Külföld
Tömegverekedés egy menekülteket szállító vonaton
Saját pártjából bírálják Merkelt
A bajor-osztrák határon fekvő Freilassingból Mannheimbe tartó vonatot már Münchenben meg kellett állítani az összetűzés miatt. Két különböző nemzetiségű csoport esett egymásnak heves vita és kölcsönös sértegetések után. A keddi verekedésben négyen megsérültek, a szövetségi rendőrség öt ember ellen indított eljárást. A vonatról húsz verekedőt szállítottak le a bajor fővárosban.
A Deutsche Bahn vasúttársaság naponta több különvonattal szállítja a határról az Ausztriából érkező menedékkérőket. Azon a vonaton, amelyen a verekedés történt, hétszázan utaztak.
A német rendőrszakszervezet (DPolG) szerint az erőszakoskodó menedékkérők kérelmét gyorsított eljárással kellene elbírálni, esetükben meg kellene szüntetni a menedékjogi kérelmekről döntő szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) határozata elleni jogorvoslat lehetőségét, és gyorsan ki kellene toloncolni az ilyen embereket az országból.
A DPoLG és a városi és települési önkormányzatok szövetségének (DStGB) közös javaslatait bemutató szerdai berlini tájékoztatón Rainer Wendt, a rendőrszakszervezet elnöke hangsúlyozta, hogy a menedékkérőket fel kell világosítani a Németországban érvényes szabályokról. „Tudniuk kell, hogy mit szabad és mit nem” - mondta a szakszervezeti vezető.
Saját pártjából bírálják a kancellárt
A Bild című német lap szerint a múlt héten harmincnégy CDU-s politikus aláírásával útnak indított levél a párton belüli növekvő elégedetlenséget kifejező „lánclevéllé” vált. Az Angela Merkelnek címzett levél aláírói szerint meg kell tagadni a belépést a határokon minden menedékkérőtől, akinek ügyében Németország nem illetékes, a kancellár által követett „nyitott határok politikája” pedig sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban. Ugyanakkor van egy másik levél is, amelynek aláírói kiállnak a kancellár menekültpolitikája mellett. A Der Tagesspiegel című berlini lap szerint ezt több mint százhúszan szignálták.
Közben a lakossági elégedetlenség tovább erősödött. A YouGov közvélemény-kutató intézet szerdán ismertetett reprezentatív felmérése alapján a németek ötvenhat százaléka szerint túl sok menedékkérő van már Németországban. További húsz százalék szerint most még éppen megfelelő a menedékkérők száma, tizenkilenc százalék szerint pedig Németország további menedékkérők befogadására is képes.
A románok több pénzt költenek a menekültkrízis kezelésére
A román kormány növeli a menekültek ellátására fordított pénzt, miután Victor Ponta miniszterelnök szégyenletesnek nevezte, hogy a hatályos törvények szerint Bukarest naponta fejenként egy eurónak megfelelő összegnél kevesebbet költ támogatásukra. A kormány szerdai ülésén elfogadott törvénytervezet hivatalos statisztikai adatokra hivatkozva úgy becsüli, hogy a menedékkérők havi költségei a nyári hónapokban fejenként 1117 lejre (78 690 forint) rúgnak, télen pedig 1185 lejt (83 480 forint) tesznek ki.
A tervezet előírja, hogy amennyiben menekültek számára fenntartott központok megtelnek, a migránsoknak lehetőségük lesz lakást bérelni, amiért fejenként havi 500 lejt (35 500 forintot) kapnak, és erre legfeljebb egy éven keresztül jogosultak.
Ha az osztrákok, akkor a szlovének is erősítenek a határon
„Amennyiben Ausztria megerősíti határvédelmét a menekültválság miatt, és Magyarország teljesen lezárja zöldhatárát a migránsok előtt, akkor Szlovéniának ugyanolyan intézkedéseket kell bevezetnie, mint Ausztriának, nem látok más megoldást” - mondta Karl Erjavec szlovén külügyminiszter, aki hozzátette: ez az ő személyes véleménye, nem a kormány hivatalos álláspontja.
A szlovén kormány közölte, amennyiben az országon keresztül a közeljövőben 4500-8000 migráns vonulna át naponta, humánusan fog eljárni velük szemben, de továbbra is betartja az uniós szabályokat. A kabinet amellett foglalt állást, hogy a migránsválságot hosszú távon azokban az országokban kell kezelni, ahonnét a menedékkérők jönnek.
Zágrábnak is fizikai akadály kell
„Mi nem tudunk ennyi emberről gondoskodni" - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic, majd hozzátette: nem szeretné, hogy miközben Horvátországba özönlenek a migránsok, a szomszédos országok lezárják határaikat.
Az államfő szerint Zágráb még mindig úgy viselkedik, mintha nem volna az Európai Unió (EU) tagja, mintha valaki politikáját kellene követnie, nem pedig aktívan részt vennie benne és alakítania.
Kiemelte: Horvátországnak az adriai-balti-fekete-tengeri összefogás a "természetes környezet". Ezzel arra utalt arra, hogy Zoran Milanovic horvát miniszterelnök korábban közölte, hogy az ő partnerei Ausztria és Németország, az államfő pedig szerinte "rossz társaságba" keveredett, amikor Magyarországgal és a visegrádi négyekkel tárgyalt.
Kolinda Grabar-Kitarovic a magyar-horvát határ magyar oldalán elhelyezett a szögesdrótra reagálva, amelyre az újságíró többször is kitért, elmondta: korrektnek kell lenni Magyarországgal. "Nem vádolhatjuk Magyarországot azért, mert meg akarja védeni határait, nekünk a sajátunkat kell megvédeni" - hangsúlyozta. Hozzátette: "egyébként Orbán Viktor magyar miniszterelnök nagyon aggódik a két ország viszonya miatt".
Az államfő kifejtette: a magyar miniszterelnök tudja, hogy a leköszönő szociáldemokrata kormány retorikája és Magyarország-ellenes politikája nem a horvát nép akaratát tükrözi, ettől függetlenül egyetlen rossz szóval sem illette Zoran Milanovic horvát miniszterelnököt.
Grabar-Kitarovic emlékeztetett: azt sem felejthetik el Magyarországnak, hogy a horvát (honvédő) háború alatt, több tízezer szlavóniait és baranyait fogadott be területére probléma nélkül.
A horvát államfő szerdán ötnapos hivatalos látogatásra utazik Kínába, ami miatt újra célkeresztbe került. Magyarországi látogatása után ugyanis a leköszönő kormány azzal vádolta, hogy megpróbál egy párhuzamos külpolitikát kialakítani országon belül.
Nem várható a migrációs nyomás enyhülése Horvátországban
Egyelőre nem várható a migrációs nyomás enyhülése Horvátországban - jelentette a horvát közszolgálati rádió szerdán. A belügyminisztérium legfrissebb adatai szerint szeptember közepe - a magyar-szerb zöldhatár lezárása - óta 173 ezer illegális bevándorló lépte át a szerb-horvát határt. Horvátország területére - a kelet-szlavóniai Babska és Tovarnik körzetébe - kedd éjféltől szerda reggel 9 óráig közel kétezer migráns érkezett, akiket az opatovaci sátortáborból vonattal és buszokkal folyamatosan szállítanak a magyar határra. A kelet-szlavóniai befogadóállomáson a vöröskereszt egyik munkatársa kedden úgy nyilatkozott, hogy a jövőben racionálisabban bánnak a tartalékaikkal, ugyanis a migránsokat eldobálják az ételt. Ezért azokon a területeken, ahol a bevándorlók illegálisan átlépik a határt, csak vizet és gyümölcsöt osztanak majd. Élelmiszercsomagot csak a sátortáborban kapnak a menedékkérők - mondta.
A köztársasági elnök ezzel nem ért egyet. Szerinte nem "két külpolitika létezik az országban, hanem egy összefüggéstelen".
Politikai elemzők szerint az utóbbi időben Milanovic átvette Vesna Pusic külügyminiszter szerepét, aki jelöltette magát az ENSZ-főtitkári tisztségére, és ezért nem kívánt részt venni a miniszterelnök szomszédos országgal való konfliktusban.
Iohannis: Románia része akar lenni a megoldásnak
Románia része akar lenni a migrációs válság megoldásának, szolidaritást vállalva az Európai Unió többi országával - hangoztatta Klaus Iohannis államfő szerdai sajtóértekezletén.
Iohannis az Európai Unió külső határai megerősítésének és a szíriai béke megteremtésének szükségességét hangoztatta, hozzátéve, hogy Románia mindkét kérdésben aktív szereplője lehet a megoldás megtalálásának.
A román elnök szerint országa "eddig is jól teljesített" a külső határok védelmét illetően, és úgy viselkedett, mintha már ténylegesen tagja lenne a schengeni övezetnek. Újságírói kérdésre válaszolva Iohannis elmondta: az uniós belügyminiszterek legutóbbi találkozóján azért nem kérték Románia és Bulgária felvételének napirendre tűzését, mert alkalmatlan a pillanat: a migrációs nyomás miatt a schengeni előírásokat több helyütt nem sikerült betartani, egyesek már a belső határellenőrzés nélküli övezet létjogosultságát is vitatják.
Szíriával kapcsolatban Iohannis elismerte, hogy Románia nem tartozik a legfontosabb szereplők közé, de rajta kívül nem sok olyan állam van, amelynek még van diplomáciai személyzete Damaszkuszban, és így hozzájárulhat a felek közötti közvetítéshez. Rámutatott: az Európára nehezedő migrációs nyomás legfőbb forrása Szíria, ám a szíriai béke megteremtésének esélyeit nem növelte, sőt bonyolítja a helyzetet az orosz katonai beavatkozás.
Iohannis - újságírói kérdésre válaszolva - "meglepőnek" nevezte Jean-Claude Juncker múlt heti, Oroszországgal kapcsolatos állásfoglalását. Az Európai Bizottság elnöke egy németországi rendezvényen arról beszélt, hogy Oroszországot egyenlő félként kell kezelni, szerinte az EU nem fogadhatja el, hogy Washington beleszóljon az Oroszországgal ápolt kapcsolataiba, és élesen bírálta Barack Obama amerikai elnököt, amiért regionális hatalomnak minősítette Oroszországot. A román államfő szerint "szokatlan", hogy a bizottsági elnök ilyen sarkalatos kérdésben a tagországokkal való egyeztetés nélkül nyilatkozzon.
Iohannis az EU állam- és kormányfőinek csütörtöki és pénteki csúcsértekezlete előtt beszélt Romániának a migrációs válsággal kapcsolatos álláspontjáról, de nem tért már ki a menedékkérők kötelező kvóták alapján történő szétosztására, ami ellen korábban több ízben szót emelt. Románia - Magyarországgal, Szlovákiával és Csehországgal együtt - a kötelező kvóták ellen voksolt, ám miután az uniós belügyminiszterek ennek ellenére elfogadták az Európai Bizottság javaslatát, Iohannis azt mondta, hogy Románia be tudja fogadni a neki szánt menekülteket.
Bulgáriában elfogtak több mint hatvan migránst
Hatvannégy illegális bevándorlót fogott el a bolgár rendőrség az elmúlt éjszaka a Szófiától északra fekvő Vraca város közelében - közölte szerdán a Vraca megyei rendőrség szóvivője. Kraszimir Vaszilev szerint a menekültek két kisbusszal utaztak. Többségük állampolgársága egyelőre nem tisztázott, mert nem voltak náluk személyi okmányok. Az illegális bevándorlók között voltak gyerekek is - a legkisebb közülük kétéves -, őket kórházba vitték kivizsgálásra. Ez volt az első menekültcsoport, amelyet az északnyugati Vraca megye területén tartóztattak fel a bolgár hatóságok.