Külföld
Törökország a népszavazás után átgondolja uniós kapcsolatait
Bekérette a török külügyminisztérium az ankarai német ügyvivőt
Törökország távolodik az uniótól
"Egyre valószínűtlenebb" Törökország csatlakozása az Európai Unióhoz, hacsak Ankara nem változtat gyorsan irányt - vélekedett kedden az unió bővítési biztosa a Bild című német napilap keddi számában megjelent nyilatkozatában. Johannes Hahn szerint Törökország már egy ideje "egyre inkább távolodik az EU-tól". A biztos úgy véli, hogy a Recep Tayyip Erdogan török elnök által követett tekintélyelvű irányvonal és az elnöki rendszer bevezetését célzó tervezett alkotmánymódosítás valójában "elfordulás Európától". Hahn nem zárta ki, hogy az uniós tagállamok rövidesen megvitathatják az Ankarával folytatott csatlakozási tárgyalások megszakítását, holott decemberben még azok folytatását támogatták. "De a jelenlegi fejlemények alapján bármikor sor kerülhet ennek a helyzetnek az újraértékelésére" - hangsúlyozta az uniós biztos, aki egyúttal határozottan visszautasította a török politikusok részéről az unió ellen elhangzott bírálatokat. Hahn elmondta azt is, hogy jelenleg nem lát esélyt a törökökkel szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlésére sem. Véleménye szerint ez addig nem fog megtörténni, amíg Törökország vonakodik attól, hogy teljesítse az olyan lényeges kritériumokat, mint amilyen például a jelenleg ellenzékiek és a kormányt bírálók üldözésére is használt terrorellenes törvény módosítása.
Lemondták a németországi kampányt
Török politikusok nem tartanak több kampányrendezvényt Németországban az április 16-án tartandó népszavazással összefüggésben - jelentette be kedden a török kormánypárt, az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik szóvivője. "Valamennyi meghirdetett rendezvényt lemondtuk" - közölte az AKP külföldi koordinációval foglalkozó kölni irodájának szóvivője az AFP francia hírügynökséggel, hozzátéve, hogy a döntést Ankarában hozták meg azt követően, hogy az elmúlt hetekben az ügy miatt kiéleződött a feszültség Törökország és Németország között. A tervek szerint török miniszterek már nem kampányoltak volna a németországi török közösségek előtt az elnöki rendszer bevezetése mellett, csak az AKP képviselői léptek volna fel tájékoztató célú rendezvényeken. Eközben Zafer Sirakaya, a török kormánypárt európai lobbiszervezeteként számon tartott Európai Török Demokraták Uniójának (UETD) elnöke is bejelentette a Wirtschaftswoche című német magazinban, hogy a népszavazás előtt már nem fognak olyan rendezvényt szervezni, amelyen a török kormány képviselői is részt vennének, inkább "helyi szintű" tájékoztatást terveznek. Az elnöki rendszer bevezetéséről szóló törökországi referendum miatt az utóbbi időben Ankarának kiélezett konfliktusai voltak több európai uniós tagállammal is. Több ország magára haragította Törökországot azzal, hogy nem engedélyezte, hogy török politikusok kampányrendezvényeket tartsanak a helyi török közösségek előtt.
Az államfő kifejtette: a referendummal új Törökország születik, amelyet nem lehet többé az uniós csatlakozással vagy a menekültügyi megállapodással fenyegetni.
Ömer Celik török EU-ügyi miniszter egyik március elején tett nyilatkozatában úgy fogalmazott: Törökország az EU tagja akar lenni, de attól függ, melyik Európáról van szó. Ha a fogalom alatt Nicolas Sarkozy korábbi francia elnök, Marine Le Pen francia szélsőjobboldali vezető vagy Geert Wilders holland bevándorlásellenes politikus Európáját értjük, akkor Törökország nem szeretne az unió részévé válni - jelezte Celik.
Erdogan felszólalásában ismét fasisztának nevezte Európát annak ellenére, hogy Angela Merkel német kancellár korábban arra kérte a török elnököt, hogy tartózkodjon a második világháborút idéző kifejezésektől.
Erdogan az utóbbi hetekben gyakran bírálja élesen, s nevezi rendszeresen nácinak vagy fasisztának Európát, mert a közelmúltban Hága és Berlin visszautasította, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében.
Az 1999 óta EU-tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de azóta csak 16 fejezetet sikerült megnyitni a 35-ből, és ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.
Az Európába irányuló menekültáradat visszafogásának érdekében tavaly március 18-án kötött EU-török megállapodásban Brüsszel az uniós csatlakozási folyamat felgyorsítását, schengeni vízummentességet, valamint több milliárd eurós támogatást helyezett kilátásba Ankarának, ennek egyik előfeltételéül azonban a vitatott török terrorellenes törvény enyhítését szabta. A török vezetés erre nem hajlandó, és többen azt vetik a szemére, hogy különösen a július 15-ei puccskísérlet óta a jogszabályokat a politikai ellenzék és egyes újságírók elhallgattatására használja fel.
Az államfő kedden azt is leszögezte: Törökország nem fogja engedni területén az ügynöki tevékenységet. Szavaival Erdogan a Bild német újság február végén letartóztatott törökországi tudósítójára, Deniz Yücelre is utalt, akit korábban német ügynöknek minősített.
Az Anadolu török állami hírügynökség jelentése szerint kedden 20 törökországi tartományban tartott rajtaütéseket a rendőrség a júliusi hatalomátvételi incidenssel kapcsolatban. Az ügyészség 265 ember ellen adott ki elfogatóparancsot, közülük 60-at már őrizetbe vettek a hatóságok. Az érintettek állítólag kapcsolatban állnak az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok nemzetközi hálózatával, amelyet Ankara az államcsínykísérletért felelőssé tesz. A gyanúsítottak között van a mozgalom több vezető tisztségviselője és regionális képviselője is.
Ankara helyteleníti, hogy Washington megtiltotta a nagyobb elektronikai eszközök felvitelét a fedélzetre
Bekérette a török külügyminisztérium az ankarai német ügyvivőt Nem helyes, hogy az amerikai hatóságok terrorveszélyre hivatkozva nyolc muzulmán többségű ország tíz repülőteréről, köztük a törökországi Isztambulból induló és az Egyesült Államokba tartó járatokon megtiltották a nagyobb elektronikai eszközök felvitelét a fedélzetre - mondta Ahmet Arparslan török közlekedési miniszter egy keddi sajtótájékoztatón. Arparslan szerint a lépés az utasok kényelmére és az utazók számára is hatással lesz. Mint fogalmazott: Törökországból nemcsak "jókedvükben" utaznak az emberek az Egyesült Államokba, hanem kereskedelmi és egyéb kapcsolatok fejlesztése érdekében is. Az amerikai belbiztonsági minisztérium döntése a Jordániából, Egyiptomból, Törökországból, Szaúd-Arábiából, az Egyesült Arab Emírségekből, Kuvaitból, Marokkóból és Katarból az Egyesült Államokba tartó repülőgépekre vonatkozik. Az érintett légi kikötők: Ammán, Kairó, Kuvaitváros, Doha, Dubaj, Isztambul, Abu-Dzabi, Casablanca, Rijád és Dzsedda nemzetközi repülőterei. Ezekből a légikikötőkből az Egyesült Államokba tartó járatokon utazók nem vihetnek fel magukkal mobiltelefonnál nagyobb elektronikai eszközöket a fedélzetre. Ez azt jelenti, hogy sem fényképezőgépek, sem táblagépek, sem DVD-lejátszók, sem laptopok nem vihetők fel az utastérbe. A döntés nem vonatkozik a járatok személyzetére, és kivételt képeznek alóla az előzetesen engedélyezett, nagyobb orvosi eszközök. A fenti repülőterekről összesen kilenc légitársaság - a Royal Jordanian Airlines, az Egypt Air, a Turkish Airlines, a Saudi Arabian Airlines, a Kuwait Airways, a Royal Air Maroc, a Qatar Airways, az Emirates és az Etihad Airways - indít közvetlen járatokat az Egyesült Államokba. Ezeknek a légitársaságoknak péntekig van idejük arra, hogy eleget tegyenek a szigorításoknak. A Turkish Airlines török légitársaság kedden bejelentette: eleget tesznek a rendelkezésnek, és elsőként a szerda reggeli Isztambul-New York járatukon alkalmazzák azt.
Bekérették a török külügyminisztériumba az ankarai német ügyvivőt kedden, miután a német szövetségi hírszerzés (BND) elnöke, Bruno Kahl egyik nyilatkozatában azt mondta, hamis az a török állítás, hogy az Egyesült Államokban élő török hitszónok, Fethullah Gülen mozgalma állt a tavaly július 15-ei puccskísérlet mögött - közölte a török tárca.
A török külügyminisztérium hangsúlyozta: hozzáférhető minden bizonyíték, köztük a puccsisták vallomásai, amelyekből kiderülnek gülenista kapcsolataik, továbbá az összeesküvőknek az incidens előtt és az aközben folytatott kommunikációja is nyilvános.
Mint írták: a Gülen-hálózat céljai érdekében eltiporja az alapvető jogelveket. A szervezet főként ügyész, bíró és rendőr tagjai illegális lehallgatásokkal és hamis iratokkal sok embert megkárosítottak. Gülenisták százai tartózkodnak Németországban - olvasható a szövegben.
Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő már vasárnap kijelentette: a német hírszerzés kételkedése annak bizonyítéka, hogy Berlin az elvetélt államcsíny mögött álló gülenista szervezetet támogatja.
Hitelteleníteni akarnak minden információt, amelyet átadtunk nekik a hálózatról, ez annak a jele, hogy támogatják a mozgalmat - mondta Kalin.
Bruno Kahl azt is állította, hogy Törökországban az állami apparátusban végrehajtott tisztogatások, illetve tömeges elbocsátások akkor is megtörténtek volna, ha előző év júliusában nem lett volna a puccskísérlet, legfeljebb nem akkora mértékben, nem olyan kíméletlenül.
Kahl szerint az csupán egy "örömmel fogadott ürügy" volt az említett hatósági lépések végrehajtására. Azt ugyanakkor hozzátette, hogy a puccskísérlet "nem az állam által ösztönzött" esemény volt. A BND elnöke ezzel kapcsolatban kijelentette: a kormány már a puccskísérlet előtt nagyszabású tisztogató akcióba kezdett. Ezért a katonai vezetők egy része azt gondolta, hogy gyorsan puccsot kell végrehajtaniuk, mielőtt a tisztogatás rájuk is kiterjed.
Kiemelte: Isztambul évente több mint 80 milliós légiutas-forgalmat bonyolít. Óva intette az Egyesült Államokat attól, hogy összetévesszék Törökországot "más helyekkel" - hangoztatta.
A miniszter jelezte: Ankara egyeztetést folytat az illetékes amerikai hatóságokkal és hangsúlyozza az intézkedés enyhítésének szükségességét.
Washingtoni tisztségviselők azzal indokolták a szigorításokat, hogy hírszerzési jelentések szerint terrorcsoportok elektronikus eszközökbe rejtett robbanószerkezeteket akarnak felcsempészni a repülőgépekre.