Torlódás a görög-macedón határon

Macedónia és Szerbia tagadja, hogy korlátozó intézkedéseket vezetett volna be
Ellentmondó nyilatkozatok jelentek meg hétfőn a macedón és a szerb sajtóban arról, hogy a két ország lezárja, illetve lezárta-e határait az Afganisztánból érkező migránsok előtt; mindkét ország tagadja, hogy korlátozó intézkedéseket vezetett volna be, a görög hatóságok szerint viszont nem engedik át az afgánokat a határon.
Az egyet nem értés már a hét végén megkezdődött, amikor a görög hatóságok beszámolói szerint Macedónia lezárta Görögországgal közös határát az afgán migránsok előtt, és csak irakiakat, illetve szíriaiakat engedett át. A macedón hatóságok állítólag azzal indokolták az intézkedést, hogy Szerbia ugyanezt tette. A helyszíni beszámolók szerint a lezárás miatt hétfőn több mint ötezren várakoztak a görög oldalon anélkül, hogy tudnák, tovább mehetnek-e, és ha igen, mikor.
Aleksandar Vulin, Szerbia szociális ügyekkel foglalkozó minisztere vasárnap azt mondta, Szerbia nem vezetett be ilyen intézkedéseket, Belgrád nem is hoz ilyen döntéseket, a migránsok belépéséről elsősorban Ausztria és Szlovénia dönt. Ez utóbbit erősítette meg a szerb rendőrség megbízott igazgatója is. Vladimir Rebic kiemelte: Szerbia határait nem zárták le, csupán szigorítottak az ellenőrzésen, és az országba csak érvényes úti okmányokkal léphetnek be az emberek.
A térség rendőrfőnökeinek csütörtöki megállapodása értelmében hétfőtől kizárólag a macedón-görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be a migránsok Szerbiába, illetve folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, és csak egyetlen belépési pontot, a presevói átkelőt használhatják.
A macedón külügyminisztérium hétfői közleménye azonban a szerb és a görög információknak is ellentmond. Eszerint Szkopje nem akarja és nem is fogja lezárni határát a migránsok előtt, továbbra is átfogó intézkedéseket sürget a migránsválság kezelését illetően. Macedónia célja az, hogy meggátolja az illegális határátlépéseket, és bepótolja mindazt, "amit a görög szigeteken nem végeztek el".
A macedón külügyminisztérium felhívta a figyelmet arra is, hogy csak a háborús övezetből érkezők mehetnek tovább, hiszen - mint fogalmaz - "nem lehet egy kalap alá venni azokat, akik a háború elől menekülnek azokkal, akik a válságot arra akarják használni, hogy eljussanak valamelyik európai országba".
Szkopje azt is közölte: a horvát hatóságoknak bizonyára felfedték, hogy kik a gazdasági bevándorlók, ezért visszaküldték őket Szerbiába, a szerb hatóságok pedig erre adott válaszként nem engedik tovább az afgánokat.
A közlemény szerint csökkent a migrációs nyomás Macedónia déli határán, de ennek oka nem az időjárás, hanem a szigorított ellenőrzés.
A szerb hatóságok adatai szerint péntektől vasárnapig az országba 1769 közel-keleti migráns lépett be Macedónia és Bulgária felől. Hétfőn sokkal kevesebben érkeztek, a szerb-macedón határ melletti presevói befogadóközpontban a helyi segélyszervezetek közlése szerint csupán 120 embert regisztráltak.

Macedónia vasárnap lezárta határait az Afganisztánból érkező bevándorlók előtt, és csak az iraki, illetve szíriai menekülteket engedi tovább. Emiatt több mint ötezren várakoznak a görög oldalon anélkül, hogy tudnák, tovább mehetnek-e, és ha igen, mikor.

Jannisz Muzalasz bevándorlásügyi miniszter előző este kifogásolta a macedón hatóságok eljárását, amely szerinte „nincs összhangban a legutóbbi EU-csúcs megállapodásaival”.

Az Európai Unió csütörtökön úgy határozott, hogy a március elejei migrációs csúcstalálkozóig nyitva hagyja a balkáni útvonalat az iraki, szíriai és afganisztáni menekültek előtt.

Macedónia görög információk szerint azért nem engedi be területére az afgánokat, mert Szerbia vasárnap ugyancsak lezárta határait az ázsiai országból érkező bevándorlók előtt.

Frontex: Jóval kevesebb bevándorló érkezett januárban
Legalább 40 százalékkal kevesebb migráns érkezett Görögországba januárban az előző év decemberi adatokhoz képest, s ezt a fejleményt az Égei-tengeren tapasztalható rossz időjárás indokolta - írta közleményében az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) hétfőn.
A határőrizeti ügynökség közleménye arról számolt be, hogy januárban mintegy 68 ezer ember érkezett Görögországba az Égei-tengeren. A 40 százalékos csökkenést mutató bevándorlási mutató mellett a közlemény azt is megemlítette, hogy a viharos időjárási körülmények miatt jelentősen megnövekedett a halálos balesetek száma Törökország és Görögország között.
A migránsáradat utóbbi hónapokban tapasztalt csökkenése ellenére a 2016. januári adatok még így is 38-szor magasabbak az egy évvel ezelőtt mérteknél. A török-görög vízi úton érkezők között legnagyobb számban szíriaiak, afgánok és irakiak voltak - írta a Frontex.
A migráció csökkenése a rossz időjárás miatt a Földközi-tengeren is megfigyelhető volt, ahol az előző hónaphoz képest 42 százalékkal esett vissza az érkezők száma. A közlemény szerint az idén januárban érkezett 5600 menedékkérő még így is 55 százalékkal több az előző év azonos időszakában regisztráltnál. A januárban Olaszországba érkezők legnagyobb része nigériai volt - írja közleményében a határőrizeti ügynökség.
A közlemény megjegyzi, hogy egy évvel ezelőtt a nyugat-balkáni útvonalon keresztül érkezők között a legtöbben a régióból, Koszovóból származtak. Az elmúlt hónapokban érkezők között legfőképpen szíriaiak, afgánok és irakiak vannak.

Az embercsempészek elleni égei-tengeri NATO-bevetés előkészületei Athén szerint bonyodalmakba ütköztek, Ankara ugyanis vitatja az Európai Unióval és a NATO-val kötött megállapodásának egyik pontját, amelynek értelmében az észak-atlanti szövetség hajói által kimentett menekülteket visszaszállítanák Törökországba - közölte hétfőn a Ta Nea című görög lap.

Az athéni külügyminisztérium illetékesei is megerősítették a görög lap értesüléseit a dpa német hírügynökségnek. Ugyanakkor problémát jelent a NATO-hajók bevetése is az Égei-tenger egyes régióiban, amelyek Ankara álláspontja szerint demilitarizált térségnek számítanak.

A görög parti őrség illetékesei szerint a NATO-hajók egyelőre csak a nemzetközi vizeken tevékenykednek, és nem közelítik meg a Törökország és a görög szigetek közötti térséget.

A NATO égei-tengeri bevetésének célja, hogy az elkövetkező hónapokban hozzájáruljon az Európába irányuló ellenőrizetlen migráció megfékezéséhez. Ugyanakkor a szóban forgó térség hajózási forgalmáról összegyűjtött adatokat a haditengerészeti hajókülönítmény továbbítja az athéni és az ankarai hatóságoknak.

Az észak-atlanti szövetség elhatározása szerint a bevetéseken kimentett migránsokat akkor is visszaszállítják Törökországba, ha azok már a görög felségvizeken tartózkodtak. A NATO ilyen módon akarja elvenni a kedvét a migránsoknak attól, hogy vállalkozzanak a veszélyes tengeri átkelésre.

Szlovénia a hadsereg bevetését tervezi határain
Szlovénia a hadsereg bevetését tervezi határain, hogy a katonaság segítséget nyújthasson a rendőrségnek a migránsáradat irányításában - mondta Miro Cerar szlovén miniszterelnök hétfőn Ljubljanában tartott sajtótájékoztatóján. A hadsereg határra vezénylését ugyanakkor a késő este folyamán még engedélyeznie kell a parlamentnek.
Cerar jelezte, hogy a hadsereg felhatalmazása három hónapra szól. "Ez nem hadművelet. A katonaság mindössze segíti a rendőrséget a határok őrzésében és a menekültáradat irányításában, hogy a migránsok a regisztrációs pontokat használják a zöldhatár helyett" - fogalmazott a kormányfő.
A miniszterelnök úgy véli: az EU-nak ki kell állnia értékei mellett, és védelmet kell nyújtania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell védenie határait is az ellenőrizetlen migránsáradattal szemben. Emlékeztetett, hogy ez a lényege a macedón-görög határon felállított második védvonalnak, amely megállítja az illegális bevándorlást.
Utalt arra, hogy a kezdeményezést a visegrádi országok vezetői és az Unióban elnöklő Hollandia is támogatta.
"Kulcsfontosságú volna, hogy az EU megvédje külső határait Görögországban, de ez egyelőre nem működik, mint ahogy a Törökország és EU közötti megállapodás sem" - mutatott rá. A menekültek azonosítása és regisztrációja egyedül csak Macedóniában bizonyított a gyakorlatban - vélekedett.
A cél megvédeni a schengeni övezetet, mert a határok lezárása az EU-n belül óriási gazdasági károkat okozhat, de Schengen bukásához és az EU széteséséhez is vezethet - figyelmeztetett.
Cerar közös európai megoldást sürget a migrációs válság kezelésére, mert szerinte a balkáni útvonalon fekvő országok között komoly konfliktusokhoz vezethet a kialakult helyzet, amit minden áron el kell kerülni.
"Szlovénia szolidáris a menekültválság kezelésében, de egyúttal meg kell védeni nemzeti érdekeit" - húzta alá.

Tobias Plate kormányszóvivő elmondta, hogy száztizenkét esetet a szélsőjobboldali indíttatású bűncselekmények közé sorolnak, hat esetben pedig nem állapították meg, de nem is zárták ki a politikai motivációt. A gyújtogatások mellett regisztráltak huszonhét erőszakos bűncselekményt, negyvenhárom rongálást és harmincegy úgynevezett propaganda bűncselekményt is. Az utóbbi kategóriába tartozik például a tiltott önkényuralmi jelképek mázolása menedékkérőket befogadó intézmények falára.