518,2 millió euró mellett további 500 millióval támogatja a szociális lakások építését - amelyekből jelenleg nagyjából 1,4 millió van -, hogy megelőzze az ingatlanpiaci feszültséget, amely a menekültek nagy száma miatt alakulhat ki. Határoztak arról is, hogy évente 350 millióval támogatják a felnőtt kísérő nélkül érkező fiatalkorú menedékkérők ellátását. Rájuk nem a menekültügyi, hanem a gyámügyi szabályok vonatkoznak, ellátásuk így jóval költségesebb.

A menekültek integrációját a jogszabályok mellett rendeletek módosításával is igyekeznek elősegíteni. Az úgynevezett integrációs kurzusokat - amelyeken német nyelvi és országismereti órákat tartanak - megnyitják mindazon menedékkérők és az úgynevezett befogadott státusban lévő kérelmezők előtt, akik várhatóan hosszabb távon maradhatnak az országban, és lazítják a menedékkérőkre vonatkozó munkavállalási korlátozásokat is.

A csomagban szerepel, hogy a tartományok az egészségbiztosítókkal együttműködve bevezethetik a biztosítottaknál alkalmazott kártyás rendszert, ami nagyban csökkentheti a bürokráciát a menedékkérők egészségügyi ellátásában. Ezt az elképzelést sokáig vitatták, bírálói szerint az egészségügyi rendszer megnyitását jelentő intézkedés "szívóhatást" válhat ki, bevándorlásra ösztönözhet védelemre nem szoruló embereket.

A menedékre nem jogosult kérelmezők gyorsabb hazatelepítését szolgáló, tervezett lépések közé tartozik, hogy a hatóságok nem közlik előre az ország elhagyását előíró határozat végrehajtásának időpontját, amivel azt akarják megelőzni, hogy az érintett a kitoloncolás előtt eltűnjön. Egyebek mellett azt is tervezik, hogy 6-ról 3 hónapra csökkentik az intézkedés - például a téli kitoloncolási moratórium miatti - felfüggesztésének maximális időtartamát.

A nemzetközi migrációval és a társadalmi integrációval foglalkozó kutatók országos egyesülete, a Migrációs Tanács (RfM) szerint túlzottak az intézkedésekhez fűződő várakozások. A menekültügyi eljárások jelentős mértékű felgyorsulására például nem érdemes számolni - emelték ki az RfM vezetői keddi berlini tájékoztatójukon.

A belügyminisztérium szóvivője ezzel kapcsolatban rámutatott, hogy a BAMF folyamatos fejlesztése révén az idei első fél évben 2 hónappal csökkentették az eljárások átlagos átfutási idejét, annak ellenére, hogy a kérelmek száma nagyságrendekkel emelkedett az egy évvel korábbihoz képest. Johannes Dimroth hozzátette, hogy a folyamatok további "optimalizálásával" további eredményeket lehet elérni.

Az RfM szerint a biztonságos származási ország státus sem jelent nagy változást, csak minimálisan csökkenti a kérelmek átfutási idejét. Ezzel kapcsolatban a belügyi tárca szóvivője hangoztatta, hogy az átsorolásnak más funkciója is van, hozzájárulhat ahhoz, hogy ne is induljanak el emberek Németország felé, hiszen az intézkedésnek az az üzenete, hogy az adott ország állampolgárai számára "nem vezet út Németországba a menekültügyi rendszeren keresztül".

Budapest hivatalos politikája emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan - jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök kedden újságíróknak Opatovacon a migránsválsággal összefüggésben.

A kormányfő arra a kérdésre válaszolt, hogy mit tesz Horvátország, ha Magyarország lezárja a horvát-magyar zöldhatárt.

A horvát közszolgálati televízió honlapján is látható videó szerint a horvát miniszterelnök a sajtónak nyilatkozva azt állította: Magyarországon már több mint egy éve nincs amerikai nagykövet, ami szerinte önmagáért beszél. (Colleen Bell, az Egyesült Államok budapesti nagykövete idén január 21-én adta át megbízólevelét Áder János köztársasági elnöknek.)

"Nem szeretek Magyarországról beszélni, mert annak mindig van etnikai áthallása" - hangsúlyozta. "A magyarok ugyanolyan emberek mint mi, ők is egy nemzet, de ami Budapest hivatalos politikáját illeti, számomra emberileg és európai szemmel nézve is elfogadhatatlan" - szögezte le.

A kormányfő úgy véli: Magyarország nem tudja lezárni határait, ha csak falat nem épít, olyan "szégyenletes" falat, mint amilyet (a magyar-szerb határon) Vajdaság felé is épített. Szavai szerint azt már lezárt határnak nevezik, mint amilyen Ciszjordánia és Izrael között létezik, amely nem fogja megállítani az embereket. "Mit fognak tenni, lőni fognak rájuk?" - fogalmazott a horvát kormányfő.

Zoran Milanovic azért látogatott el az opatovaci sátortáborba, hogy személyesen gratuláljon az ott szolgálatot teljesítő rendfenntartóknak a rendőrség napja alkalmából. A hivatalos sajtótájékoztató után körüljárta a tábort, majd néhány újságírói kérdésre is válaszolt.

Zágráb nem hangoskodik, nem épít kerítést, és nem küld katonaságot határaira, de teszi a dolgát – jelentette ki Zoran Milanovic horvát miniszterelnök. A kormányfő szerint Schengen nem működik, Görögországnak nem mondhatják meg, hogy mit csináljon, de Horvátország kiválóan teszi, amit tennie kell. A legcsendesebbek azok, akik a legnagyobb migrációs nyomás alatt állnak, ez pedig Németország és Ausztria - mondta. Ők azok, akik felnőttek a feladathoz, akik igazán tudják kezelni a válságot - tette hozzá.