Külföld
Tovább folyik a török tisztogatás
A német külügyminiszter bírálja "a minden mértéket felülmúló" török tisztogatást
Aggódik a török média helyzete miatt az ENSZ és az EBESZ
Aggodalmuknak adtak hangot a török média helyzete miatt az ENSZ és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselői csütörtökön Bécsben, hangsúlyozva: a puccskísérlet után a sajtóorgánumoknál végzett, egyre terebélyesedő "tisztogatás" súlyos csapást jelent a közéleti vitákra nézve. David Kaye szólásszabadságért felelős ENSZ-különmegbízott és Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős képviselője közös állásfoglalásban bírálta a török kormányt legutóbbi intézkedései miatt. Az intézkedések drasztikusak, sokkolóak és példátlanok Törökország utóbbi éveit tekintve - hangsúlyozta az ENSZ különmegbízottja.
A német külügyminiszter bírálja "a minden mértéket felülmúló" török tisztogatást
Bírálta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter csütörtökön a török kormány által folytatott tisztogatást, mondván, hogy az "felülmúl minden mértéket". Steinmeier szerint szerencse, hogy a puccsot sikerült megakadályozni. "Azonban amikor 10 ezer közalkalmazottat, tanárt és bírát elbocsátanak, több ezer iskolát és oktatási intézményt bezárnak és újságírók tucatjait tartóztatják le, méghozzá anélkül, hogy sikerült volna bizonyítani bármiféle közvetlen kapcsolatukat a puccsal, akkor bizony nem lehet hallgatni" - mondta.
A hadseregtől 1684 embert szereltek le megrovással, közülük 149-en tábornokok vagy admirálisok voltak, ami a török tábornoki kar mintegy negyven százalékát jelenti. Korábban a hadseregnél és a közigazgatásban már tízezreket függesztettek fel vagy rúgtak ki a puccskísérletetl összefüggésben.
Berlintől követeli több ügyész kiadatását Törökország
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerint a berlini kormánynak ki kell adnia azokat az ügyészeket, akik a július 15-i törökországi puccskísérletet követő átvilágítások elől Németországba menekültek.
Azokat a bírákat és ügyészeket, akik a nyomozás értelmében fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra, menesztik munkakörükből, bevonják útlevelüket.
Cavusoglu a CNN Türk élő adásában csütörtökön arról is beszélt, hogy a külügyminiszterium dolgozói közül szerinte több mint 300-an állnak kapcsolatban Gülen hálózatával. Hozzátette: kis számban, de további nagyköveti rangú beosztottakat bocsáthatnak el. Az Anadolu török állami hírügynökség adatai szerint a tárca eddig 88 embertől vált meg, köztük két, az ankarai központban dolgozó nagykövettől. Az egyik oroszországi képviseleten szolgálatot teljesítő alkalmazott Japánba szökött.
Ezzel párhuzamosan döntés jelent meg a hivatalos közlönyben, melynek értelmében három hírügynökség, 16 tévéadó, 23 rádióállomás, 45 lap, 15 magazin és 29 kiadó bezárását rendeli el a török kormány. A közlöny a betiltott sajtóorgánumok listáját nem sorolja fel tételesen, de a CNN Türk hírtelevízió információi szerint többnyire vidéki sajtótermékekről van szó, de vannak köztük országos médiumok is. A betiltottak között szerepel a Cihan hírügynökség, a kurdpárti IMC TV és az ellenzéki Taraf című napilap is. Nem jelenik meg többé a korábban a török kormány által a puccskísérlet fő felelőseként megnevezett Fethullah Gülenhez köthető Zaman és angol kiadása a Today's Zaman sem.
A nap folyamán 47 újságírót le is tartóztattak. Köztük közismert baloldali szerzőket is, akik aligha osztják a török kormány által a puccskísérlet megszervezésével vádolt Fethullah Gülen nézeteit. Emiatt egyre többen amiatt aggódnak, hogy az ankarai vezetés nem csak a puccs támogatóira csap le, hanem bárkire, aki bírálja Recep Tayyip Erdogan elnököt és kormányát.
Tisztségében marad a vezérkari főnök
Tisztségében marad a török vezérkari főnök, Hulusi Akar a Legfelsőbb Katonai Tanács (YAS) csütörtöki döntésének értelmében - jelentette be Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön Ankarában.
A vezérkari főnököt az erőszakos hatalomátvételi kísérlet éjszakáján a puccsisták túszul ejtették. Az incidenst követően Akar lojalitásáról biztosította az állam vezetését, mégis bizonytalan volt, hogy továbbra is betöltheti-e tisztségét a haderő élén.
Külön temetőt jelöltek ki kutyamenhely mellett az "árulóknak"
Kóbor kutyák menhelye mellett jelöltek ki külön temetőt Isztambulban az "árulóknak", nevezetesen azoknak, akik a július 15-i elvetélt katonai államcsínyben a puccsisták oldalán estek el - jelentette az AP hírügynökség csütörtökön.
Az építkezés gyors volt, két nap alatt húztak fel a munkások egy alacsony kőkerítést egy kutyamenhely mögött, a temető bejáratánál pedig felállítottak egy táblát, amelyre fehér alapon fekete nagy betűkkel az "ÁRULÓK TEMETŐJE" szöveg került.
A hét elején már a temetőbe szállították az első halottat, Mehmet Karabekirt, aki kapitányi rangban szolgált a hadseregben, 34 évesen vesztette életét, két gyermek maradt utána.
A puccsisták oldalán 24-en haltak meg az államcsíny éjjelén.
"Minden arra járó mondjon rájuk átkot, és ne hagyja őket sírjukban nyugodni!" Ezt a felhívást Isztambul polgármestere, Kadir Topbas intézte a lakossághoz kiegészítve azzal, hogy "aki nem tiszteli a nemzetet, az még sírjában sem nyugodhat."
Törökország Vallásügyi Tanácsa olyan rendeletet adott ki, amely szerint meg kell tagadni a gyászszertartást azoktól a halottaktól, akik megpróbálták megdönteni a kormányt.
"Az ilyen szertartás a hívők feloldozására szolgál, márpedig ezek az emberek semmibe vették egy egész nemzet törvényeit, ezért nem érdemlik a felmentést" - fogalmazott a testület.
"Az emberi jogok lábbal tiprását jelenti, ha megtagadják a tisztességes temetést" - fogalmazott Andrew Gardner, az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet törökországi munkatársa, hozzátéve, hogy az ilyen intézkedések még feszültebbé teszik a társadalom hangulatát, tovább mérgezik az ellentéteket.
A kutyamenhely részéről egy felháborodott önkéntes tiltakozott a temető ellen. Szerinte "a menhelytől messze kellene eltemetni az árulókat, sőt, a legjobb az lenne , ha Törökországban sehol nem temetnék el őket."
"Nincs helyük Törökországban! El kell égetni őket, hamvaikat pedig a tengerbe kell szórni. Ne maradhat utánuk semm!" - mondta az AP tudósítójának a kóbor kutyák egyik önkéntes oltalmazója, egy 57 éves férfi.