Külföld
Több százezer migránst utasíthat ki az EU
Seehofer: Bajorország önvédelemhez folyamodik, ha Berlin nem korlátozza a menedékkérők áradatát
A 2015 első felében Európába érkezett menedékkérők közül több százezret utasíthatnak ki az EU miniszterei a következő hetekben – értesült a The Times. A brit napilap birtokába jutott diplomácia dokumentumra hivatkozva jelentette ki: feltehetően ennyi embernek utasítják el a kérelmét a hatóságok.
Brüsszel azzal fenyegeti Nigert és Eritreát, hogy visszavonja a segélyeket, a kereskedelmi megállapodásokat és a vízumegyezményeket a két országgal, ha elutasítják állampolgáraik visszafogadását. Az uniós tervben több százezer migráns őrizetbe vétele is szerepel, megelőzendő, hogy kiutasításuk elől megszökjenek.
A terv szerint a migránsok hazaszállításának folyamatához a Frontex uniós határvédelmi ügynökség nyújtana segítséget. Azokat az EU-tagokat, amelyek az illegális bevándorlók kiutasítását nem a nemzetközi jogoknak megfelelően hajtják végre, az Európai Bizottság megbírságolná.
A szlovák államfő a pozsonyi kormány migránspolitikáját bírálta, a kormány pedig az elnököt
A pozsonyi kormány migránspolitikáját bírálta Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök szerdán a törvényhozás előtt mondott beszédében, Robert Fico kormánypártjának több képviselője viszont reagálásában az államfőt illette kritikával.
Parlamenti beszédében Andrej Kiska - utalva a pozsonyi kormánynak a migránskvótákat elutasító álláspontjára - úgy fogalmazott: Szlovákia a migránsválság kezelésekor "félregombolta a kabátját", és így nevetség tárgyává vált az európai és világsajtóban. Kifejtette: véleménye szerint a migránsokról Szlovákiában zajló politikai párbeszédben túl erős hangszínben jelentek meg olyan vélekedések, amelyek szították az emberek migránsoktól való félelmeit, ugyanakkor azok a hangok sem voltak ritkák, amelyek azt próbálták elhitetni, hogy szinte az összes migráns gazdasági spekuláns és csupán a kényelmesebb élet reményében érkezik.
Az államfő a migránskvótákra utalva többször is hangot adott azon nézetének, miszerint a szlovák kormányzat "elveszítette azt a harcot, amelyet a 120 ezer háború elől menekülő ember elosztására hivatott mechanizmussal szemben vívott". Megjegyezte: a migránsok kvóták alapján való elosztását korábban maga is "szerencsétlen ötletnek" nevezte, és már akkor azon a véleményen volt, hogy Szlovákiának önkéntesen és kezdeményezőként kellett volna felajánlania a segítségét. Hozzátette: úgy véli, míg Szlovákiában a kvóta kifejezés elfedte azt, hogy annak hátterében szerencsétlen emberi sorsok állnak, addig Európa nagyobb részében ez nem így történt, s ott az országok vezetőinek és lakosainak nagyobb része továbbra is úgy véli, hogy segíteni kell a "háború és az erőszak elől menekülőknek".
A szlovák államfő a pozsonyi törvényhozásban elmondott beszédére - a külföldi úton lévő Robert Fico miniszterelnök helyett - a kormány részéről elsőként Robert Kalinák belügyminiszter reagált, aki sajnálatának adott hangot amiatt, hogy Andrej Kiska nem támogatja Szlovákia migránsválság kezelésével kapcsolatos álláspontját. "Úgy gondolja, hogy el kellene fogadnunk a kvótákat, én viszont úgy gondolom, hogy az káros lenne. Nem szabad veszélybe sodorni az ország érdekeit, mert néhány év múlva aztán rácsodálkozhatnánk a kialakult helyzetre" - nyilatkozta Kalinák a TASR közszolgálati hírügynökségnek.
Reagálásában a belügyminiszter megismételte korábban többször kifejtett véleményét, amely szerint a migránsok túlnyomó többsége gazdasági bevándorló, majd hozzátette: újabban már az Európai Bizottság is "óvatosabban kezeli" a kötelező kvótákat, Pozsony pedig határozottan ellenzi a hamis gesztusokat.
A szlovák államfő parlamenti beszédére viszonylag kemény hangnemben reagált Lubos Blaha, a pozsonyi törvényhozás európai ügyekért felelős bizottságának kormánypárti elnöke, aki a Sita hírügynökségnek nyilatkozva Kiska beszédéről azt mondta: az úgy hangzott, mintha egy más ország nagykövetségén írták volna. Blaha hangsúlyozta: szomorú, hogy Kiska azzal vádolta meg az ország polgárait, hogy hiányzik belőlük a szolidaritás, mert ezzel - ahelyett, hogy kiállt volna a Szlovákia érdekei mellett - hátat fordított az ország lakosságának. "Mi valós szolidaritást akarunk, és több józan észt, ez utóbbiról azonban beszédében Andrej Kiska már letett" - jegyezte meg a bizottsági elnök.
Seehofer: Bajorország önvédelemhez folyamodik, ha Berlin nem korlátozza a menedékkérők áradatát
Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerdán ismét élesen bírálta a berlini vezetés menekültpolitikáját és jelezte, hogy Bajorország önvédelemhez folyamodik, ha a szövetségi kormány nem korlátozza a menedékkérők áradatát. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy örülne, ha Angela Merkel kancellár kapná az idén a Nobel-békedíjat.
Horst Seehofer Ingolstadtban tartományi önkormányzati vezetőkkel tárgyalt, és résztvevők beszámolói szerint azt mondta, hogy München "hatékony önvédelmi intézkedéseket" tesz, ha nem csillapodik a menedékkérők áradata.
A rendezvény után a konzervatív CSU elnöke újságíróknak elmondta, hogy a tartományi kormány pénteki ülésén "szükségeljárásokról" tárgyalnak majd. Korábban a bajor vezetés egyebek között sürgette, hogy alakítsanak ki a határ térségében tranzitzónákat. A menedékkérőknek ezekben az övezetekben kellene megvárniuk, hogy a hatóságok megvizsgálják, jogosultak-e menedékjogi kérelem benyújtására Németországban.
Horst Seehofer elmondta, hogy a bajor kormány szerint égetően szükséges intézkedések ügyében elsősorban a szövetségi kormány az illetékes. "Éppen ezért kell továbbra is nyomást gyakorolnunk és követelnünk, hogy a szövetségi kormány lásson hozzá ezekhez a nagy feladatokhoz" - mondta a politikus. Azzal kapcsolatban, hogy Angela Merkelt a Nobel-békedíj nagy esélyesei között tartják számon, a dpa hírügynökség tudósítójának kérdésére azt mondta, hogy örülne, ha a kancellár kapná meg a kitüntetést.
A menekültpolitika körüli vitákról megjegyezte: "mi ketten, vagyis a kancellár és én valószínűleg sokkal higgadtabban látjuk ezt az egészet, mint ahogy ön gondolja". "A politikai életben előfordul, hogy a nagy kérdésekben nincs egyetértés. Ilyenkor meg kell vitatni az ügyet" - tette hozzá Horst Seehofer német hírportálokon idézett nyilatkozatában.
A menekülthullám a Magyarországról indult menedékkérők beengedéséről szeptember 5-re virradóra hozott döntés óta drámai mértékben felerősödött, és elsősorban Bajorországot érinti, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők hulláma. A müncheni vezetés úgy becsülte, hogy akár 270-280 ezer menedékkérő is érkezhetett szeptemberben. A szerdán megjelent hivatalos adatok alapján viszont jóval kevesebben lépték át a határt.
A szövetségi belügyminisztérium kimutatása szerint 163 772 ember adatait rögzítették a menedékkérők regisztrálását és tartományok közötti elosztását szolgáló EASY (Erstverteilung von Asylbegehrenden, azaz menedékkérők elsődleges elosztása) nevű nyilvántartási rendszerben. Az év eleje óta regisztrált menedékkérők száma így 577 307-re emelkedett. Ugyanakkor a menekültügyi rendszer vészes túlterheltségét jelzi, hogy az elbírálásra váró menedékjogi kérelmek száma meghaladta a 300 ezret (300 531-re emelkedett az augusztus végi 276 617-ről).
A szövetségi kormány egy sor javaslatot terjesztett a törvényhozás elé a rendszer hatékonyságának növelésére. Az új szabályok november 1-jén léphetnek életbe. A hatékonyság növekedését várják a kormányzati munkamegosztás átalakításáról, amelyről a kabinet szerdai ülésén döntöttek.
Az új felállás szerint a menekültügy első számú politikai felelőse Peter Altmaier kancelláriaminiszter lesz, az operatív munkát pedig továbbra is Thomas de Maiziere belügyminiszter irányítja. A kancellári hivatalban létrehoznak egy úgynevezett menekültpolitikai stábot, amely felügyeli a minisztériumok munkáját és jelentést készít a helyzet alakulásáról minden kormányülésre. A belügyminisztériumban továbbra is működik majd az úgynevezett irányítóbizottság, amely összehangolja a tárcák és a tartományok tevékenységét, de a testületet a kancellária alá rendelik.
A kabinet ülése után a kormányszóvivői tájékoztatón Georg Streiter helyettes kormányszóvivő teljes tévedésnek nevezte azt az értelmezést, hogy az átalakítás Thomas de Maiziere háttérbe szorítását jelenti. Éppen ellenkezőleg, a belügyi tárca irányítóbizottságát bővítik, így nemcsak államtitkárok vesznek részt a munkájában, hanem valamennyi tárca delegálja a testületbe az egyes területekért közvetlenül felelős minisztériumi tisztviselőket is - mondta Georg Streiter.
A belügyminisztériumot egyben mentesítik több olyan feladat alól, amelyek eleve nem tartoznak az illetékességi körébe. Ilyen feladat például az egyeztetés az uniós társországokkal.
A helyettes kormányszóvivő rámutatott, hogy a felelősséget végeredményben minden ügyben a kancellária viseli, mert a kancellár határozza meg az egész kormány tevékenységének irányát. A menekültügy pedig annyira fontossá vált, hogy "intézményesíteni" kellett ezt a felelősségvállalást - mondta a szóvivő.
Nyílt levélben bírálta Merkel menekültpolitikáját a CDU 34 képviselője
Bírálta Angela Merkel menekültügyi politikáját az általa vezetett nagyobbik kormánypárt, a konzervatív CDU 34 képviselője egy szerdán közzétett nyílt levélben. "A jelenleg folytatott +nyitott határok politikája+ sem az európai, sem pedig a német jognak nem felel meg, és a CDU programjával sincs összhangban" - olvasható a német kancellárnak címzett dokumentumban, amelyről először a Spiegel online számolt be. A nyílt levél szerint a CDU tagjainak és választóinak nagy része nem érzi, hogy a CDU vezette szövetségi kormány őket képviselné a menekültpolitikában jelenleg követett irányvonalával. A dokumentum 34 - több szövetségi tartományt képviselő - aláírója világos intézkedéseket követel a menekültáradat tényleges csökkentése érdekében. A levél szerint a jelenlegi helyzet nemcsak Németország és az EU szuverenitását kérdőjelezi meg, hanem annak kockázatát is magában hordozza, hogy mindez meghaladja Németország befogadóképességének és befogadókészségének határait. A Focus című hetilap internetes kiadása szerint a levél aláírói felszólították a kancellárt arra: személyesen küldjön üzenetet a válságövezetekbe, hangsúlyozva azt, hogy azok a menekültek, akik nem politikai üldözöttek, nem számíthatnak befogadásra Németországban.
Csökken Merkel népszerűsége
Németországban tovább csökkent, és idei mélypontjára süllyedt Angela Merkel kancellár népszerűségi mutatója egy szerdán ismertetett felmérés alapján, amely azt is kimutatta, hogy a konzervatív CDU/CSU pártszövetség támogatottsága is visszaesett, és elkezdett erősödni a legnagyobb parlamenten (Bundestag) kívüli erő, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali populista párt. A főleg a volt NDK területén népszerű, idegen-, bevándorlás-, menekült- és muzulmánellenes Európai Hazafiak a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Pegida) nevű mozgalom szövetségeseként számon tartott AfD-re a Forsa közvélemény-kutató intézet felmérése alapján a választók hét százaléka szavazna, ha most vasárnap lennének a Bundestag-választások.
A CDU/CSU pártszövetséget a választók harminckilenc százaléka támogatja, ami 2,5 százalékpontos csökkenés a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért eredményhez képest.
Görögország legfeljebb 10 ezer menedékkérőt fogad be
Görögország 8-10 ezer menedékkérőt fogad be a menekültek szétosztására vonatkozó európai uniós terv keretében - jelentette ki szerdán a görög parlamentben Joannisz Mucalasz migrációsügyi miniszterhelyettes. A politikus szerint a Görögországba érkező illegális bevándorlók 85 százaléka jogosult a menekültstátusra. Mint mondta, Athénnak tiszteletben kell tartania a genfi egyezményt, és be kell fogadnia a menekülteket. Szólt arról is, hogy legkésőbb novemberben teljesen működőképesnek kell lennie az öt égei-tengeri szigeten felállítandó uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központoknak, az úgynevezett hot spotoknak. Mucalasz hozzátette ugyanakkor, hogy Görögországból semmiképpen nem lesz egy "gigantikus migráns- és menekülttábor".
Szerda reggel 5 ezer újabb migráns érkezett Athén kikötőjébe, Pireuszba több komphajó fedélzetén, míg kedden 7 ezer menekültet szállítottak a kikötővárosba Leszbosz és Híosz szigetéről - jelentette az állami televízió (ERT). A menekültek továbbra is szünet nélkül áramlanak az égei-tengeri görög szigetekre: egyedül kedden több mint 5 ezren érkeztek. A görög parti őrség kedden mintegy 250 embert mentett ki az Égei-tengerből. A görög rendőrség szerdán közölte, hogy felszámoltak egy nemzetközi bűnszervezetet, amely Törökországból a görögországi Kósz szigetén keresztül Macedóniába és Olaszországba csempészett migránsokat és menekülteket. A hatósági akció során vasárnap 12 embert - pakisztáni, egyiptomi, iraki és szíriai állampolgárokat - vettek őrizetbe Athénban, és több száz hamis személyigazolványt, útlevelet és más dokumentumot foglaltak le tőlük.
Tiltakozás Németországban egy "embercsempész-konferencia" ellen
Németországban online petíciót indítottak és tekintélyes konzervatív politikusok is tiltakoztak egy szatirikus művészeti-politikai rendezvény ellen, amely az embercsempészet kérdéseit járja körül.
A szándékosan provokatív című II. Nemzetközi Embercsempész Konferenciát (ISS) Münchenben tartják meg a Nyitott határok nevű programsorozat részeként. A háromnapos rendezvény csak október 16-án kezdődik, de már szeptember végén elindított ellene egy online petíciót a CitizenGO nevű madridi központú nemzetközi civil szervezet. Szerdáig csaknem tízezren csatlakoztak az Európai Bizottsághoz és müncheni városvezetéshez intézett felhíváshoz, amelyben követelik, hogy a brüsszeli testület és a bajor főváros ne támogassa a rendezvényt az európai és a német adófizetők pénzéből.
A CitizenGO álláspontja szerint a konferencia szervezői bagatellizálják, ártalmatlannak tüntetik föl az embercsempészetet, az Európai Bizottság és München pedig a rendezvény támogatása révén közpénzzel finanszírozza az otthonuk elhagyására kényszerülő emberek helyzetével visszaélő, és sok ember haláláért felelős csempészbandák működését.
Tiltakozott a konferencia ellen többek között a Bundestag - a német törvényhozás alsóháza - belügyi bizottságának elnöke, Ansgar Heveling, a konzervatív CDU politikusa, és a bajor testvérpárt, a CSU egyik tekintélyes képviselője, Hans-Peter Uhl is.
Az embercsempészek bűnözők, akik csak kihasználják a menekülteket, és hidegen hagyja őket, ha "ügyfeleik" menekülés közben meghalnak - nyilatkozott a napokban Ansgar Heveling. Az ISS "cinikus" és káros, az embercsempészet visszaszorítását célzó erőfeszítéseket hátráltató rendezvény - tette hozzá Hans-Peter Uhl.
A konferencia szervezői abból a megállapításból indulnak ki, hogy a hidegháború vége óta megváltozott az embercsempészet jogi és társadalmi megítélése. Míg 1989 előtt hősnek számított, aki például az NDK-ból átcsempészett valakit az NSZK-ba, most az embercsempészet bűncselekmény, függetlenül attól, hogy az indíték a nyereségvágy vagy önfeláldozó segíteni akarás - mutatnak rá az ISS szervezői. Szerintük a mostani menekültválság közepette őszinte, komoly politikai vitát kell folytatni erről a fordulatról és következményeiről.
Matthias Lilienthal, a rendezvénynek otthont adó híres színház, a Münchner Kammerspiele intendánsa a napokban a Deutschlandradio Kultur nevű országos közszolgálati rádiónak nyilatkozva a védelmébe vette a kezdeményezést.
A konferencián egyebek mellett arról lesz szó, hogy miért veszik körül kerítések az észak-afrikai spanyol enklávékat, és miért van az, hogy egy Libanonban élő szíriai állampolgárnak szinte egyáltalán nincs lehetősége arra, hogy legálisan eljusson Németországba - mondta a színház igazgatója. Hozzátette, hogy a menekültek jelenleg Törökországból a görög szigetekre csak illegálisan, az embercsempészek által kínált lélekvesztőkön tudnak átkelni, és a csempészbandák nem törődnek azzal, hogy életveszélybe sodorják az embereket. Ezt "természetesen mélyen elítélem" - mondta Matthias Lilienthal. Elmondta: a konferencián arról is beszélnek majd, hogy miként lehet "demokratizálni" az embercsempészetet, például miként lehet okostelefonra fejlesztett alkalmazások segítségével biztosítani, hogy a menekültek ne szoruljanak rá a bűnbandák közreműködésére.
Hiba lenne megfeledkezni Afganisztánról
A főbiztos méltatta Teherán és Iszlámábád nagylelkűségét, amelyet a több millió közép-ázsiai menekülttel szemben tanúsítottak. Megjegyezte, hogy Iránban a menekült gyerekek járhatnak a helyi iskolákba, és Teherán kiterjesztette az afgánokra az állami egészségbiztosítást. Pakisztánban pedig a menekülteknek megvan hozzáférésük „az alapvető szolgáltatásokhoz és békében élnek az elmúlt harminchat évben”.Veszélyes hiba lenne figyelmen kívül hagyni a 2,6 millió afgán menekültet, akik a világ hetven országában várják, hogy döntés szülessen a sorsukról - mondta António Guterres, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) vezetője. Guterres emlékeztetett, hogy az országukat elhagyni kényszerült afgán menekültek több mint harmincöt éve várnak valamiféle megoldásra az őket érintő problémára.
Szakértők szerint egyébként az afgán menekültek hivatalos számánál jóval több ember menekült el az országból: Iránban és Pakisztánban nem kevesebb, mint további 2 millió menekültstátusszal nem rendelkező afgán van, nem beszélve a még korábban a két országba vándorolt hatmillió emberről.
Eredményesen zárult az embercsempészek elleni akció Presevóban
Jó eredményekkel zárult az embercsempészek elleni akció a szerb-macedón határon található Presevóban, de csak egy szerb állampolgárt vettek őrizetbe - jelentette ki szerdán Mitar Djuraskovic, a szerbiai belügyminisztérium határrendészeti igazgatóságának osztályvezetője a rendőrségi akciót lezáró sajtótájékoztatón.
Az egyhetes műveletet az európai uniós országok rendőri együttműködési szervezete, az Europol vezette, emellett pedig szerb, osztrák, szlovén, macedón, boszniai, montenegrói és albán rendőrök vettek részt benne.
A cél az volt - magyarázta Mitar Djuraskovic a Blic című belgrádi napilap honlapjának beszámolója szerint -, hogy olyan embercsempész-hálózatokról szerezzenek információkat, amelyek Törökországból Görögországba szállítják a migránsokat, illetve hogy a hasonló szerbiai hálózatok munkáját megakadályozzák. Az akció során 160 illegális migránst hallgattak ki.
A határrendészeti igazgatóság osztályvezetője azt is közölte, hogy idén körülbelül 180 ezer bevándorló érkezett Macedóniából Szerbiába a közel-keleti országokból, a legtöbbjük a regisztrációkor azt állította, hogy szándékában áll menedéket kérni a nyugat-balkáni országban.
Elmondta, hogy a macedón-szerb határt naponta 2500-6000 migráns lépi át. A tömeg miatt az utóbbi időszakban sokan hagyták ki a presevói befogadóközpontot, mert minél hamarabb az Európai Unió felé akartak indulni, az Europol akciójának idején azonban fokozottan ellenőrizték a járműveket, hogy biztosan nem szállítanak-e személyi okmányokkal nem rendelkező embereket. Aki nem regisztrált, azt visszaküldték a központba.
Romániában migránsoknak okiratokat hamisító bűnszövetkezetet lepleztek le
Migránsoknak okiratokat hamisító bűnszövetkezetet leplezett le a szervezett elleni román ügyészség, a hálózatot román állami intézmények hivatalnokai irányították - közölte szerdán a román vádhatóság. Az ügyészség őrizetbe vette a Dambovita megyei népességnyilvántartó hivatal alkalmazottját, aki korábban az útlevélosztály vezetője volt, és annak egyik munkatársát. Őket azzal gyanúsítják, hogy munkaidő után személyi iratokat hamisítottak menekülteknek. A bűnszövetkezetnek a Moldovai Köztársaságban is voltak kapcsolatai. Az ügyészség szerint a két gyanúsított már 2012 óta folytatta a törvénytelen tevékenységet, a hamis okiratok segítségével főként afrikai menekültek utazhattak tovább az Európai Unióba. Az ügyészség a két hivatalnok előzetes letartóztatásba helyezését kérte, erről a Dambovitai Törvényszék fog dönteni. A román hivatalnokok főleg személyazonossági igazolványt, útlevelet, gépkocsivezetői jogosítványt hamisítottak, ezek egy részét éppen a lakosság-nyilvántartó hivatalban, a rendes munkaidő után készítették el. A bűnszövetkezetet Dumitru mellett egy kongói állampolgár irányította.
Ponta: Hiba volt Magyarországgal együtt szavazni
Victor Ponta román miniszterelnöknek a migránsügyben tanúsított álláspont-változtatásáról ír az Adevarul című román napilap szerdai számában. A liberális ellenzéki újság összevetette Ponta szeptember elejétől hangoztatott megnyilatkozásait. Emlékeztet arra, hogy Ponta a hét elején hibának nevezte, hogy Románia Magyarország és Szlovákia mellett szavazott a kötelező kvótarendszer ellen, és megjegyzi, hogy a migránsválság idején a román kormányfő többször módosította álláspontját. Felidézik, hogy szeptember elején a román kormányfő a migránsok befogadása mellett tört lándzsát.
a szeptember 22-i uniós belügyminiszteri találkozón Románia a kötelező kvóták ellen szavazott. Az akkori voks után Ponta sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Románia álláspontjával kevés tagállam értett egyet. A lap megjegyezte, hogy akkor a román miniszterelnöknek nem volt semmi megjegyezni valója azokkal a tagállamokkal szemben, amelyek Romániához hasonlóan a kötelező kvóták ellen szavaztak. Ezt követően, két hét leforgása alatt radikálisan megváltozott Ponta álláspontja - írta az Adevarul, hiszen a hét elején a parlamentben tartott beszédében már így vélekedett: Románia ugyan nem ért egyet a kötelező kvótákkal, de „hiba volt Magyarországgal és Szlovákiával közösen az Európai Unió többi része ellen szavazni”.
A cseh katolikus egyház támogatja a közép-európai keresztények közös gyűjtését
Támogatásra méltónak tartja Dominik Duka, a cseh katolikus egyház feje azt a magyar kezdeményezést, hogy a közép-európai keresztények szervezzenek közös gyűjtést a közel-keleti menekülttáborok megsegítésére - nyilatkozta Soltész Miklós szerdán, azt követően, hogy Prágában találkozott a prágai érsekkel. "A találkozón elhangzott, hogy a cseh katolikus egyház nagy örömmel csatlakozna a kezdeményezéshez" - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára. Megjegyezte: természetesen ez a prágai érsek véleménye volt, a hivatalos álláspontot nyilván a Cseh Püspöki Karnak kell megfogalmaznia. "Elmondhatom, hogy korábbi bécsi, pozsonyi, zágrábi, temesvári vagy varsói tárgyalásaimon kiderült, hogy azonosan látjuk a problémát és a megoldást is" - jelentette ki az államtitkár. Soltész Miklós szerint a prágai találkozón egyetértés volt abban, hogy a migrációs problémát a gyökereknél kell megoldani, és karitatív tevékenységével az egyház ebben segíteni kívánja az államot. A cseh Katolikus Karitász - fejtette ki az államtitkár - ezen a téren aktív, és a magyar Katolikus Karitásszal együttműködve Magyarországon a határ mellett is segítséget nyújtott a rászorulóknak. "Egyetértettünk abban, hogy jelenleg elsősorban az úton lévők problémáit, gondjait kell megoldani, azoknak kell segíteni" - fejtette ki Soltész Miklós.
Több százezer migránst utasíthat ki az EUAz afgán menekültekre hívta fel a figyelmet az ENSZ - Az Európai Unió belü...