Törökországban napirendre kerül a halálbüntetés

Az avatásra a köztársaság napján, azaz a Török Köztársaság 1923. évi kikiáltásának évfordulóján került sor. „Úgy gondolom, hogy a parlament meg fogja szavazni, és ha elém kerül a törvény, alá is fogom írni” – hangsúlyozta az elnök. Erdogan a július 15-i katonai puccskísérletet követően többször is kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállításának lehetőségét. Az államfő szerint mindegy, hogy mit gondol a Nyugat, csak az számít, hogy „mit mond erről a nép”. Az Európai Unió több vezetője is egyértelműsítette az elmúlt hónapokban, hogy ha Törökország visszaállítja a halálbüntetést, azzal  az uniós csatlakozási tárgyalások megszakadását idézheti elő.

Szintén a puccskísérlet következményeképpen több mint tízezer közalkalmazottat bocsátottak el Törökországban a Dogan hírügynökség jelentése szerint. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónokot és az általa kiépített nemzetközi hálózatot teszi felelőssé az államcsínykísérletért. Az elmúlt három és fél hónap alatt több mint 37 ezer embert vettek őrizetbe és mintegy százezer közalkalmazottat menesztettek vagy függesztettek fel munkaköréből a hatalomátvételi kísérlettel összefüggésben. A mostani intézkedés legsúlyosabban az egészségügyi minisztériumot, az igazságügyi és az oktatási tárcát érintette. A rendelet értelmében a rektorokat választás helyett ezentúl Erdogan nevezi majd ki az egyetemek élére a Felsőoktatási Tanács (YÖK) három jelöltje közül.

Szombaton egy ismeretlen merénylő lábon lőtte Bülent Tezcant, a legnagyobb török ellenzéki tömörülés, a kemalista ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) elnökhelyettesét a nyugat-törökországi Aydin tartományban. Szemtanúk a helyszínen arról számoltak be a hírtelevízió-nak, hogy a merénylő, miután meglőtte Tezcant, dalolva menekült. Két hónappal korábban Kemal Kilicdaroglu, a CHP vezetője ellen is merényletet kíséreltek meg, elkövetőként a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) jelentkezett.