Külföld
Törékeny tűzszünet
Felfüggesztették Aleppó kiürítését
Az aleppóiak kitelepítése csütörtökön vette kezdetét, és – bár úgy tűnik, hogy alig huszonnégy órán keresztül folyhatott csak többé-kevésbé zavartalanul – az ENSZ reményei szerint a jövőben is folytatódni fog. Egy nap alatt nyolc, más becslések szerint nyolc és félezer lázadó fegyveres, civil és sebesült hagyta el a területet, de a további sorsuk bizonytalan. Emberjogi szervezetek szerint azokat a területeket, ahova Aleppó lakosai távozhatnának, szintén harcok sújtják, a humanitárius helyzet pedig katasztrofális – az ENSZ és más emberi jogi és segélyszervezetek szállás, étel, ital és gyógyszerszállítmányokat indítanak a menekülők megsegítésére. Az Aleppót körülvevő területek négy kórházat vesztettek, hiszen, ahogy Adham Sahloul, egy orvosi segélyszervezet munkatársa fogalmaz, ezeken a területeken sem uralkodik béke, csak kevésbé intenzívebben érintik a csapások, mint a várost. A Vörös Félhold egy tábor felállítását tervez Idlíbben, eddig két hasonló befogadóegység felállításáról döntöttek – ez azonban egész bizonyosan kevés lesz, hiszen becslések szerint negyedmillió civil menekülne még a városból, közülük legalább százezren gyerekek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy közeleg a tél, megfelelő menedék nélkül a háborúban legyengült menekültek közül valószínűleg még sokan áldozatul esnek az időjárásnak is.
Az orosz védelmi minisztérium szerint befejeződött Aleppó evakuálása
Befejeződött a kelet-aleppói fegyveresek és családjaik evakuálása - jelentette pénteken az Interfax orosz hírügynökség az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva. A közlemény szerint mintegy 9500 ember távozott a városból, az összes nőt és gyereket kimentették Aleppóból. A minisztérium tájékoztatása szerint 4500 fegyveres és több száz sebesült is biztonságba került – ezt a Fasztakim nevű felkelőcsoport vezetője cáfolja – szerinte egyetlen fegyveres sem hagyta el Aleppót. Sajtóértesülések szerint a városból kivezető utakon torlaszokat állítottak fel, a Nemzetközi Vöröskereszt az evakuálás mielőbbi folytatását sürgeti.
Putyin az ENSZ és az USA nélkül tervez béketárgyalásokat
Elemzők szerint az oroszok egyfelől erőfitogtatásként ragaszkodik a szíriai események irányításához, és azt is üzenetértékűnek tartják, hogy a tervezett béketárgyalásokat Putyin épp Asztanában, vagyis az orosz befolyási körön belül tartaná meg. A szíriai események hatására Törökország és Oroszország kapcsolata a tavalyi nézeteltérések után ismét rendeződni látszik – az pedig, hogy a tárgyalásokból kihagynák az ENSZt és az Egyesült Államokat, jól mutatja az orosz fél diplomáciai önbizalmát, illetve üzenet is a világszervezetek részére: Szergej Lavrov a hét során „hiábavaló üldögélésnek” nevezte az amerikaiak tevékenységét. Törökország szintén növelni kívánja geopolitikai súlyát, és nem kevésbé elégedetlen Amerika szíriai tevékenységével, mint orosz partnere – Erdoganék számára főleg a kurd haderők amerikai támogatottsága okoz problémát

