"Tovább harcolunk a kötelező betelepítési kvóta ellen"

"Továbbra is elutasítjuk az illegális bevándorlást, és harcolunk a kötelező betelepítési kvóta ellen. Nem fogjuk elfogadni, hogy ránk erőltessenek egy kudarcba fulladt, ráadásul az emberekre veszélyt jelentő döntést, nevezetesen a kötelező betelepítési kvótát" - tette hozzá Szijjártó Péter. "Ráadásul aljas sumákolás zajlik Európában a betelepítési kvótákkal kapcsolatban három szempontból" - jelentette ki. 

Egyrészt "sumák módon" eltitkolják, hogy itt egy állandó mechanizmust akarnak bevezetni a korábban ideiglenesnek mondott szétosztás helyett. Másodsorban "sumákolás" zajlik az eddigi eredmények szempontjából, hiszen két év alatt mindössze 25 százalékban sikerült teljesíteni a kvótát. Magyarul, ezt a döntést patetikusan dicsőítő országok is csak maximum az egynegyedében hajtották végre a döntést úgy, hogy az már két éve történt, és már csak 18 nap van hátra a teljesítésre, tehát ebben nagy változás már nem várható - mondta a magyar miniszter.

Harmadrészt európai "sumákolás" zajlik abból a szempontból is, hogy az elosztás teljesítésének teljes kudarcát azoknak az országoknak a nyakába akarják varrni, amelyek a "sumákolás" helyett őszinték voltak mindvégig. A visegrádi csoport országai tartoznak ebbe a kategóriába. "Mi mindvégig őszintén elmondtuk a véleményünket a betelepítési kvótáról, világossá tettük, hogy ezt egy biztonsági kockázatnak tartjuk, és nem akarjuk kockáztatni az országok és a bennük élő emberek biztonságát" - szögezte le a magyar diplomácia vezetője. 

Szijjártó Péter a külügyminiszteri találkozó alkalmából kétoldalú tárgyalást folytatott mások mellett az esemény házigazdájával, Linas Linkevicius litván külügyminiszterrel. Megállapították, hogy a két ország együttműködése példaszerű, Litvánia nagyra értékeli, hogy Magyarország rendszeresen kimutatja szolidaritását a balti államokkal. Ennek jegyében jelenleg is 130 magyar katona állomásozik a Baltikumban, 2019-ben pedig Magyarország újra részese lesz a balti légtérvédelmi feladatok ellátásának a NATO keretén belül. A két ország szorosan együttműködik az ENSZ-ben, Litvánia támogatta Magyarország tagsági pályázatát az Emberi Jogi Tanácsba, cserébe pedig Magyarország támogatja Litvánia jelöltségeit. Mindkét országnak az az érdeke, hogy a Nagy-Britannia európai uniós kilépéséről szóló tárgyalások eredményeként egy átfogó, igazságos megállapodás jöjjön létre az ország és az EU között. A két miniszter aláírta a minősített adatok kölcsönös védelméről szóló kétoldalú megállapodást, amelynek révén tovább fejlődhet a két ország közötti biztonsági együttműködés.

A kvótaperben hozott európai bírósági ítélet nem érinti közvetlenül Prágát, hiszen nem csatlakozott akeresethez, a másik kérdésben, a kvótaügyben  Csehország ellen is elindított uniós kötelezettségszegési eljárásban viszont Prága is kész megvédeni álláspontját - szögezte le a krynicai gazdasági fórumra látogató Ales Chmelar cseh államtitkár.

 A cseh miniszterelnöki hivatal EU-ügyekért felelős államtitkára a PAP hírügynökség által pénteken ismertetett nyilatkozatában az Európai Bíróságnak a magyar és a szlovák kvótaügyi keresetet elutasító szerdai döntésére reagálva elmondta: Prága többek között azért nem csatlakozott Budapest és Pozsony keresetéhez, mert "nem talált erre jogi alapot". "Ezért az (ezzel kapcsolatos) ítéletet nem tartjuk meglepőnek" - fűzte hozzá.
Chmelart megkérdezték arról a kötelezettségszegési eljárásról is, amelyet a kvótaügyben júliusban Brüsszel indított Budapest, Prága és Varsó ellen. Ezzel kapcsolatban a cseh tisztségviselő közölte: az Európai Bizottságnak (EB) korábban továbbított cseh jogi álláspont "nem járt azzal az eredménnyel, hogy az EB-vel megegyezésre jusson", ezért Brüsszel várhatóan folytatni fogja az eljárást. A kötelezettségszegési eljárás arra vonatkozik, hogy a három visegrádi ország nem teljesíti a 2015-ben megszabott egyszeri menekültelosztási kvótát.
"Természetesen készen állunk arra, hogy érveinket az Európai Bíróság előtt bemutassuk" - hangsúlyozta ezzel kapcsolatban a cseh tisztségviselő. Arra a kérdésre válaszolva, hogy elmarasztaló ítélet esetén Prága változtathat-e az átirányított menekültek befogadására vonatkozó politikáján, Chmelar fontosnak nevezte, hogy az Európai Unió inkább az európai menedékjogi rendszerről szóló egyeztetésekre összpontosítson. E téren szerinte az összes tagállam számára elfogadható eredményre kellene jutni. Az új menedékjogi rendszer "nem alapulhat a kényszerű menekültelosztási kvótán" - fűzte hozzá.
A cseh tisztségviselő csütörtökön a dél-lengyelországi Krynicában rendezett nemzetközi gazdasági fórumon a Varsó ellen tavaly óta folytatott jogállamisági mechanizmusról is nyilatkozott. Elmondta, Prága "jelenleg nem támogatja", hogy az eljárás keretében elindítsák a 7. cikk szerinti eljárást (amely végső esetben a szavazati jog felfüggesztésével is járhat), "az erre vonatkozó viták (lengyel) belpolitikai kompromisszum keretében rendezendők".