Külföld

Több száz tüntetőt tartóztattak le Tunéziában

A gazdasági megszorítások elleni demonstráló tömeg ellen a katonaságot is kivezényelték

Több mint kétszáz embert vettek őrizetbe és több tucatnyian megsebesültek az erőszakossá fajult kedd esti tunéziai tüntetéseken - jelentette az AFP hírügynökség.

Hét évvel az "arab tavaszt" elindító tunéziai forradalom után az ellenzéki pártok kezdeményezésére tüntetéssorozat kezdődött hétfő este az észak-afrikai arab ország több városában a január 1-jén bevezetett gazdasági megszorító intézkedések miatt. Már az aznapi tüntetéseken is történtek összecsapások a tüntetők és a rendőrség között: akkor több tucatnyian sebesültek meg, köztük 11 rendőr, és a rendőrség 44 embert vett őrizetbe a belügyminisztérium tájékoztatása szerint.
Kedd este még súlyosabb összecsapások történtek. Ezúttal már 49 rendőr sebesült meg - a sebesült tüntetők számát nem közölték -, és 206 embert vettek őrizetbe. A főváros egyik peremkerületében a tüntetők kifosztottak egy áruházat. Kedd este már a hadsereget is bevetették a rendőrség mellett. Az egyik legjelentősebb demonstráció a Tunisztól 30 kilométerrel nyugatra lévő Teburba városban volt, ahol délután eltemették az előző esti ottani összecsapások halálos áldozatát, egy 45 éves férfit. Voltak tüntetések Gafszában, Kaszerínében és Szídi-Buzidban is.
Dzserba szigetén két gyújtópalackot dobtak szerdára virradóan egy zsinagógába és az épületben tűz keletkezett, de a lángokat gyorsan eloltották - közölték meg nem nevezett helyi források hírügynökségekkel. A támadás idején senki nem tartózkodott az épületnek abban a helyiségében, ahol a tüzet okozták. Dzserbán nem volt tüntetés, de helybeliek azt mondták: a támadók azt a körülményt használhatták ki, hogy a biztonsági erőket átcsoportosították a demonstrációk helyszíneire.
Dzserbán él a legjelentősebb tunéziai zsidó közösség. A 2500 éves La Ghriba zsinagóga ellen 2002-ben öngyilkos merényletet követtek el, 21 ember halálát okozták, köztük 14 németét.
A gazdasági megszorító intézkedéseket - áremeléseket, költségvetési kiadáscsökkentést és adóemelést - a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) tavaly kötött, négy évre szóló, 2,8 milliárd dollár (722 milliárd forint) értékű hitelmegállapodás keretében vezette be a kormány az év elejétől. A hitelért cserébe az államnak gazdasági reformokat kell bevezetnie, és csökkentenie kell az utóbbi években egyre súlyosabbá váló költségvetési hiányt.
Noha azon országok közül, amelyeken 2011-től végsöpört az "arab tavasz", egyedül Tunéziára tekintenek úgy mint ahol elindult a demokratizálódás, az országnak azóta kilenc kormánya volt, és egyik sem tudta kezelni az egyre súlyosabb gazdasági problémákat - állapította meg a Reuters hírügynökség.