Több száz migráns önként elhagyta Idomenit

Washington bírálja, de segítené is Athént
Többet kellene tennie Görögországnak a migránsok ellátása érdekében, aminek megkönnyítésére Washington közvetlen támogatást nyújthat - mondta Victoria Nuland, az Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes külügyi államtitkára pénteken Athénban.
A görög-macedón határon található idomeni menekülttáborba is ellátogató Nuland több fogadóközpont megnyitását sürgette, ahol a migránsokat arról is tájékoztathatnák, hogy milyen módon folytathatnák életüket az Európai Unió területén.
"Sok munka vár még a görög kormányra" - tette hozzá a politikus. Nuland elmondta, hogy Athén közvetlen segítséget kért Washingtontól.
"Reméljük, hogy a következő napokban sor kerül az azonnali humanitárius támogatásra" - bizakodott a helyettes államtitkár.
Victoria Nuland nyomatékosította, hogy igyekeznek javítani a migránsok jelenlegi életkörülményein, és folyamatosan egyeztetnek az EU-val és Törökországgal a menekültáradat megfékezése érdekében.
Nuland példaértékűnek tartja a Szalonikihez közeli diavatai tábort, és szembeállította az idomenivel, ahol több mint 12 ezer ember vesztegel esőben és sárban a balkáni migránsútvonal lezárása miatt.

A görög határvárosnál azért vesztegel több ezer migráns, mert a balkáni útvonal gyakorlatilag lezárult előttük. Szerda óta Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia is csak az útlevéllel és vízummal rendelkezőket engedi be területére, illetve azokat, akik ott akarnak menedéket kérni. Emiatt összesen mintegy 35 ezren rekedtek Görögországban.

A görög hatóságok egyelőre nem tervezik, hogy erővel számolják fel a tábort Idomeninél. Mindenesetre Dimitrisz Ficasz, a védelmi miniszter helyettese a hét elején jelezte: a tarthatatlan állapotok miatt kiüríthetik a tábort.

Athén és segélyszervezetek is arra buzdítják az embereket, hogy hagyjanak fel az értelmetlen várakozással, és távozzanak Idomeniből. Azt tanácsolják nekik, hogy inkább a határtól délre és Athén környékén lévő fogadótáborokba menjenek. A görög biztonsági erők arra számítanak, hogy így a menedékkérők legnagyobb része önként otthagyja a tábort.

Eközben az égei-tengeri szigetekről a görög szárazföldre tartó migránsok száma egyáltalán nem csökken: csak péntek reggel Leszbosz és Kíosz szigetekről mintegy 900-an érkeztek meg Pireusz görög kikötővárosba, délután további kétszáz embert várnak.

Törökországból naponta több százan igyekeznek átjutni a görög szigetekre. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint március első kilenc napján 13 661 migráns érkezett Görögországba. Tavaly egész hónapban 7874 ember kelt át az Égei-tengeren.

A macedón elnök szerint országa fizet meg az EU hibáiért

Macedónia fizet meg a menekültválságban az Európai Unió hibáiért - mondta a balkáni ország államfője egy pénteki német lapinterjúban.

Gjorge Ivanov a Bild című napilapban megjelent interjúban kiemelte: "nem ez az első alkalom, hogy az EU cserbenhagyja Macedóniát". A koszovói háború idején Macedónia 360 ezer menekültet fogadott be, de nem segített senki, ezért most "proaktív" módon reagál, a hadsereggel védi a határt.

Az EU hibái miatt már 25 millió euró közpénzt kellett elkölteni, de Macedónia "egyetlen centet sem" kapott az EU-tól, holott nem EU-tagként védi Európát az EU-tag Görögországtól, amely "már megint kapott 700 millió eurót", és minden egyebet is megkap, amit csak akar, jóllehet nem végzi el feladatait - fejtette ki Gjorge Ivanov.

"Senkik vagyunk, az EU-ban, Schengenben és a NATO-van sem vagyunk benne", és "nem akar minket senki", mégis "mi védjük Európát egy olyan európai országtól, amely hiányosan ellenőrzi a menekülteket, illetve egyszerűen továbbküldi őket" - tette hozzá a macedón elnök.

Hangsúlyozta, hogy a biztonság szempontja háttérbe szorult a menekültválságban, és ha Macedónia "Brüsszelre várt volna", akkor már régen "elárasztották volna a dzsihadisták". Németország is "csődöt mondott", hiszen nem volt hajlandó együttműködni a dzsihadisták kiszűrésében - mondta a macedón elnök. Rámutatott, hogy a macedón hatóságok már kilencezer hamis vagy lopott útlevelet foglaltak le.

Gjorge Ivanov elmondta, hogy hazája az EU és Törökország tárgyalásain csupán "az étlapon szerepel", és mindig is az uniós intézmények áldozata volt. Az EU 25 éve megtéveszti és manipulálja Macedóniát - jelentette ki. 

Németországról szólva kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár "humanitárius gesztusával bátorságról tett tanúbizonyságot", ahhoz viszont senkinek sincs bátorsága, hogy elmondja, mi következik most. "Csak Szudán és Egyiptom között 20 millió migráns várakozik, akik mind át akarnak kelni Európába" - mondta.

Úgy vélte, a menekültválság megmutatta, hogy az EU válsághelyzetben "nem működik", és a jövőben egyre több tagország hoz majd döntéseket saját hatáskörben. "Angela Merkel is önállóan választotta magának Európa megmentője szerepét", és az általa kijelölt irányba tolta az EU-t. A német kancellár most Törökországgal próbálja kezelni a helyzetet. Majd kiderül, hogy ez sikerül-e. "Én nagyon szkeptikus vagyok" - mondta Gjorge Ivanov.

Bulgária kerítés építését fontolgatja a görög határon is, megelőzendő, hogy a migránsok a balkáni útvonal lezárását követően bolgár területen keresztül próbáljanak Nyugat-Európába jutni - közölte Nikolaj Nencsev, a bolgár védelmi tárca vezetője.

Bulgária a fegyveres testületek több mint négyszáz tagját vezényelte korábban a görög határra. Bojko Boriszov bolgár kormányfő szerint hamarosan további ötszáz katona csatlakozhat hozzájuk. „Jelenleg azonban nem tartanak migránsok a bolgár határ felé” - hangsúlyozta Nencsev.

Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter és Hans Peter Doskozil védelmi miniszter szombaton rövid látogatásra Bulgáriába repül. A két osztrák miniszter a bolgár miniszterelnökkel készül találkozni. Az APA osztrák hírügynökség értesülései szerint arról fognak tárgyalni, hogyan lehetne Bulgáriát támogatni abban, hogy megakadályozza a migránsútvonal áthelyeződését.

Újabb incidensek történtek Németországban a menekültválsággal kapcsolatban. Az Ergoldingban működő befogadóállomáson péntekre virradóra több kisebb összetűzés után egymásnak esett egy csoport szíriai és egy csoport afgán menedékkérő. Tizenegy ember megsérült, ketten súlyosan, az egyiket késsel ejtett sebekkel, a másikat fejsérüléssel szállították kórházba. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. Öt gyanúsítottat őrizetbe vettek.

Pénteken reggel München közelében egy Veronából érkező éjszakai vonaton rendőrök felfigyeltek egy fiatalemberre, aki megpróbált elrejtőzni. Miközben papírjait vizsgálták, a tizenhét éves egyiptomi fiú elrohant, feltépte a szerelvény ajtaját és kiugrott. Halálos sérüléseket szenvedett. Korábban a hatóságok már feltartóztatták és felszólították, hogy térjen vissza Ausztriába, ahonnan belépett Németországba. Valószínűleg a kitoloncolás veszélye miatt akart elmenekülni a rendőrök elől.  

A szlovén miniszterelnök a német gyakorlatot bírálta 

Németország ellentmondásos politikát folytat a menekültkérdésben - fogalmazott Miro Cerar szlovén miniszterelnök a Die Welt című német lapnak. „Egyfelől Berlin azt állítja, hogy a német határok továbbra is nyitva állnak a menekültek előtt, másrészt ugyanakkor jó ideje különböző korlátozásokat vezetett be a beutazók számára” - mondta a szlovén kormányfő.

Ugyanakkor egy ideje Németország egyre több embert toloncol vissza Ausztriába, ami viszont azt jelenti, hogy Ausztria is egyre több embert toloncol vissza Szlovéniába - tette hozzá.

Cerar szerint a német kormánynak egyértelművé kell tennie azt, hogy az Európába vezető út zárva van az illegális bevándorlók előtt, és az sem fog segíteni, ha a migránsok pénzüket és életüket az embercsempészekre bízzák.  

Anglikán vezető: nem szabad rasszistának bélyegezni azokat, akik tartanak a bevándorlástól
Az anglikán egyház első számú vallási vezetője szerint felháborító az a tendencia, hogy rasszistának bélyegzik azokat, akik aggályokat fogalmaznak meg a bevándorlással szemben.
Justin Welby, Canterbury érseke, a világszerte több mint 70 millió hívőt számláló anglikán unió legfőbb vallási méltósága a The House című, a brit parlament alsóházának képviselői által szerkesztett heti politikai magazinnak nyilatkozva kijelentette: igazolható érzelmi megnyilvánulás a félelem a mostanihoz hasonló "kolosszális" válságok közepette.
Welby szerint a jelenlegi menekülthullám "az egyik legnagyobb népvándorlás az emberiség történelmében", és az egyes közösségekben őszinte félelmek fogalmazódnak meg, amelyekre oda kell figyelni és megoldást kell találni.
Az anglikán vezető alig burkoltan bírálta ugyanakkor a menekültválságra adott brit kormányzati választ. Justin Welby "rendkívülinek" nevezte Németország erőfeszítéseit, kiemelve, hogy a németek csak tavaly 1,1 millió menekültet fogadtak. Hozzátette: ezzel összehasonlítva "igen soványnak hangzik" az a terv, amelynek alapján Nagy-Britannia öt év alatt összesen 20 ezer szíriai menekültet fogad be a konfliktusövezettel határos országok menekülttáboraiból.
Kijelentette: tudatában van az ügy bonyolultságának, és jogosnak tartja a brit kormány azon meggondolását, hogy kerülni kell az embercsempészet támogatását. "Nem tehetünk azonban úgy, mintha nem lennénk részesei ennek a problémának (...) Meg kell találnunk a módját, hogy vállaljuk a teher ránk eső részét" - fogalmazott Canterbury érseke.