Külföld
Törökország választott
Abszolút többséget szerzett a török kormánypárt
A választási bizottság több mint 95 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy Recep Tayyip Erdogan államfő pártja megszerezte a szavazatok közel 50 százalékát - közölte a CNN-Türk hírtelevízió.
Ezzel az eredménnyel az 550 fős törvényhozásban 320 képviselője lesz a pártnak, és így egyedül alakíthat kormányt.
Ahmet Davutoglu miniszterelnök ezt írta Twitter-üzenetében: "Adjunk hálát Istennek". Az AKP egyik magas rangú vezetője pedig azt mondta, hogy a siker felülmúlta a várakozásaikat.
A tájékoztatás szerint a balközép ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) 24,5, a jobboldali Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) közel 12, a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP) pedig 10,4 százalékot kapott.
A választási részvétel 86,89 százalékos volt.
A választások előtt készített közvélemény-kutatások túlnyomó többsége 40-43 százalékot jósolt az AKP-nek, ami nem lett volna elég ahhoz, hogy a párt egyedül is kormányt tudjon alakítani.
Győzedelmeskedett a Törökország instabilitásától való félelem, amely kiegészült Erdogannak azzal a stratégiájával, hogy erős embernek mutatkozzon, aki meg tudja védeni a lakosságot - vélekedett Soner Cagaptay politikai elemző.
Vasárnap este összecsapások törtek ki kurd tüntetők tucatjai és a biztonsági erők között a délkelet-törökországi, kurd többségű Diyarbakir városban. A fiatalok szemeteskukákat gyújtottak fel és kövekkel dobálták meg a helyszínre vezényelt rendfenntartókat, akik könnygázt és vízágyút vetettek be a tömeg feloszlatására.
Az előre hozott választásokra azért volt szükség, mert a június 7-ei voksoláson elvesztette abszolút többségét az addig 12 éven át egyedül kormányzó AKP, amely ezután sem a szavazatok 25 százalékát megszerző Köztársasági Néppárttal, sem pedig a 16 százalékos eredménnyel záró Nemzeti Cselekvés Pártjával nem tudott koalícióra lépni. A negyedik helyen befutó Népi Demokratikus Párt pedig már a szavazás előtt kizárta az AKP-val való együttműködés lehetőségét.
A közel 80 millió lakosú eurázsiai országban az utóbbi hónapok belpolitikai bizonytalansága a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török kormány közötti konfliktus kiéleződésével párosult, amely miatt az ország déli és délkeleti részén szinte mindennapossá váltak az erőszakcselekmények.
A kormányzó iszlamista-konzervatív AKP a voksolást megelőzően azt hangoztatta, hogy csak ő tud békét és stabilitást teremteni a kurd konfliktus újraéledése és az utóbbi idők terrortámadásai fényében. Az ellenzék ugyanakkor pont azzal vádolta az AKP-t, hogy képtelen volt megvédeni az országot a terrorizmustól, sőt a szíriai felkelők támogatásával maga okozta a bajt.
Törökország júliusban vállalt jelentősebb szerepet az IÁ elleni amerikai katonai koalícióban, azonban a török fegyveres erők szíriai támadásai javarészt nem a dzsihadistákat, hanem a kurdokat sújtották.
Szakértő: Politikai stabilitást várnak a török szavazók
- A vasárnapi előre hozott török parlamenti választások azt mutatják, hogy elsősorban politikai stabilitásra vágynak a szavazók - mondta Hegedűs Tamás geopolitikai szakértő a voksolás eddigi eredményeit értékelve az MTI-nek.
Az elemző közölte: a voksok jelenlegi, 96 százalékos feldolgozottságánál az látszik, hogy a kormányzó iszlamista-konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) komoly mértékben tudta növelni a támogatottságát és a szavazatok csaknem 50 százalékát megszerezte. Ez azt jelenti, hogy a pártnak "kényelmesen megvan a parlamenti többsége egyedül is" - mutatott rá. Hozzátette: az AKP-nak 315 mandátuma lehet az 550 fős törvényhozásban.
Úgy vélte, kismértékű változások ugyan még lehetnek, de az abszolút többsége biztosan megvan a pártnak.
Hegedűs Tamás kifejtette: a legnagyobb ellenzéki párt, a balközép Köztársasági Néppárt (CHP) kis mértékben szintén javított a korábbi eredményén és a voksok 25 százalékát kapta. A választás vesztesei a nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP), amely 12 százalékot kapott, valamint a kurdbarát Népi Demokratikus Párt (HDP), amely valamivel több mint 10 százalékot ért el.
A szakértő szerint mindez azt jelenti, hogy az a két párt, amely júniusban a legnagyobb nyitottságot mutatta a koalíciós kormányzásra, növelte a szavazótáborát, azokat a pártokat viszont, amelyek a közvélemény előtt a koalíció akadályozóiként jelentek meg, büntették a szavazók és kevesebben voksoltak rájuk.
Ez pedig - és mindenekelőtt a kormányzó AKP támogatottságának növekedése - azt bizonyítja, hogy az emberek elsősorban politikai stabilitásra vágynak - magyarázta.
Mint mondta, amikor legutóbb koalíciós kormányok voltak Törökországban, az elég kudarcos időszak volt, amelyet politikai és gazdasági válság kísért, kormányválságok követték egymást. A 2002 óta tapasztalható gazdasági fellendülés pedig nagy mértékben a politikai stabilitásnak köszönhető - fűzte hozzá.
Hegedűs Tamás úgy látja, a törökök ezért attól féltek, hogy egy elhúzódó politikai válság ismét visszavetheti a gazdasági teljesítményt.
Arra is kitért, hogy az elmúlt időben terrorhullám indult Törökországban, kiújultak a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) és a török állam összecsapásai, miután a PKK felmondta a tűzszünetet, és a támadásoknak több mint 200 halálos áldozata volt.
Az elemző kiemelte: az emberek többsége tehát egyrészt a gazdasági visszaeséstől tartott, másrészt pedig a létbiztonsága miatt szavazott a konszolidációra. Most pedig újabb négy évre biztos parlamenti többséget szerzett az AKP - közölte. Úgy vélte, a menekültválság megoldása szempontjából is biztató, hogy politikai stabilitás várható az eredmények alapján.
Hegedűs Tamás azt is elmondta, hogy az előrejelzések és a nyugati elemzések nagy része is a júniusi eredmény megismétlődésére számított. Ehhez képest erőteljes előretörést ért el az AKP, amely 2002 óta minden törökországi választást megnyert.